Magyar Radiológia

A képalkotó eljárások nyújtotta új navigálási lehetőségek

HEINER Lajos, CHRISTIAN Krestan, STEPHAN Grampp, VADON Gábor, HERWIG Imhof

2003. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(06)

Metodikai közlemény

Az orvosi navigálás két alaptípusát tárgyaljuk. A betegalapú navigáció során a képalkotást követi az intervenciós beavatkozás. A modalitásalapú navigációnál a képalkotásra használt berendezés a műtőben van, és referenciarendszert használnak. Bemutatásra kerül mindkét navigációs fajta előnye és hátránya. Részletezzük és illusztráljuk egy intervenció menetét egy új navigációs rendszer kapcsán. Végül összegzésre kerül a navigáció várható alakulása és szerepe.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A magzat mágneses rezonanciás vizsgálata

SHAIKH Shoaib, LOMBAY Béla

A congenitalis fejlődési anomáliák terhesség alatti kimutatásában az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Bizonyos körülmények között azonban, amikor az ultrahang nem elég informatív, egy másik, nem invazív vizsgálómódszert vehetünk igénybe; ez a mágneses magrezonanciás képalkotás, amely kiegészíti az ultrahanggal kapott eredményeket, illetve többletinformációt ad. Az MR-vizsgálat alapján döntés születhet a terhesség megszakításáról vagy fenntartásáról. A vizsgálat premedikáció nélkül végezhető. Magzatkárosító hatást nem írtak le. Az újabb készülékek lehetőséget adnak a magzati mozgások okozta műtermékek kivédésére, és így sikeresen alkalmazható a második trimenontól kezdve.

Magyar Radiológia

Modellkísérlet a gyomor-bél rendszer MR-vizsgálatában alkalmazható endoluminalis kontrasztanyagok összehasonlítására

BABOS Magor, PALKÓ András, KARDOS Lilla, CSERNAY László

CÉLKITŰZÉS - Különböző lehetséges, gastrointestinalis, endoluminalis kontrasztanyagok jellemzőinek tanulmányozása modellkísérletek segítségével. ANYAG ÉS MÓDSZER - A szerzők egy megfelelő méretű műanyag edényt készítettek, amelybe hat műanyag poharat helyeztek, így különböző összetételű és koncentrációjú kontrasztanyagokat tudtak egyidejűleg értékelni. Több mint 15 különböző típusú anyag (ismert kontrasztanyagok, gyümölcsszörpök, kakaó, vastartalmú oldatok) jelintenzitását mérték T1- és T2-súlyozott spin echo felvételeken, 1 tesla térerejű berendezésen. Az értékeket táblázatokba foglalták, a koncentrációtól való függést ábrákon szemléltették. EREDMÉNYEK - A műanyag edény és a poharak nem korlátozták a kontrasztanyagok MR-értékelését. A T1-súlyozott képen minden fémtartalmú szörpnek magas jelintenzitása volt. A T2-súlyozott képeken közepes vagy nagy jelintenzitásokat észleltek, a csipkebogyószörp és egy speciális feketeribiszke- kivonat kivételével, amelyek jelszegények voltak. A kakaónak mind a T1-, mind pedig a T2-súlyozott felvételeken közepes vagy alacsony jelintenzitása volt. A vas(III)-desferrioxamin oldat jelintenzitása a fémtartalommal egyenesen arányosan nőtt a T1-súlyozott méréseken és csökkent a T2- súlyozott képen. KÖVETKEZTETÉSEK - A szerzők által alkalmazott in vitro modell alkalmas és kockázatmentes lehetőséget nyújt a megfelelő endoluminalis kontrasztanyag és koncentráció, illetve MR-mérési szekvencia kiválasztására, az optimális in vivo bél-MR-vizsgálati protokoll kialakítása céljából. Méréseik alapján a csipkebogyószörpöt, a feketeribiszke-kivonatot, a vas(III)-desferrioxamin oldatot és a kakaót találták alkalmasnak a további in vitro és in vivo vizsgálatokra.

Magyar Radiológia

18. Soproni Ultrahang Napok 2003. október 9-12.

VAJDA Olga

A sokunk számára már hagyományossá vált Soproni Ultrahang Napok keretében nemcsak az ultrahang-diagnosztika területén tapasztalható fejlődést és az ebből származó klinikai előnyöket ismerhettük meg, hanem a különböző modern modalitások legújabb eredményeiről hallhattunk referátumokat, előadásokat, amelyek sorát ezúttal is kitűnően zárta le a nagyon érdekes és hasznos esetbemutatás.

