Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

A 2-es típusú neurofibromatosis nonsense, 193 C>T mutánsa - idegsebészeti kihívás

BOBEST Mátyás, TÓTH Csaba, GYURCSÓ Mária, MOLNÁR Mária Judit, GARZULY Ferenc

Tüdőszűrő vizsgálat során a 15 éves, panaszmentes fiú röntgenképén mellkasfali, körülírt térfoglalást találtak. A daganatot eltávolították, az első bordaközi ideg schwannomájának bizonyult. Két év múlva szédülés, hallászavar, agytörzsi és kisagyi tünetek jelentkeztek.

HUN 2007;60(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Az agyi autoreguláció vizsgálata Parkinson-betegségben

DEBRECZENI Róbert, AMREIN Ilona, KOLLAI Márk, LÉNÁRD Zsuzsanna, PÁLVÖLGYI László, TAKÁTS Annamária, GERTRÚD Tamás, SZIRMAI Imre

A Parkinson-betegek szédülését, kollapszushajlamát a betegség járulékos tünetével, az orthostaticus hypotoniával magyarázzák. A panaszokat okozhatja az agyi keringés autoregulációjának zavara is. Ennek tisztázására végezték el a szerzők az agyi keringésszabályozás poligráfiás vizsgálatát.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - II. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2005;58(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - I. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2004;57(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Az ornitin-transzkarbamiláz-hiány fatális lefolyású késői formája

LIPTAI Zoltán, GYARMATI Éva, KULCSÁR Andrea, CENNI Bruno, FAGGYAS Attila

A leggyakoribb ureaciklus-zavar, az ornitin-transzkarbamiláz-defektus újszülöttkori formája mellett kevésbé ismert az encephalopathiával, magatartászavarral, epizodikus hányásokkal járó késői típusa. A szerzők egy 14 éves leánybeteg esetét ismertetik, akinek anamnéziséből a húsételek négy-öt éves kortól való ösztönös kerülése érdemel említést. Egy évvel felvétele előtt fejfájás, szédülés miatt vizsgálták, kóros eltérést nem találtak.

HUN 2001;54(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Fiatal neurológusok XII. országos fórumának összefoglalói

A sarcoglycanopathiák szerepe a végtag-öv típusú izomdystrophiák differenciáldiagnosztikájában. Epilepsziás ikrek vizsgálata: hazai többközpontú vizsgálat. Traumás kétoldali carotis interna-dissectio. Carotis interna-szűkületi eseteink retrospektív vizsgálata . Gerinccsatorna-szűkületet okozó extraspinalis tumor. A cirkadián és ultradián biológiai ritmusok jelentése a tüskehullám-paroxizmusok időbeli eloszlásában, idiopathiás generalizált epilepsziában. Cardiovascularis vegetatív neuropathia szerepe az időskori szédüléses panaszok kialakulásában. Hyperemesis gravidarum okozta Wernicke encephalopathia. Hipertenzív encephalopathia: az állapot EEG követése. Vegetatív neuropathiák elektromiográfiás vizsgálata. Neurológiai betegek gondozása Skóciában és Floridában. Hyperexplexia (esetismertetés). Az önértékelés alakulása a betegség fennállási időtartamának függvényében migrénes és tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. Video-EEG-monitorozás fotoszenzitív epilepsziás jelenségek gyanújában. Az öregedő agy – klinikai, neurofiziológiai és neuroradiológiai vonatkozások. Akut myocardialis infarctus thrombolysisét követő cervicalis epiduralis haematoma. Intramedullaris metasztatikus gerinctumor. Depresszió és Parkinson-kór: összefüggések osztályunk betegeinél. A női nemi hormonok emelkedett szintjének szerepe a cerebralis vénás betegségek kialakulásában (esetismertetés) . Nyomásos paresisekkel járó neuropathia. Szemcsukásra jelentkező fázisos epilepsziás jelenségek. Óriásaneurysma (esetismertetés). 553 carotisrekonstrukciós műtét elemzése. Kearns-Sayre-szindrómás eseteink elemzése. Az ischaemiás stroke akut kezelésének eredményei osztályunkon. Peduncularis hallucinosis megjelenése mesencephalont elérő hídvérzés és kétoldali thalmustumor esetében (esetismertetés). Cardialis eredetű cerebralis infarctus heparin terápiájával szerzett tapasztalataink. Térfoglaló arachnoidealis cysta okozta fejfájás (esetismertetés). Funkcionális vizsgálatok jelentősége a carotisrekonstrukciós műtétek előkészítésében. Adatok a Guillain-Barré-szindrómához. Kórházunk Ideggyógyászati Osztálya betegforgalmi adatainak elemzése. Gyulladásos polyneuropathiák immunfenotipizálása. Jobb-bal sönt detektálása transcranialis dopplermódszerrel ischaemiás cerebrovascularis betegségben szenvedőknél. Szerencsés kimenetelű agyi sinusthrombosis. Az orthostaticus hipotenzió kezelésének követése TCD-monitorozással.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

