Lege Artis Medicinae

A gyermekek dohányzással kapcsolatos vélekedéseinek orvosi antropológiai megközelítése

BAK Judit, PIKÓ Bettina

2004. JÚNIUS 22.

Lege Artis Medicinae - 2004;14(06)

Orvosi szociológia

BEVEZETÉS - Vizsgálatunk célja iskolás gyermekek dohányzással kapcsolatos laikus elképzeléseinek feltárása volt. Elemzésünk középpontjában a következő kérdések álltak: a serdülőkor előtt milyen elképzeléseik vannak a gyerekeknek a dohányzásról, a dohányzás okozta betegségekről, kipróbálták-e már a dohányzást? MÓDSZEREK - A felmérést általános iskola harmadik, negyedik és ötödik osztályában (n=128), két Békés megyei településen, Békésen és Kőröstarcsán végeztük. A mintában szereplő gyerekek 57%-a fiú és 43%-a lány volt. A mintaválasztás tekintetében a külföldi hasonló célú vizsgálatok adatait vettük mérvadónak, ahol a 9-11 éves, teljesen átlagos gyermekeket tekintették ideálisnak az úgynevezett rajz és írás módszeréhez. EREDMÉNYEK - A mintában szereplő gyermekek többsége nem próbálta még ki a dohányzást. Viszont a gyermekek környezetében elég sok felnőtt dohányzik, sokszor mindkét szülő. Mindezek ellenére a gyermekek attitűdje a dohányzás iránt erősen negatív. A gyerekek véleményében megfogalmazódik a dohányzás több negatív oldala is, az egészségkárosító hatás, az anyagi kiadás, a közösség- és környezetkárosító hatás is. KÖVETKEZTETÉSEK - Hasonlóan a nemzetközi vizsgálatokhoz, a mintánkban szereplő gyermekeknek pontos és átfogó ismereteik vannak a dohányzás okozta betegségekről. A vizsgálatunk eredménye alátámasztja, hogy a gyermekek dohányzásmegelőzési programját már abban a korban el kell kezdeni, amikor a dohányzásról negatívan vélekednek, a kortárscsoport befolyása pedig még nem jelentős.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Gyomorvérzés kapcsán igazolt primer májamyloidosis

STOGICZA Ágnes, GRABER Hedvig, SKALICZKI József, NÁDOR Katalin, MAGYAR Tamás

BEVEZETÉS - Az amyloidosisnak a korai stádiumban nincsenek típusos klinikai jelei; felhívhatja rá a figyelmet a fogyás, a máj megnagyobbodása, az emelkedett alkalikusfoszfatáz-érték, még a többi májfunkciós érték változatlansága mellett is. ESETISMERTETÉS - Súlyos gastrointestinalis vérzést követően került a 66 éves nőbeteg a kórházi osztályra. A gasztroszkópia során ulcus igazolódott. A felvételt megelőző időszakban 20 kg-ot fogyott; fizikális vizsgálata során hepatomegaliát észleltek. Laboratóriumi vizsgálatai közül kiemelendő az emelkedett alkalikusfoszfatáz-érték. Mindezek alapján tumoros betegséget valószínűsítettek; körülírt térfoglaló folyamat jelenlétét a képalkotó vizsgálatok nem erősítették meg. A májbiopszia hisztológiai vizsgálata alapján amyloidosis igazolódott. A beteg - rapid progressziót követően - gastrointestinalis vérzés következtében exitált. KÖVETKEZTETÉSEK - Jelenleg az amyloidosis gyógyítására még nem áll rendelkezésre általánosan elfogadott, jól bevált terápiás protokoll. Előrelépést jelent, hogy a legújabb irodalomban már beszámoltak májtranszplantáció, illetve őssejt- transzplantáció utáni gyógyulásról.

Lege Artis Medicinae

Új lehetőség a szelektív IgA-hiányos coeliakiások betegségének kiderítésében

KORPONAY-SZABÓ Ilma, DAHLBOM I, LAURILA K, KOSKINEN S, WOOLEY N, PARTANEN J, KOVÁCS JB, MÄKI M, HANSSON T

A coeliakia széles körű felderítésében jelentõs szerepet játszanak a vérsavó IgA-frakciójában lévõ endomysium-, retikulin- és a szöveti transzglutamináz-ellenes ellenanyagok kimutatásán alapuló laboratóriumi módszerek. A coeliakia azonban IgA-hiányos betegeken is elõfordulhat, esetükben a fenti vizsgálatok természetesen negatív eredményt adnak, így betegségük kiderítetlen marad. Ugyanakkor, ennek az immunglobulinféleségnek a hiánya meglehetõsen gyakori, minden ötszázadik embernél elõfordul egészséges véradók között.