Magyar Radiológia

Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium 2003. október

BARTA Miklós

Idén októberben ötödik alkalommal került megrendezésre a Horvát-Magyar-Szlovén Radiológiai Szimpózium. Az évenkénti esemény magyar és horvát kezdeményezésre indult Nada Besenski, Fornet Béla, Slavko Simunic és Lovasic Ivan professzorok tárgyalása és közös elhatározása nyomán, amelyhez később a Szlovén Radiológus Társaság is csatlakozott.

Magyar Radiológia

Hibák és tévedések Egy szimpózium utóélete

SZÁNTÓ Dezső

A Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Klinikáján 2003. szeptember elején megrendezett, Hibák és tévedések a radiológiában című szimpózium előadói olyan témákat feszegettek, amelyek az ott kiszabott idő kereteit meghaladó érdeklődést váltottak ki. A kérdéseket az előadókhoz továbbítottuk, akik közül az alábbiakban dr. Bajnóczky István profeszszor, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója válaszol.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Hivatásunk

Nutriciával az otthoni táplálás biztonságáért

Az otthoni ellátás, táplálás olyan szolgáltatás, amit, ha szakértelemmel és megbízhatóan végeznek, azzal hatalmas terhet vesznek le az orvosok válláról, továbbá a hozzátartozóknak is megfizethetetlen segítséget nyújt. Egyre többen – elsősorban onkológiai, radiológiai, neurológiai vagy tüdőbetegek – igénylik ezt a típusú gondozást, ami növeli a betegek megszokott, otthoni környezet nyújtotta biztonságérzetét, valamint elősegíti a rendszer hatékonyabb működését is. A kulcs az irányított betegellátás: vagyis a betegeket ott lássák el, ahol az valóban indokolt, és csak akkor kerüljön a páciens kórházba, ha az tényleg szükséges.

Nővér

Ápolók tájékozottságának felmérése a műtéti seb ellátása, szövődményei és a kötszerek ismeretének tekintetében

FERENCZY Mónika, BÁLINT Beáta, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt felmérni sebészeti jellegű osztályokon dolgozó ápolók ismereteit a műtéti seb kezeléséről, a sebgyógyulás fázisairól, szövődményeiről, valamint az intelligens kötszerekről. Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró vizsgálatunkat egy dunántúli kórházban végeztük nem véletlenszerű, szakértői mintavétellel, saját készítésű kérdőívvel. Célcsoportunk a kórház sebészeti jellegű osztályain dolgozó ápolók voltak (N=85). Az adatelemzés során MS Office Excel 2016 szoftver leíró statisztikai módszereit – átlagot, szórást, gyakoriságot – számoltuk. Változók közötti kapcsolat vizsgálatára χ2-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A kötszerek ismeretét nem befolyásolta az iskolai végzettség (p>0,05). Akik mindennapos munkájuk során sebellátást végeznek, több ismerettel rendelkeznek az elsődlegesen gyógyuló sebek sebkezelési sorrendjéről, valamint az intelligens kötszerekről (p<0,1). Az osztályok tekintetében szignifikancia mutatkozott a szövődményes sebek felismerése, a felszívódó varrat előnyének ismerete és a fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazása tekintetében (p<0,001). A betegbiztonság érdekében az ápolók sebkezeléssel kapcsolatos tudását folyamatosan fejleszteni kell. Biztosítani szükséges a hozzáférhető és elérhető információforrást, továbbképzéseket.

Ideggyógyászati Szemle

A Parkinson-kór gyógyszeres kezelésének kérdéseiről

NAGY Ferenc

Annak ellenére, hogy a Parkinson-kór diagnosztikája és kezelése az elmúlt években is folyamatosan fejlődött és új terápiás lehetőségek jelentek meg, a Parkinson-kórral élők kezelése és gondozása, különösen az előrehaladott szakaszban, továbbra is nagy kihívást jelent a mozgászavarral foglalkozó neurológusok számára. A Parkinson-kór kezelését több tényező is kedvezőtlenül befolyásolja: a betegség megállíthatatlanul halad előre, a betegek tünettana és a progresszió gyorsasága, az egyéb kísérő nem motoros tünetek és a kezelés okozta komplikációk megjelenése nagy heterogenitást mutatnak. Mindezek alapján nehéz az egységes rutin terápiás elv kidolgozása és alkalmazása. Ez az összefoglaló a szakmai kollégiumi ajánlás és a szakirodalom adataira támaszkodva próbálja megvilágítani a Parkinson-kór kezelésének szempontjait, különös tekintettel az előrehaladott stádiumú esetekre.