Részletes keresés

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A korai agyi MRI vizsgálat jól jelzi a későbbi esetleges motoros zavarokat

A hypoxiás-ischaemiás károsodást szenvedett újszülöttek prognózisának előrejelzése

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁJUS 30.

Összetett szemmozgászavar thalamus- és mesencephaloninfarktusban

GULYÁS Szilvia, NAGY Ferenc, SZIRMAI Imre

A 36 éves férfi betegnek hirtelen kettős látása és egyensúlyzavara alakult ki. Vizsgálatakor a felfelé tekintés zavarát találtuk, lefelé tekintéskor a bal bulbus elmaradt (vertikális „one-and-a-half”-szindróma), balra tekintéskor a bal bulbuson tekintésirányú, finom hullámú, horizontális nystagmusa volt. A koponya-MR-vizsgálat a thalamusban mindkét oldalon és a mesencephalonban bal oldalon, az arteria thalamoperforata ellátási területén friss ischaemiát igazolt.

HUN 2006;59(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A nocicepció plaszticitása: a funkcionális-strukturális fájdalom kutatás újabb eredményei (angol nyelven)

KNYIHÁR Erzsébet, CSILLIK Bertalan

A tradicionális szemlélet szerint a fájdalomrendszer három neuronból áll. Ezek közül az első, a primer nociceptív neuron a nociceptorokkal kezdődik és a gerincvelő hátsó szarváig tart. A második, a spinothalamicus neuron a canalis centralis előtt kereszteződve a hátsó szarvat köti össze a thalamusszal. A harmadik, a thalamocorticalis neuron, az agykéreg „fájdalomközpontjaiban” ér véget.

HUN 2006;59(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁRCIUS 30.

A bazális ganglionkárosodások funkcionális konzekvenciái

BENICZKY Sándor

Basal ganglia are large subcortical nuclear masses that are interconnected with all cortical areas, and that receive updating (via thalamus) from most of the pathways leaving and targeting the cortex. This strategic position enables the basal ganglia to play a leading role in the synchronization of a wide range of central nervous system functions.

HUN 2006;59(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Az alvászavarok kórélattanáról egyes neurológiai betegségek tükrében

SZŰCS Anna, BÓDIZS Róbert, JANSZKY József, MIGLÉCZI György, HALÁSZ Péter

Az agy megbetegedései az érintett struktúra alvásszabályozásban betöltött funkciójától függő alvási rendellenességet okoznak, ezért az alvászavar „góctünet" lehet.

HUN 2001;54(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JANUÁR 01.

Subcorticalis aphasia

SZIRMAI Imre, VADASDI Károly, CSÜRI Mária, DABASI Gabriella, KAMONDI Anita

Ahagyományos neurológiai álláspont az aphasiát agykérgi „centrumok" sérülése vagy összeköttetéseik megszakadása következményének tartja. A centrumfelfogás - mivel a gyakorlatot jól szolgálja - évszázada változatlan, annak ellenére, hogy a lokalizációval jellemezhető tiszta aphasiatípusok csak ritkán fordulnak elő.

HUN 2001;54(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A memóriazavarok lokalizációja

SZIRMAI Imre

A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1992. NOVEMBER 01.

PROGNOSZTIKAI TÉNYEZŐK SPONTÁN INTRACEREBRÁLIS VÉRZÉSEKBEN

MAGYAR Hedvig, GREXA Erzsébet, SZIRMAI Imre

A szerzők 78 intracerebrális vérzésben szenvedő beteg klinikai és laboratóriumi adatait elemezték statisztikai módszerekkel. Tizenhat betegnek roncsoló törzsdúci, 21-nek lebeny, 31-nek körülírt putamen, caudatum és thalamus, 1 O betegnek cerebelláris és agytörzsi vérzése volt.

HUN 1992;45(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

A Jacob- Creutzfeldt betegség klinikai és elektrofiziológiai adatainak elemzése

DR. SZIRMAI Imre, DR. CZOPF József, DR. GUSEO András, DR. PÁLFFY György

Szövettanilag igazolt Jacob-Creutzfeldt betegség egy esetében sorozatos EEG és EMG vizsgálatokat végeztünk. Az adatok egy részét gépi analízissel dolgoztuk fel. A klinikai tünetek és az elektrofiziológiai mérések összevetéséből megállapítottuk, hogy a myoclonusokkal együtt jelentkező ritmusos, trifázisos EEG hullámok egyetlen „generátorból" származnak, amely subcorticalisan helyezkedik el, feltehetően a thalamus egyes magcsoportjaiban. Az altatószerek és a külső ingerek hatása alapján feltettük, hogy a működészavar ,,pacemaker" -e összeköttetésben áll az agytörzsi aktiváló rendszerrel.

HUN 1975;28(10)