A levopoda hatásának vizsgálata Parkinson-kórban

MECHLER Ferenc, DIÓSZEGHY Péter, GLAUB Theodóra, HIDASI Eszter, JOSE Rosa

A szerzők 21 Parkinson-kórban szenvedó betegen vizsgálták a carbidopa/levodopa klinikai tünetekre és laboratóriumi paraméterekre gyakorolt hatását, 7-12 hónapos követési idő alatt. A klinikai tünetek változását a Columbia- és Webster-értékskála pontszámaival mérték. Már a kezelés első hónapjában egyértelmű volt a tünetek javulása, és ez a megfigyelési időszak alatt még kifejezettebbé vált. A gyógyszerelés nem befolyásolta a laboratóriumi értékeket. Mellékhatások (szédülés, fejfájás, hányinger, látászavar, szívdobogás) csak a betegek egy részénél és csak enyhe formában jelentkeztek, ezek miatt a gyógyszerelést nem kellett megváltoztatni. A gyógyszerhatás okozta változásokat elektrofiziológiai módszerekkel is analizálták. A vizuális kiváltott válsz egyes csúcsainak amplitúdója és a válaszgörbe alatti terület szignifikánsan nőtt a kezelés alatt, a látópálya működésének facilitációjára utalva. A motoros rendszer transcranialis és spinalis mágneses ingerlésekor a levodopa kezelést követően a motoros latenciák és a gátlásai periódus tartamának normalizálódását észlelték.

HUN 1996;49(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A kálcium-antagonista verapamil, Alaptulajdonságok, farmakokinetika, interakciók, mellékhatások

KÉKES Ede, FARSANG Csaba

A calciumantagonista szerek családja igen nagy és ebben a verapamil (monofenilalkylamin) klasszikus lassú Ca csatorna blokkoló szer, mely a szívizomzatra, az ingerképző és ingervezető rendszerre kifejtett hatása mellett erőteljes általános vasodilatátor. Farmakokinetikájára jellemző a gyors felszívódás (oralis adagolás), a nagy mértékű máj metabolizmus (first-pass metabolizmus) és a lassú elimináció (T50 = 5–7 óra), mely a szer elhúzódó hatását biztosítja. Orális kezelésnél a verapamilt igen jól tűrik a betegek. Ritkán lépnek fel gyomor-bélpanaszok, székrekedés. Előfordulhat szédülés, fejfájás, arckipirulás és viszketés. Intravénás kezelés esetében a legkomolyabb gond a kialakuló hypotonia, ritkán AV vezetési zavar (blokk), vagy bradycardia. A verapamil együttes adását kerülni kell béta receptor blokkolóval, digitalissal és disopyramiddal (Palpitin).

HUN 1992;2(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

ATP-szenzitív kálium csatornák és modulátoraik

FINTA P. Ervin, PETER Illes

Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.

HUN 1992;2(03)