Lege Artis Medicinae

Refraktív sebészet a XXI. században A fénytörési hibák műtéti javítása

NAGY Zoltán Zsolt, SZABÓ Viktória, SÜVEGES Ildikó

A refraktív sebészeti beavatkozások világszerte egyre népszerűbbek. A műtétekkel az a célunk, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse használata nélküli, úgynevezett korrigálatlan látásélességet a szaruhártya törőerejének megváltoztatásával javítsuk, és a páciens ne szoruljon többet optikai korrekcióra. A közleményben bemutatjuk a refraktív sebészet történetét, az excimer lézerek legfontosabb tulajdonságait és típusait, a napjainkban alkalmazott legkorszerűbb refraktív sebészeti műtéti eljárásokat és alternatív refraktív sebészeti módszereket, a sebészi kezelhetőség alsó és felső dioptriahatárait, a legújabb diagnosztikai és technikai fejlesztések, azaz a hullámfront-analízis nyújtotta lehetőségeket.

Lege Artis Medicinae

Bőrtünetekkel járó onkohematológiai betegségek

BENE Ibolya, ERŐS Nóra, KÁROLYI Zsuzsánna, TAKÁCS István, RADVÁNYI Gáspár

BEVEZETÉS - A hematológiai malignomák kiindulhatnak elsődlegesen a bőrből (cutan lymphomák, ritkán az akut M4-M5 myeloid leukaemia), vagy az alapbetegség progressziója során másodlagosan infiltrálhatják a bőrt (a nodalis, illetve a szisztémás non-Hodgkin-lymphomák, a Hodgkin-kór, a krónikus lymphocytás leukaemia). BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A szerzők az 1997-2003 közötti időszakban gondozott hét betegük kórtörténetét ismertetik, ennek kapcsán bemutatják az egyes kórképek klinikai és szövettani jellegzetességeit. KÖVETKEZTETÉSEK - A szerzők rávilágítanak a cutan és a nodalis lymphomák kórlefolyásában mutatkozó különbségekre, a diagnosztikus nehézségekre, bemutatják a hagyományos és az újabb terápiás lehetőségeket.

Lege Artis Medicinae

Hepatológiai továbbképző konferencia 2004. május 7.

TELEGDY László

A Szent László Kórház III. Belgyógyászati Osztályának „Májbetegekért Alapítványa” 2004. május 7-én kilencedik alkalommal rendezte meg a Májnap elnevezésű egynapos konferenciáját a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében. A konferencia a májbetegségek gyakorlati diagnosztikus és terápiás kérdéseit, a legújabb ismereteket és a prevenció lehetõségeit foglalta össze a háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklõdõ számára.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és kezelési lehetőségei

LOSONCZY György

Az előrejelzések szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) már valószínűleg a 3. leggyakoribb korai halálok. Fő kiváltó oka a több évtizedes dohányzás, amelynek hatására nagy részben visszafordíthatatlan nagy- és kislégúti gyulladás és obstrukció, valamint pulmonalis interstitialis elastolysis következik be következményes emphysemával. Az intrathoracalis légúti obstrukció miatt a kilégzés (főként fizikai megterhelés során) nem teljes, a tüdő és a mellkas hi­per­­inflálódik. A légzőizmok munkája megsokszorozódik, kimerülésük a beteg sorsát megpecsételi. A COPD-s légzészavart elő­ször hypoxaemia kíséri normocapniával, később, amikor a dyspnoe már régóta fennáll, és a légzőizmok fokozatosan kimerülnek, hypercapnia jellemző (globális légzési elégtelenség). A fenntartó terápiában in­halációs hosszú hatású hörgőtágítók és inhalációs kortikoszteroid-kezelés biztosítja a légúti obstrukció bizonyos mértékű csökkenését, a légszomj enyhülését, az exacerbációk ritkulását és a jobb életminőséget. Az exacerbációk a progressziót felgyorsítják és a várható élettartamot megrövidítik. A ke­ze­lés legfontosabb eleme a dohányzás abbahagyása. Krónikus parciális légzési elégtelenségben tartós otthoni O2-terápia biztosítható. Az oxigén túladagolásával kapcsolatos hypercapnia megelőzése érdekében az adagolt O2-mennyiség pontos be­állítása kórházban történik.

