Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1989. JANUÁR 01.

Agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok gyermekkori Guillain-Barré-syndromában

DR. KÁLMÁNCHEY Rozália, DR. VERES Éva, DR. FARKAS Zsolt

Az agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok (BAEP) a hallóidegtől a mesencephalonig információt szolgáltatnak a centrális hallópálya épségéről (13, 14), így jelezhetik a hallóideg, vagy az agytörzs megfelelő területének károsodását. Guillain-Barré-syndromában (GBS) a peripheriás idegek szegmentális demyelinisatiója következik be, mely legkifejezettebb az idegek proximális részén (1, 8).

HUN 1989;42(01)

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

A mesodiencephalis átmeneti vidék lágyulásairól: a paramedian lokalizációjú thalamo-mesencephalis infarctusokról

DR RÉVÉSZ Tamás, DR ROBIN O. Barnard

A szerzők három, embóliás eredetűnek tartott paramedian thalamo-mesencephalis lágyulás esetét közük. Tárgyalják a szerzők a mesodiencephalis régió vérellátásának sajátosságait, és felhívják a figyelmet arra a lehetőségre, amikor az e területet ellátó perforáló paramedian thalamosulbthalamiicus és felső mesencephalis artériák csak az egyik oldali artéria cerebri posterior proximalis szakaszából erednek. Részletesen tárgyalják a vonatkozó irodalmi adatokat is.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

A nyaki carotis elágazódás scleroticus plaquejainak scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

DR HORVÁTH Zoltán, DR BODOSI Mihály, DR MÉREI F. Tibor, DR STEFANIST János

A szerzők 24 féltekei tüneteket okozó proximalis carotis plaque scanning elektronmikroszkópos vizsgálatáról számolnak be. Az angiographiával sima felszínűnek ítélt scleroticus plaque-on számos olyan elváltozást észleltek, melyeket embólia forrásnak tartanak. Ezért indokoltnak vélik a haemodynamikailag nem számottevő szűkületet okozó, de tünetképző scleroticus plaqueok műtéti eltávolítását is.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

Collateralis keringés kétoldali carotis stenosisnál

DR. RÓZSA László, DR. GÁL Júlia, DR. HULLAY József

A szerzők arteriosclerosis okozta „Moyamoya" betegségben szenvedő 38 éves férfibeteg kórtörténeti adatait, és pan- serio-angiogrammjait ismertetik. Szemléltetik a két a. carotis interna supraclinoidalis és a nagy erek proximalis részének szűkületét és a collateralis keringést, amely [l] a Willis-kör, valamint [2], a leptomeningealis, [3] a meningo-corticalis {,,rete mirabile") és [ 4] a transcerebralis (,,moyamoya") anastomosisok révén valósul meg. A „Moyamoya" betegség olyan radiologiai syndroma, amelynek jellegzetes angiographiás képe az érszűkületek és a collateralisok kombinációja.

HUN 1975;28(09)

Ideggyógyászati Szemle

1963. FEBRUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

DR. BEKÉNY György

Szerző az irodalmi adatok és tíz saját esete alapján tárgyalja dystrophia musculorum progressiva (DMP) és a polymyositis (PM) pseudomyopathiás formájának elkülönítését. Proximalis izomsorvadás és gyengülés esetében polymyositises eredetre a következő sajátságok hívják fel a figyelmet: A lefolyásban PM-re utal a viszonylag heveny kezdet, gyors kialakulás, jelentősebb spontán vagy gyógyszerre bekövetkező javulás, remittáló lefolyás. Tőbbéves, sőt évtizedes állandó lassú progressio sem zár azonban ki pseudomypathiás PM-et (vagy izom-sarcoidosist), mert a pseudomyopathiás PM esetek jórésze chronikus lefolyású. Az izomelváltozás terén több esetünkben PM-re jellemzőnek találtuk, hogy jólfejlett izomzatú egyénen ép izmok szomszédságában súlyosan érintett izmok voltak láthatóak. Erősen PM mellett szól a dysphagia, a sternocleidomastoideusok gyengülése, az izomelváltozások jelentősebb oldalasymmetriája, myasthenia-szerű zavar jelenléte, az izmok spontán és nyomási fájdalmassága. A PM EMG-képére myogen és neurogen jelek együttese jellemző. A legfontosabb adat az izombiopsiával kimutatható gyulladások szövettani elváltozás. Nagy diagnosztikai nehézséget jelenthetnek azonban a nem polymyositises eredetű sejtes beszűrődések, másrészt az olyan PM esetek, melyeknek egész lefolyása alatt vagy végállapotában hiányzanak az ún. gyulladásos elváltozások. Fontos jel lehet bőrelváltozás és oedema jelenléte (dermatomyositis). A laboratóriumi leletek közül a legfontosabb a PM mellett szóló adat a hypergamma-globulinaemia. PM valószínűségét támogató tünet a hyperhidrosis, subcutan vagy izombeli mészárnyék a röntgenfelvételen, rosszindulatú daganat jelenléte. A pseudomyopathiás PM bármely életkorban jelentkezhet. 25-30 év feletti kezdet DMP elllen szól. Az ún. késői vagy menopausalis izomdystrophiák jelentős része a pseudomyopathiás PM-ekhez tartozik.

HUN 1963;16(02)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JANUÁR 01.

A polymyositis pseudomyopathiás formájáról

BÉKÉNY György

Lassan kialakuló proximális izomsorvadás és gyengeség esetén az ideggyógyász elsősorban dystrophia musculorum progressivára (DMP) gondol. Az izombiopsia és elektromyographia szélesebb körű alkalmazása azonban megmutatta, hogy számos neurogen és myogen kórkép okozhat ilyen ,,pseudomyopathiás” tünetegyüttest. Ezek közül a jelen munkában a chronikus polymyositissel (PM) foglalkozom.

HUN 1963;16(01)