Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

Autoimmun patogenezis a pulmonalis alveolaris proteinosis hátterében

LOSONCZY György

A pulmonalis alveolaris proteinosis az interstitialis tüdőbetegségek egy ritka és sok tekintetben tisztázatlan patogenezisű formája. A patológiai folyamat lényege, hogy surfactant árasztja el az alveolaris teret, ezáltal romlik az oxigén diffúziója, csökken a tüdőszövet tágíthatósága, és az érintett betegekben krónikus légzési elégtelenség alakul ki. A hagyományos kezelés az alveolaris tér többszörös átöblítéséből (egésztüdő-mosás) áll.

HUN 2006;16(01)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

„Ne mondjanak le rólunk!” Beszélgetés Spóner Hajnalkával, a Magyar Tüdőátültetettek Országos Sportés Érdekvédelmi Egyesületének elnökével

GYIMESI Andrea

Huszonhárom éves korában primer pulmonalis hypertoniát diagnosztizáltak, amelyre az egyetlen gyógymód a tüdőátültetés volt. A műtét átlagos túlélési idejét másfél-két évben határozzák meg a szakorvosok, ő az 1999. őszi műtét óta aktív életet él, sportol, létrehívta a Magyar Tüdőátültetettek Egyesületét, külföldi kapcsolatokat épít, pályázik, intézi e szervezet ügyeit. A Szabolcs utcai klinika szakorvosával, Préda István professzorral közösen alakították a magyar betegek tüdőtranszplantációjának útját, amely Bécsbe vezetett. Magyarországon azóta sem végeznek ilyen műtétet

HUN 2005;15(11)

Magyar Radiológia

2005. JÚNIUS 10.

A mellkasi spirál-CT-vizsgálat és tüdőszcintigráfia eredményeinek összehasonlítása pulmonalis emboliában

WENINGER Csaba, BODROGI Gabriella, BOROS Szilvia, SCHMIDT Erzsébet, UDVAROS Eszter, ZÁMBÓ Katalin

A tüdőembolia gyakori betegség, nem ritka a késői diagnózis vagy a kórisme elmaradása. A spirál-CTvizsgálatot napjainkban gyakran alkalmazzák tüdőembolia kimutatására. A szerzők célja a mellkasi spirál-CT-vizsgálat és a tüdőszcintigráfia eredményének összehasonlítása volt.

HUN 2005;79(03)

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

A diffúz krónikus parenchymás tüdőbetegségek korszerű klinikoradiológiai-patológiai szemlélete

SZOLNOKI Erzsébet, DÉVÉNYI Katalin, DANKÓ Enikő, DEZSŐ Balázs, SZILASI Mária

A szerzők munkájukban a diffúz interstitialis tüdőbetegségek megjelenési formáit tekintik át. A klinikai képen túl, az utóbbi tíz év alatt szerzett újabb ismeretek alapján nagy hangsúlyt fektetnek a radiológiai (ezen belül a nagy felbontású CT-technika) és a patológiai-hisztológiai elemzés adta lehetőségekre.

HUN 2003;13(08)

Magyar Immunológia

2002. JÚNIUS 20.

Szemizomra lokalizált myositis

KISS Emese, FACSKÓ Andrea, DÉVÉNYI Katalin, DANKÓ Katalin, ZEHER Margit

A dermato-/polymyositis az idiopathiás gyullásos myopathiák közé tartozó autoimmun megbetegedés, amely a harántcsíkolt vázizmok gyengeségével, gyulladásos beszűrõdésével jár.

HUN 2002;1(02)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁJUS 20.

Migráló pulmonalis infiltratumok a klinikus szemszögéből

TÓTH Krisztina, RUMSZAUER Ágnes, MESTER Judit

A szerzők négy különböző etiológiájú, migráló pulmonalis infiltratummal járó esetet bemutatva meghatározzák, hogy e jelenség alatt a különböző lokalizációkban, váltakozó időpontokban, vándorló jelleggel megjelenő pulmonalis infiltratumokat értik.

HUN 2002;12(05)

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Wegener-granulomatosis Diagnosztikai kérdések 15 beteg kapcsán

CSISZÉR Eszter, SOLTÉSZ Ibolya, FÜZESI Katalin

A Wegener-granulomatosis az immunvasculitisek közé sorolt, ismeretlen eredetű megbetegedés. Patológiailag nekrotizáló, granulomatosus kisérgyulladás. Klinikailag leggyakrabban a felső és/vagy alsó légutakat érinti, generalizált formában a veséket is. A patológiai és klinikai jellemzők mellett a diagnózis felállításában a magas specificitású antineutrofil citoplazmatikus autoantitestek kimutatásának van jelentősége.

HUN 2001;11(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Jobb-bal sönt kimutatása transcranialis Doppler-módszerrel agyi ischaemiás betegeknél

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ASBÓTH Richárd, SUGÁR Katalin, ILNICZKY Sándor, SZIRMAI Imre

A fiatalkori ischaemiás cerebrovascularis betegségek eredete 35-40%-ban tisztázatlan. Paradox agyi embolisatio kialakulhat az idős korban gyakoribb mélyvénás thrombosis vagy pulmonalis hypertensio klinikai jelei nélkül is.

HUN 1998;51(05-06)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Az echokardiográfia szerepe az antikoaguláns kezelés indikációjának felállításában

TEMESVÁRI András

Az echokardiográfiával kimutatható a szívben lévő emboliaforrás. Transthoracalis echokardiográfia elsősorban a bal kamrai thrombus kimutatására alkalmas. Transoesophagealis echokardiográfiával az emboliaforrás kimutatása sokkal sikeresebb, 41-65% a transthoracalis echo 14 37%-os találati arányával szemben. A transoesophagealis echokardiográfiával gyakrabban mutatható ki a bal pitvari és balfülcse-thrombus, bal pitvari spontán echokontraszt, bal pitvari myxoma, műbillentyűthrombosis, nyitott foramen ovale jobb-bal shunttel és pitvari septum aneurysma. Pulmonalis embolia esetén a jobb szívfélben levő thrombus, a pulmonalis törzsben, illetve jobb ágban levő embolia, a nyitott foramen ovale, valamint a következményként kialakuló pulmonalis hypertonia vizsgálható.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Nagy dózisban gyorsan adagolt thrombolyticus kezelés tüdőembóliában

KÁLI András, VÉRTES András, KOLONICS István, SEIDNER Judit, SZENTE András

Jelen közlemény a pulmonalis embolia gyors és biztonságos thrombolyticus kezelésének új lehetőségét kívánja bemutatni. A szerzők 3, tüdőembóliában szenvedő beteg sikeres thrombolyticus kezeléséről számolnak be. Valamennyi esetben rövid idő alatt adott nagy dózisú sztreptokinázzal (3 ME/2 óra) gyors anatómiai, hemodinamikai és klinikai javulást észleltek, vérzéses szövődmény nélkül. Állást foglalnak a tüdő embólia nagy dózisban, gyorsan adagolt thrombolyticus kezelése mellett.

HUN 1994;4(03)