Lege Artis Medicinae

Dohányzási szokások és leszokástámogatási feladatok Magyarországon. 1. rész

CSELKÓ Zsuzsa, FÉNYES Márta, CSÁNYI Péter, BOGOS Krisztina, KISS Judit, DEMJÉN Tibor

Korunkban a nem fertőző betegségek okozzák az emberiség közel 70%-ának halálát, amelyek hátterében minden esetben megtalálhatók a fő kockázati tényezők: a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a túlzott alkohol­fogyasztás és az egészségtelen táplálkozás. A nem fertőző betegségek visszaszorítására globális cselekvési terv készült, amely – egye­bek mellett – azt a kívánta elérni, hogy 2010-hez képest 2025-ig 30%-kal csökkenjen a dohányzók aránya. Az Egész­ség­ügyi Világszervezet (WHO) ezen célkitű­zé­se – összhangban az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Fenntartható Fejlődési Célok ne­vű okmánya tartalmával (UN SDG 2030) – elő­irányozza, hogy Magyarországon ez az arány 2025-re 23% legyen. A jelenlegi do­hányzási arány (29%) és az előzetes becslések alapján ez nem teljesül. Komoly gondot jelent, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyar­or­szágon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek világszerte, így hazánkban is terjednek. A dohányzás visszaszorítása érdekében te­hát Magyarországon erőteljesebb fellépésre van szükség. Ennek keretében fokozott fi­gyelmet kell fordítani a WHO Do­hány­zás-ellenőrzési Keretegyez­mé­nyé­ben (FCTC) foglaltakra. Nevezett dokumentum a do­hány­termékek adótartalmának nö­velését ajánlja, kimondja, hogy meg kell ál­lítani az új típusú nikotintartalmú és do­hány­ter­mé­kek térhódítását, és szorgalmazza, hogy az egészségügyben legyen szakmai követelmény a dohányzók leszokásának segítése. Jelen összefoglaló az aktuális hazai dohányzási szokások figyelembevételével ismerteti az egészségügy leszokástámogatással kapcsolatos feladatait.

Lege Artis Medicinae

A magyarországi dohányzásleszokást támogató telefonos tanácsadás

TÓTH Erzsébet, CSELKÓ Zsuzsa, DARWISH Diána, PATAKI Erika, BARTA Veronika , CSÁNYI Péter, BOGOS Krisztina

Az Országos Korányi Pul­mo­nológiai Intézet Dohányzás Leszokást Tá­mo­gató Módszertani Központja 2013 óta in­gye­nes segélyvonalat működtet, amelynek az a feladata, hogy a dohányzásról le­szokni vágyókat szakmai tanácsokkal lássa el, tájékoztatást adjon a leszokástámogatási lehetőségekről, programokról, az érdeklődőt szükség esetén a megfelelő egészségügyi ellátás keretei közé irányítsa. Meg­ha­tározott protokollt követve, a proaktív telefonos beszélgetés hat héten át tart, heti egyszeri alkalommal. A tanulmány az elmúlt hat év tevékenységét ismerteti. Retrospektív longitudinális vizsgálat. Az adatokat leíró statisztikai mód­szerrel elemeztük. A 2015-től 2020-ig ter­jedő időszakban 24 286 üzenet érkezett a telefonos tanácsadás üzenetrögzítőjére. Az érdeklődők megközelítőleg 55%-ával sikerült be­szélgetést kezdeményezni. Az ingyenesen, bárki számára elérhető segítség­nyújtó vonalat leginkább az alacsonyabb iskolai vég­zett­ségűek és nehezebb anyagi körülmények között élő emberek veszik igénybe. A segítségkérők nikotinfüggősége erős volt. A program különösen fontos azoknak a dohányzóknak, akik egyébként kevésbé részesülnének szakértői támogatásban. 2015–2020 között a programban résztvevők átlagos absztinencia aránya a pro­aktív hí­vásokat követően 16% volt. A ki­indulási absztinenciaarány 2015-ben 19% volt, ami 2020-ban visszaesett 6%-ra. Ezen időszakban a le­szokók arányának átlaga a féléves követésnél 13%, az egyévesnél 9% volt. Az alacsony leszokási arány egyik lehetséges oka, hogy a telefonos tanácsadási program csak a viselkedés változására tud hangsúlyt fektetni, közvetlen segítséget azonban nem ad a gyógyszeres támogatáshoz. Ezért az egészségügyi dolgozóknak kiemelt szerepük van abban, hogy ösztönözzék a dohányzót a leszokásra, és emellett a nikotinmegvonás kezelésére.

