Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 483
Klinikai Onkológia
2020. AUGUSZTUS 28.
A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések
A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem tartottak műtétet indokoltnak (gyomor, pancreas). Az új technikák (laparoszkópia, portaembolisatio) alkalmazása óta eltelt idő alatt megjelent tanulmányok már lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük onkológiai szempontból is az eredményeket. A laparoszkópos technika már nemcsak a primer tumorok, hanem a májáttétek kezelésében is teret nyert: a rövid és hosszú távú hatások, illetve az onkológiai eredmények szintén megfelelnek a nyitott műtétekének. Bár erre nagy esetszámú közlések nincsenek, a colorectalis daganatok szimultán májáttéteinek egy ülésben végzett reszekciójának növekedése várható a laparoszkópos technika alkalmazásától. A kiterjedt májáttétek esetében az érreszekcióval végzett májműtétek, elégtelen posztoperatív residualis májfunkció miatt végzett portaocclusio után végzett májreszekciókkal is jobb eredmény érhető el, mint az onkológiai kezeléssel. A májáttétek esetében az onkológus és a sebész közös döntése szükséges a megfelelő terápiás terv felállításához.
Ideggyógyászati Szemle
2020. JÚLIUS 30.
A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben
Célkitűzés – A szerző a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnőtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelősségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendő alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitűzésnek megfelelő kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerző véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezők, az akut rohamprovokáló tényezők jelentőségének megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az első szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti választásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendőkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérő egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában éppúgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet feltétlen kiegészítője, az optimális eredmény érdekében azonban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintű betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézményekbe, amelyekben a felelősségteljes döntések meghozatalára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.
Lege Artis Medicinae
2020. JÚLIUS 01.
A SARS-CoV-2 kimutatásának jelentősége és a módszerhez kapcsolódó hibalehetőségek
A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-járvány váratlan kitörése és elterjedése a világon a modern orvostudomány számára is nehezen megoldható problémákat hozott a felszínre. A légúti vírusfertőzések diagnosztikája sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, és ez a folyamat különösen a SARS-, MERS-járványok kapcsán gyorsult fel, megkönnyítve az influenza-, RS-, adenovírusok stb. okozta fertőzések felismerését, igazolását. Ugyanakkor a jelenlegi, új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) esetében is szembesülünk azzal, hogy a kimutatására szolgáló, egyszerűnek mondható mintavételi eljárások (nasopharyngealis és oropharyngealis mintavétel) sok hibalehetőséget hordoznak magukban, így a fals negatív eredmények kockázata nagynak mondható annak ellenére, hogy megfelelő minta esetén az RT-PCR-vizsgálat szenzitív és specifikus, bizonyító erejű. A mintavételi eljárás minőségének javítása, a hibalehetőségek kiküszöbölése, és ezzel a vírusfertőzöttség, illetve a gyógyulás megállapítása lényegesen megbízhatóbbá tehető a mintavételezők megfelelő felkészítésével, edukációjával és a mintavétel szakszerű elvégzésével. Ez pedig kulcsfontosságú a világjárvány leküzdése szempontjából.
Nővér
2020. JÚNIUS 30.
Szülői bánásmód vizsgálata kivonuló mentődolgozók körében
A család, a családi kapcsolatok alakulása, a családi szocializáció meghatározó szerepet játszik a felnőtté válásban, a későbbi magatartásformák kialakulásában. A szülői bánásmód szoros összefüggést mutat a problémamegoldó készségekkel, ennek okán a mentőellátásban a váratlan helyzetek megjelenésére adott adekvát válaszokat befolyásolhatják. A vizsgálat célja: feltárni és elemezni azokat a szülői attitűdöket, magatartásformákat, amelyek a kivonuló mentődolgozók neveltetése során megjelentek, és összefüggésbe hozhatók a vizsgálati minta demográfiai, szocio-ökonómiai jellemzőivel, valamint a munkával, munkahellyel és az egészségmagatartással. A felmérés az Országos Mentőszolgálat dolgozói és a MESZK Országos Mentésügyi Szakmai Tagozatában résztvevők között történt. A felméréshez demográfiai, munkahelyi és egészségi állapotra vonatkozó kérdéseken felül, Perris és munkatársai által létrehozott, a szülői nevelői attitűdöket a gyermek, nevelt, alárendelt oldaláról vizsgáló Egna Minnen Beträffande Uppfostran (EMBU) nevű kérdőív rövidített, 23 kérdéses változatával vizsgáltuk (s-EMBU). A beérkező válaszok elemzése az SPSS PC. 25.0 statisztikai programmal történt, leíró statisztika, kétmintás t-próba, korrelációszámítás, varianciaanalízis alkalmazásával. A vallás, kiemelten az iskolai végzetség és a női nem, valamint a korlátozó és a meleg szülői bánásmódok között feltűnő összefüggések találhatóak. Kiemelkedően az anyai elutasítás és az apai túlvédés igazolódott a fővárosban dolgozók körében, ennek hátterében felmerül az az összefüggés, hogy a nagyváros adta „sokszínűség” a normaszegő magatartásoknak és a jó társas kapcsolatok kialakításának kifejezetten kedvez. A szülői korlátozás, mint a kutatásunk egyik feltárt jellemző szülői magatartása és a vallásossággal, magasabb iskolai végzettséggel történő pozitív kapcsolata a kivonuló mentődolgozók azon részében, akik magasabb beosztásban dolgoznak, felveti annak lehetőségét, hogy a segítő, életmentő tevékenység hivatásszerű megjelenését befolyásolja a vallásosság és az ezekből adódó erkölcsi és szociális érzékenység kialakulása a neveltetés során.
Hypertonia és Nephrologia
2020. JÚNIUS 24.
Hyperkalaemia III. rész
A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.
Járványügy
2020. MÁJUS 14.
Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?
A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!
Lege Artis Medicinae
2020. ÁPRILIS 18.
Járványügy
2020. ÁPRILIS 04.
Így készült a Mayo Clinic kórházainak hálózata a COVID-19-járványra
A New England Journal of Medicine Catalyst oldalán megjelent interjúban a lap szerkesztője a Mayo Clinic hálózat kóházhigiénés vezető infektológusával, Priya Sampathkumarral beszélgetett arról, hogy ez a világhírű intézmény hogyan készült fel és reagált a COVID-19 felbukkanására.
Járványügy
2020. ÁPRILIS 01.
A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Járványügy
2020. MÁRCIUS 27.
A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer
A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről
2024 SZEPT 12.
5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.