Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2013. NOVEMBER 20.

Cardiovascularis kockázati tényezők és kockázatbecslés

KÉKES Ede

A szerző összefoglalja a legfontosabb cardiovascularis kockázati tényezőket. Népegészségügyi szempontból a három egymást erősítő tényező a dohányzás, a magas vérnyomás és a kóros koleszterinszint. A teljes kóros lipidprofil, a visceralis obesitas, az emelkedett vércukor- és húgysavszint a hypertoniával együttesen adja a kardiometabolikus kockázat fogalmát.

HUN 2013;23(10-11)

Hypertonia és Nephrologia

2013. SZEPTEMBER 20.

2013-as ESH/ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére

GIUSEPPE Mancia (elnök) (Olaszország)*, KRZYSZTOF Narkiewicz (szekciókoordinátor) (Lengyelország), JOSEP Redon (szekciókoordinátor) (Spanyolország), ALBERTO Zanchetti (szekciókoord

HUN 2013;17(01 klsz)

Hypertonia és Nephrologia

2012. FEBRUÁR 20.

A hypertonia kronoterápiája - individualizált kezelés a cirkadián vérnyomásprofil ismeretében

SZAUDER Ipoly, UJHELYI Gabriella

A 24 órás cirkadián ritmus nagy jelentőségű a hypertonia farmakoterápiájában. Egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a hypertoniás beteg cirkadián vérnyomását figyelembe vevő, egyénre szabott, individuális kezelés. Jelentős különbségek vannak ugyanis a különböző időpontokban adagolt antihipertenzív gyógyszerek kronokinetikájában. A különböző antihipertenzív szerek terápiás tartománya, hatékonysága jelentősen függ ezek cirkadián időpontbeli adagolásától. Az angiotenzinkonvertálóenzim (ACE) -gátlók, az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB), a doxazosin és az acetilszalicilsav esti bevétele - a reggeli adagolással szemben - a nappali/éjszakai vérnyomásarány javulását eredményezte (nondipper hypertoniában ajánlottak). Más vérnyomáscsökkentők, a kalciumcsatorna-blokkolók, a β-receptor-blokkolók nem hatottak a cirkadián vérnyomásprofilra. A kronoterápia a betegek cirkadián vérnyomásprofiljának figyelembevételével lehetőséget ad a hypertonia individualizált kezelésére, az optimális vérnyomáskontroll elérésére, valamint csökkenti a cardiovascularis betegségek és a szervkárosodások kockázatát.

HUN 2012;16(01)

Hypertonia és Nephrologia

2012. FEBRUÁR 20.

Szakmai irányelvek és a klinikai gyakorlat: a csont- és ásványianyagcsere-betegség klinikai auditja felnőtt dializált betegekben Magyarországon

KISS István, KISS Zoltán, SZABÓ András, SZEGEDI János, BALLA József, LADÁNYI Erzsébet, CSIKY Botond, ÁRKOSSY Ottó, TÖRÖK Marietta, TÚRI Sándor, KULCSÁR Imre

A krónikus vesebetegségben szenvedő betegek egyre nagyobb arányban érik el a végstádiumú veseelégtelenséget és válik szükségessé a dialíziskezelésük. A krónikus vesebetegség korai stádiumában megkezdődik a csont- és ásványianyagcsere-zavar és a következményes szervkárosodások kialakulása. A jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a krónikusan dializált betegek között a kalcium (Ca) és foszfát (PO4) -anyagcserére [krónikus vesebetegségben előforduló csont- és ásványianyagcsere-zavar (CKD-MBD), vagy korábbi nevén szekunder hyperparathyreosis, illetve renalis osteodystrophia] jellemző elváltozásokat (laboratóriumi vizsgálati értékek, szövődmények) és a jellemző magyarországi kezelési gyakorlatot. A krónikusan dializált betegek adatait gyűjtöttük össze, összesen 5334 beteg adatai kerültek feldolgozásra. A CKD-MBD gyógyszerterápiás irányelveinek megfelelően a betegeket a szérumkalcium és a parathormon (PTH) -szint alapján különböző csoportokba soroltuk, és a jellemző eltéréseket így hasonlítottuk össze (szérum-Ca-szint 2,4 mmol/l alatt és felett, PHT 65 pg/ml alatt, 65-150, 150-300, 300-500, 500-800 pg/ml között, 800 pg/ml felett). A végállapotú veseelégtelenség elsődleges okai közül a két leggyakoribb a hypertonia (23%) és diabetes mellitus (22%). A betegeink legnagyobb részében (n=4386) a szérumkalcium-érték a normáltartomány felső határa alatt (Ca <2,4 mmol/l) volt, míg a parathormonérték a betegek (n=833) jelentős részénél (PTH >500 pg/ml) emelkedett. Ugyancsak a betegek jelentős részének (44,9%) nagyon alacsony volt a parathormon (PTH <150 pg/ml) -szintje. A szérumkalcium- és parathormonszint kóros emelkedése együttesen csak a betegek alacsony arányánál volt található (n=150; 2,8%). A vizsgálat idején már Magyarországon is minden kalcium-foszfát és parathormonszintet befolyásoló gyógyszer elérhető volt, bár a financiális korlátok jelentősen befolyásolták alkalmazhatóságukat. Egyrészt ennek a következménye, hogy az eredmények alapján a magyarországi terápiás gyakorlat nem minden esetben követte az aktuális irányelveket. Továbbá a natív D-vitamin alkalmazása különösen alacsony gyakoriságú volt. Összességében eredményeink megfelelnek az európai gyakorlatnak, bár szükségünk van előrelépésre a célértékek elérésében és az ahhoz szükséges gyógyszeres kezelési gyakorlatban is. Javaslatot teszünk a megkezdett felmérés további elemzésére és hosszú távú kiterjesztésére is.

