Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2011. JANUÁR 30.

Trophicus fekélyt okozó carpalis alagút szindróma

KAMONDI Anita, TEIXEIRA Jose Maria, SZIRMAI Imre

A carpalis alagút szindróma a leggyakoribb kompressziós eredetű neuropathia. A betegség legsúlyosabb, ritka formája a második és harmadik ujjak végén fekélyekkel, a körmök elváltozásával, osteolysissel, és a distalis percek mutilatiójával jár. Felismerése nehéz, mert az ujjak acralis ulce-rativ elváltozásait számos belgyógyászati és bőrgyógyászati betegség okozhatja, és ezeket a betegeket ritkán küldik elektrodiagnosztikai és/vagy neurológiai vizsgálatra.

HUN 2011;64(01-02)

Lege Artis Medicinae

2009. ÁPRILIS 01.

Az időskori bőrelváltozások helyes megítélése

NAGY Éva

Az idő múlása látványosan mutatkozik a bőrön. A „fiziológiás” jelenségek közül a bőr szárazsága, a hám és az irha sorvadása jellegzetes. A ráncok megjelenése - az irha rugalmas rostjainak feltöredezése, megkevesbedése - a pontosabb biológiai kor meghatározására alkalmas. A számos időskori bőrelváltozás közül a leggyakoribbak kerülnek ismertetésre a kozmetikai problémáktól a rosszindulatú kórképekig.

HUN 2009;19(03)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Őrszemnyirokcsomóbiopsziával szerzett tapasztalataink melanoma malignumban

OLÁH Judit, GYULAI Rolland, VARGA János, MOHOS Gábor, KAPITÁNY Klára, PAPOS Miklós, PÁVICS László, VARGA Erika, KOROM Irma, DOBOZY Attila

Évtizedeken át komoly dilemmát jelentett a melanoma malignum sebészi kezelésében a regionális nyirokcsomók ellátása. Az utóbbi néhány évben az őrszemnyirokcsomó- technika bevezetésével megvalósíthatóvá vált az úgynevezett lymphadenectomia, azaz az őrszemnyirokcsomó-pozitivitás alapján végzett radikális blokkdisszekció. Tekintettel arra, hogy a melanoma malignum kórlefolyását meghatározó legfontosabb prognosztikai faktor a regionális nyirokcsomó tumoros érintettsége, nem elhanyagolható kérdés, hogy kinek és mikor végezzük az őrszemnyirokcsomó- eltávolítást, valamint ennek szövettani pozitivitása esetén a radikális lymphadenectomiát.

HUN 2001;11(08-09)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(09)

Ideggyógyászati Szemle

1995. SZEPTEMBER 01.

A POSZTEREK ÖSSZEFOGLALÓI

VARGHA Klára, JANKÓ Zsuzsanna, BARACZKA Krisztina

44 éves nőbetegünk esetét kívánjuk ismertetni. Kórelőzményében ágyéki tájékról jobb lábába sugárzó fájdalom szerepel. Felvételét megelőzően szövettani vizsgálat igazolta neurofibromatosisát. A jellegzetes bőrelváltozás mellett jobb oldalon jelzett S4 gyöki hipaesthesiát, 30 foknál pozitív Laségue-tünetet, jobb oldalon klonizáló Achilles-reflexet találtunk.

HUN 1995;48(9-10)

Lege Artis Medicinae

1991. JANUÁR 12.

A szájtünetek jelentősége a HIV-fertőzés (AIDS) korai diagnosztikájában

BÁNÓCZY Jolán

Az AIDS szájtünetei a HIV-fertőzés min­den szakaszában előfordulhatnak , felisme­résük a korai diagnózis és kezelésbevétel szempontjából elöntő fontosságú. Leggyakrabban előforduló szájtünetek a Canclicliasisoris, akut nekrotizáló ulceratív gingivitis és parodontitis, és herpeses fertő­zések, melyek általában alkalmazott terápi­ára rezisztensek. Az ún. ,,hajas leukoplakia" a nyelven a HIV-fertőzés minden fázisában gyakori és jellemző , az Epstein-Barr vírus kimutatható. Lymphaclenopathia, hyperpig­mentált nyálkahártya, a késői fázisban (ARC, AIDS) Kaposi sarcoma fordul elő. A fertőzés átvitelében a nyál szerepe nem jelentős, a teljes nyál a humán lymphocy­ták HIV 1-el történő fertőződését gátló fak­tort tartalmaz. A HIV foglalkozási átvitele, a HIV betegek fogászati kezelése ezért, a megfelelő óvó rendszabályok betartása esetén minimális rizikót jelent. A szájtüne­tek megfelelő ellátása a beteg általános ál­lapotának karbantartását biztosítja.

HUN 1991;1(01)

Ideggyógyászati Szemle

1963. FEBRUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

DR. BEKÉNY György

Szerző az irodalmi adatok és tíz saját esete alapján tárgyalja dystrophia musculorum progressiva (DMP) és a polymyositis (PM) pseudomyopathiás formájának elkülönítését. Proximalis izomsorvadás és gyengülés esetében polymyositises eredetre a következő sajátságok hívják fel a figyelmet: A lefolyásban PM-re utal a viszonylag heveny kezdet, gyors kialakulás, jelentősebb spontán vagy gyógyszerre bekövetkező javulás, remittáló lefolyás. Tőbbéves, sőt évtizedes állandó lassú progressio sem zár azonban ki pseudomypathiás PM-et (vagy izom-sarcoidosist), mert a pseudomyopathiás PM esetek jórésze chronikus lefolyású. Az izomelváltozás terén több esetünkben PM-re jellemzőnek találtuk, hogy jólfejlett izomzatú egyénen ép izmok szomszédságában súlyosan érintett izmok voltak láthatóak. Erősen PM mellett szól a dysphagia, a sternocleidomastoideusok gyengülése, az izomelváltozások jelentősebb oldalasymmetriája, myasthenia-szerű zavar jelenléte, az izmok spontán és nyomási fájdalmassága. A PM EMG-képére myogen és neurogen jelek együttese jellemző. A legfontosabb adat az izombiopsiával kimutatható gyulladások szövettani elváltozás. Nagy diagnosztikai nehézséget jelenthetnek azonban a nem polymyositises eredetű sejtes beszűrődések, másrészt az olyan PM esetek, melyeknek egész lefolyása alatt vagy végállapotában hiányzanak az ún. gyulladásos elváltozások. Fontos jel lehet bőrelváltozás és oedema jelenléte (dermatomyositis). A laboratóriumi leletek közül a legfontosabb a PM mellett szóló adat a hypergamma-globulinaemia. PM valószínűségét támogató tünet a hyperhidrosis, subcutan vagy izombeli mészárnyék a röntgenfelvételen, rosszindulatú daganat jelenléte. A pseudomyopathiás PM bármely életkorban jelentkezhet. 25-30 év feletti kezdet DMP elllen szól. Az ún. késői vagy menopausalis izomdystrophiák jelentős része a pseudomyopathiás PM-ekhez tartozik.

HUN 1963;16(02)