Lege Artis Medicinae

A dohányzás légzőrendszerünkre gyakorolt kedvezőtlen hatásának bemutatása a 2010-2018 között végzett hazai népegészségügyi szűrés adatai alapján

KÉKES Ede, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, BARNA István

A rendszeres dohányzás klinikai tünetek nélkül is strukturális változásokat okoz a tüdőszövetben és ez megnyilvánul a légzésfunkciós vizsgálatokban is. A 2010 és 2018 közötti időszakban végzett nép­egészségügyi szűrővizsgálat (MÁESZ) ki­lenc éve során 70 822 nő és 60 187 férfi esetében végeztünk spirometriás vizsgá­la­to­kat (PEF, FEV1, MEF25-75, FVC). Az elem­­zésnél a prediktív értékek százalékában fejeztük ki az egyes jellemző kóros elő­fordulási arányt. A kilégzett levegő szén-monoxid- (eCO) tartalmát (ppm-ben) 24 899 nő és 22 340 férfi esetében végeztük el. A COPD értékelő tesztet (kérdéssort) (CAT) 4166 nő és 3170 férfi töltötte ki. A spirometriás vizsgálatoknál a dohányzóknál mindkét nemben alacsonyabb értékeket találtunk mind a négy paraméter esetében. A férfiaknál mindig szignifikánsan kedvezőtlenebb értékeket mértünk. A kor előrehaladásával az értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A normális prediktív értékektől való eltérés, illetve a dohányzók és nem dohányzók közötti különbség a MEF25-75 és az FVC esetében volt a legnagyobb. A kilégzett levegő CO-tartalma (eCO) dohányzóknál minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb, mint a nem dohányzók esetében. A kóros CAT-összpontszám dohányosok esetében szignifikán­san nagyobb volt. A légzésfunkciós szűrővizsgálatok még klinikai tünetek hiányában is korán jelzik a dohányzás káros hatását, illetve a COPD kialakulásának veszélyét.

Lege Artis Medicinae

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

DARVAI László, RIHMER Zoltán, BALCZÁR Lajos, CSERHÁTI Zoltán, TÚRI Gergő, BÉLTECZKI Zsuzsa, KALABAY László, TORZSA Péter

Az alkoholbetegség, a dohányzás, a depresszió, a szorongás, a cardiovascularis betegségek és a 2-es típusú diabetes egymással komplex és többirányú összefüggésben vannak. Nemcsak egymásnak, hanem - nagyrészt a depresszióval való kapcsolatuk miatt - az öngyilkosságnak is rizikófaktorai. A depressziós és szorongásos betegségek sikeres terápiájának hatása nemcsak az öngyilkosság, hanem az alkoholbetegség, a cardiovascularis morbiditás, mortalitás és a dohányzás csökkentésében is szerepet játszik, ezért a megfelelő specifikus kezeléseknek az adott szakterületen érvényesülő eredményén túl a hatás (ha kisebb mértékben is) egy másik orvosi diszciplína területén is jelentkezik. Másrészről viszont a dohányzás visszaszorítása a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőrák, az ischaemiás szívbetegségek stb. csökkenő mortalitása és morbiditása mellett a csökkenő suicid morbiditásban (suicid kísérletek), illetve mortalitásban, valamint a depresszió csökkenő morbiditásában is oki tényező lehet. Közleményünk célja, hogy tudatosítsuk ezen rejtett (egy másik szakterületen megbúvó) előnyöket az érintett szakmák és az egészségügyi finanszírozók, illetve döntéshozók számára is. A bemutatott adatok a pszichiátriai szakellátás finanszírozásának növelése mellett az alapellátás kompetenciájának az enyhe és középsúlyos (nem pszichotikus és nem suicidalis) depresszióra és szorongásos zavarokra való kiterjesztését is indokolják.