HUN 2012;16(01)

Hypertonia és Nephrologia

2011. DECEMBER 22.

Hypertoniás sürgősségi állapotok ellátása

JÁRAI Zoltán, ÁCS Tamás, FARSANG Csaba

A hypertoniás betegek 1-2%-a sürgős orvosi ellátásra szorul hypertoniás sürgősségi állapot kialakulása miatt. Hypertoniás krízis esetében a vérnyomás hevenyen kialakuló emelkedése mellett akut, életveszéllyel járó célszervkárosodás is jelentkezik. Ezekben az esetekben általában a vérnyomás gyors, de kontrollált csökkentése elengedhetetlen a célszervkárosodás további súlyosbodásának elkerülése érdekében. A kezelés nagymértékben függ a célszervkárosodás típusától. A kezelés parenteralis készítményekkel, intézeti (általában intenzív osztályos) ellátás keretében történik. Hypertoniás sürgősségi, életveszéllyel nem járó állapotban (urgency) nincsen akut célszervkárosodás, ilyenkor a kezelés ambulanter végezhető orális készítményekkel.

HUN 2011;15(06)

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A tenger morajlása és kellő kommunikáció

Interjú dr. Nagy Viktor kardiológussal

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kialvatlan klinikus - kérdések az Egyesült Államokból

Az ügyeletes sebészt éjjel 11-kor riasztják a kórházból, ahová akut hasi panaszokkal vittek be egy beteget. Több órán át tartó műtéti munka után a sebész a bélkimetszés mellett dönt és altatóorvost hív. Mire a beavatkozás lezajlott és a műtéti napló is rögzítésre került, elérkezett a délelőttös műszak ideje.A sebész egész éjjel nem aludt és aznap reggel 9-re nem-életmentő kolosztómiás műtétje volt előjegyezve.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Hogyan válasszunk biztonságos terápiát diabeteses betegeinknek?

A diabetes mellitus korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájává vált, előkelő helyet foglal el a „civilizációs” betegségek sorában. Elsősorban az esetek 90%-át kitevő, felnőttkori, 2-es típusú változata okoz világméretű gondokat, előfordulásának várható növekedése és a társuló cardiovascularis szövődmények folytán. A hyperglykaemia fennállása szoros kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri betegségekből következő morbiditással és mortalitással.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. JÚNIUS 10.

Az ambuláns artériás stiffness index (AASI) vizsgálata vesetranszplantált gyermekek esetében

DÉGI Arianna Amália, KERTI Andrea, KIS Éva, CSEPREKÁL Orsolya, REUSZ György

Elméleti háttér: Vesetranszplantációt (TX) követően a cardiovascularis halál önálló előrejelzője az érfalrugalmasság csökkenése, amely az ambuláns artériás stiffness indexszel (AASI) jellemezhető. Cél: Munkánk során vizsgáltuk az AASI és a tradicionális és nem tradicionális rizikótényezők közötti összefüggéseket. Betegek és módszer: Harmincöt, vesetranszplantált gyermek (15,6±4,3 évesek) megfigyeléses, keresztmetszeti vizsgálatát végeztük. Meghatároztuk az AASI-t. Mértük az antropometriai adatokat, a testösszetételt, a vérnyomás- és az anyagcsere-paramétereket. Eredmények: A BMI, a volumenháztartás, a hypertonia fennállása, illetve a szisztolés vérnyomás, a pulzusnyomás átlaga, a diasztolés diurnalis index és az éjszakai diasztolés vérnyomásesés mértéke (NDPF) szignifikáns összefüggést mutatott az AASI-val (sorrendben r=0,53; 0,39; 0,34; 0,33; 0,41; -0,42; p<0,05). A hypertoniás gyermekek AASI-ja magasabb volt (0,47±0,13 vs. 0,36±0,18; p=0,04). Õk szignifikánsan hosszabb ideig részesültek dialíziskezelésben, és régebben történt a transzplantációjuk (p<0,05). Többváltozós analízis során a BMI és az NDPF az AASI független meghatározó tényezőjének bizonyult a teljes és a hypertoniás betegcsoportban egyaránt (R2=0,44, SE=0,14, β=0,34 és -0,30, p=0,03; illetve R2=0,48, SE=0,10, β=0,47 és -0,41, p=0,01). Következtetés: A mielőbbi TX és azt követően az obesitas és a hypertonia szekunder prevenciója kiemelt jelentőséggel bírhat a célszervkárosodás megelőzésében, így a cardiovascularis morbiditás csökkentésében vesetranszplantált gyermekek körében is.

HUN 2011;15(03)

Lege Artis Medicinae

2011. FEBRUÁR 20.

A generikus valsartan jelentősége a betegek ellátásában

VÉRTES András

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) elsősorban a só-víz háztartás szabályozásában vesz részt, de különösen kóros viszonyok esetén befolyásolja a vascularis funkciókat és emeli a vérnyomást. Például hypertoniában, szívinfarktus utáni állapotban és szívelégtelenségben a RAAS aktivitása szisztémásan és/vagy lokálisan egyaránt fokozott.

HUN 2011;21(02)