Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 37

Ideggyógyászati Szemle

1972. SZEPTEMBER 01.

Az agykéreg és a thalamus vérátáramlásának és oxygentensiójának változása acetylcholinnal kiváltott epilepsiás görcsök alatt szabadon mozgó éber állaton

DR SZIRMAI Imre, DR CZOPF József

1. Acetylcholinnal kiváltott focalis görcsök alatt a focusnak megfelelő kéregterület átáramlása csökken. 2. Az átáramlás és oxygentensio csökkenés nagysága, gyorsasága és tartóssága a görcs erősségétől függ. 3. Nem terjedő focalis rohamok alatt a nem tüzelő kéreg és a kéreg alatti területek átáramlása növekszik, oxygentensioja nem változik, vagy csökken. 4. Focalis rohamok terjedése alatt a focustól távoli területek átáramlása és oxygentensiója akkor csökken, amikor a görcstevékenység ezeken a területeken is eléri a focus tüzelésének intenzitását. 5. A generalizálódó roham kezdeti szakaszában az átáramlás és oxygentensio a focustól távoli agyterületeken növekszik. A roham kiterjedése és a generalizált görcsjelek alatt az átáramlás mindig fokozódik, majd csökken, mielőtt az elektromos roham végetér. 6. A tüzelő területek átáramlás és oxygentensio csökkenése az epilepsiás görcs megszűnésének jelentős tényezői.

Ideggyógyászati Szemle

1972. ÁPRILIS 01.

A thalamus és az agykéreg vérátáramlásának összehasonlítása altatott és szabadon mozgó éber állaton

SZIRMAI Imre, CZOPF József, MOLNÁR László

A szerzők a thalamus és az agykéreg vérátáramlását vizsgálták a thalamus ingerlése alatt, altatott és szabadon mozgó éber állaton. Megállapították, hogy az átáramlá§-változások nagysága és iránya függ az ingerlés helyétől és paramétereitől. Eber állatokon a kéregben és a thalamusban is spontán átáramláshullámzás figyelhető meg. Ez az átáramlás-hullámzás a regio elektromos tevéke:nységével és az állat magatartásával összefüggésben változik. Úgy tűnik, hogy az átáramlás spontán ingadozása a regionális keringés autoregulatiójának érzékeny jele. Az ingerléses kísérletek igazolják, hogy az idegelemek izgalma határozza meg a vizsgált területek vérátáramlását.

Ideggyógyászati Szemle

1970. SZEPTEMBER 01.

A nagyagykéreg és a thalamus vérátáramlásának és szöveti 02 tensiojának változása Cardiazol- és strychnin-görcsök alatt

DR. GÁCS Gyula, DR. POÓR Gyula, DR. KOPA János, DR. MOLNÁR László

Szerzők Chloralose-Urethannal altatott nyúlon i. v. adott Cardiazollal és strychnin-nitráttal kiváltott görcsök alatt vizsgálták a nagyagykéregben és a thalamusban a vérátáramlás- és a szöveti p02-változások összefüggését. A szöveti p02 mindkét anyag okozta görcs idején, mindkét vizsgált agyi területben csökkent; az átáramlás változásai a nagyagy kéregben és a thalamusban nem azonosak. A vérátáramlásváltozások nem magyarázhatók a localis gáztensio-változásokkal; már korábbi megfigyeléseink is arra utaltak, hogy egyéb, esetleg idegi szabályozó mechanismus is szerepet játszik.

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Elektrophysiologiai változások az agy localis elektronbesugárzása után

PÁSZTOR András, TOMKA Imre, SARKADI Ádám

Macskaagy somatosenzoros területét Van de Graaf generatorból nyert elektronsugárral besugároztuk. A besugárzást követő elektroencephalographiás változásokat chronikus epiduralis és mélyelektródák segítségével tanulmányoztuk. 1. 50-210 Krad sugártartomány határain belül minél nagyobb sugárdosist alkalmaztunk, annál hamarabb lépett fel az irritativ fázis és a görbék activáltsága annál kifejezettebb volt. 2. Az izgalmi szakaszra a görbék activáltságán kívül az állatok izgatott viselkedése is jellemző volt. 3. Az izgalmi stadium egy-két napos fennállását a depressiv EEG szakasz követte, amelyre a localis permanens ellapultságon kívül az ép occipitalis alfatevékenység volt a jellemző. 4. 210 Krad-os dozisok esetén az elváltozások irreversibilisek voltak. Az EEG kép látszólag rendeződött 50—150 Krad-os dosisok esetében, de a mélystructurákban az elektromos tevékenység mindvégig csökkent maradt. Az állatok érzés és tapintási fuctiojukat elvesztették és egyiköjük sem nyerte vissza a 2 hónapos túlélési idő folyamán. 5. A thalamus ventrobasalis structuráiban tapasztalt csökkent elektromos tevékenységet összefüggésbe hoztuk a thalamo-corticalis kapcsolatok révén kialakult retrograd sejt-degeneratióval.

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A thalamus-subthalamus elektromos ingerlésével nyert válaszok

HULLAY József, VELOK Gyula, GOMBI Róza

A thalamus-subthalamus ingerválaszainak sokrétűsége a vizsgált szerkezetek kiterjedt kapcsolataira utal. Bizonyos válaszok pedig arra, hogy ezen structuráknak a holokinetikus mozgásszervezés mellett, az automatizált mozgásminták szervezésében is fontos szerepe lehet. A hyperkinesisek kondicionált synapsisokban rögzültek, és mozgásmintáik fel is eleveníthetők. A válaszok — a para méterektől, a structura ingerküszöbétől, gátolt vagy facilitált voltától, ill. a beteg pillanatnyi helyzetétől függően — egy azon pontban különbözők és többfélék lehetnek, de mindenképpen a rendszer kapcsolataira és működésére jellemzőek.

Ideggyógyászati Szemle

1966. JÚNIUS 01.

Adalék a symptomás narcolepsia pathologiájához

POHL Ödön

Szerző egy 52 éves férfi esetét ismerteti, akinél egy éve állottak fenn typusos narcolepsias rohamok hypnagog hallucinatiókkal. A pathológiai lelet egy abortív, közelebbről meg nem határozható polioencephalitis képét mutatta, amikor is a gyulladásos elváltozás súlypontja, a thalamus periventricularis szürke állományának area paramediana posteriorjában volt található.

Ideggyógyászati Szemle

1954. SZEPTEMBER 02.

Az anosognosia tünettana és pathologiája

MOLNÁR László, SIMONYI Gusztáv

A bénulásra vonatkozó anosognosiának tünettani szempontból különböző alakjait, ill. fokozatait különböztethetjük meg. A j. o. hátsó strialis artériák területébe eső gócok jellegzetesen anosognosiát okoznak. Ilyenkor sértett az insula és részben a centropartientalis, valamint temporalis vidék projectiós rostozata, de sértett associatios rostozat is. Az anosognosiás tünetcsoport tehát nincs kötve a thalamus, ill. a fali vidék pusztulásához. A felső temporalis tekervény, ill. rostozatának affectioja állandóan látszik s ezért ennek döntő jelentőséget tulajdoníthatunk.