[Háttér, célkitűzés - A kötődéselméletek kognitív, érzelmi, viselkedéses és társas szinten egyaránt perspektívát kínálnak az irritábilis bél szindróma (IBS) és a pánikzavar (PD) megértésében. Kutatásunk célja a felnőttkori kötődési stílus és a szülői bánásmód vizsgálata volt IBS-sel és pánikzavarral küzdő betegek körében. Módszerek - A keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 65 IBS- és 65 PD-beteg vett részt, mindannyian klinikai diagnózissal rendelkező betegek. Mérőeszközök: Kötődési Stílus Kérdőív, Közeli Kapcsolati Tapasztalatok Skála és Szülői Bánásmód Kérdőív. Eredmények - A bizonytalan kötődés (80,0 vs. 63,1%) és a szülői elhanyagolás (35,4 vs. 16,9%) gyakorisága egyaránt magasabb volt az IBS-csoportban, mint a pánikbetegeknél (χ2 (1)=4,571, p=0,033; χ2 (3)=7,831, p=0,050). A biztonságos kötődés szignifikánsan gyakrabban fordult elő optimális, mint szuboptimális apai bánásmód esetében (75,0% vs. 21,9%; χ2 (1)=19,408, p<0,001). A többváltozós bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei szerint az optimális apai bánásmód a háttérváltozók kontrollja mellett is szignifikánsan előre jelzi a biztonságos kötődést (OR=9,26, p=0,001). Megbeszélés - Mindkét csoportban nagy gyakoriságú volt a bizonytalan kötődés, különösen IBS-ben. Az anyai bánásmód tekintetében hasonló mintázat mutatkozott, míg az apai bánásmód esetében eltérő. Ez jelzi a fejlődéspszichológiai hasonlóságokat a tünetek tekintetében különböző két kórképnél. Míg az anyai bánásmód nem jelezte előre a felnőtt kötődési biztonságot, az apai bánásmód kimutatható összefüggést mutatott azzal, pszichoterápiás implikációkat kínálva fel. Olyan kötődési funkciók, mint a válaszkészség, az egymásra hangolódás és az érzelemszabályozás fontos szerepet játszanak a terapeuta-beteg kapcsolatban is.]

[Célkitűzés - Összehasonlítani a pszichotikus tünetek intenzitását és profilját, valamint a szülői bánásmód jellegzetességeit az emberölést elkövetett és a nem erőszakos szkizofrén betegek csoportjainál. Kérdésfeltevés - Hipotézisünk az volt, hogy az emberölés hátterében intenzívebb pszichotikus tünetek, elsősorban intenzívebb pozitív tünetek állnak, amelyek súlyosabb pszichopatológia jelzései. További feltevésünk az volt, hogy az emberölést elkövetett betegek a szülői bánásmód kedvezőtlenebb mintázatát mutatják, mint a nem erőszakos betegek, illetve nem erőszakos, egészséges kontrollszemélyek. Módszer és vizsgálati személyek - A tünetek erősségét és a tüneti profilt a Pozitív és Negatív Tünetskála (Positive and Negative Syndrome Scale, PANSS) segítségével mértük olyan, szkizofréniával diagnosztizált férfi betegeknél (n=22), akik emberölést, vagy annak kísérletét követték el, illetve szkizofrén férfi betegek illesztett mintáján (n=19), akiknek előzményeiben nem szerepelt erőszakos viselkedés. A törődést, illetve a túlvédést a Szülői Bánásmód Kérdőív (Parental Bonding Instrument, PBI) magyar változatával (H-PBI) vizsgáltuk a két betegcsoport tagjainál, valamint nem erőszakos, egészséges kontrollszemélyeknél (n=20). Eredmények - Mind a pozitív, mind a negatív, mind az általános pszichopatológia-pontszámok magasabbak voltak az emberölést elkövetett, illetve azt megkísérelt szkizofrén betegek csoportjában, mint a nem erőszakos betegeknél. A nem erőszakos szkizofrén betegek alacsonyabb törődés- és magasabb túlvédéspontszámmal a szülői bánásmód kedvezőtlenebbnek tekinthető mintázatát mutatták, mint az emberölést elkövetett csoport tagjai és a nem erőszakos egészséges kontrollszemélyek. Az utóbbi két csoport tagjai hasonló szülői bánásmódról számoltak be. Következtetések - Az intenzív pszichotikus tüneteket fontos a későbbi erőszakos viselkedés lehetséges előre jelző mar-kereiként regisztrálnunk. Az emberölést elkövetett szkizofrén férfi betegek nem számolnak be negatív szülői bánásmód-ról, így ebben a csoportban ez nem feltétlenül a súlyosan erőszakos viselkedést elősegítő tényező.]

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]