Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 26
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2023. AUGUSZTUS 31.
Hypertonia és Nephrologia
2023. JÚNIUS 18.
Még egy csepp interakció
A hypertoniás betegek terápiájának összeállítása különösen nagy odafigyelést igényel. A hypertonia stádiumbeosztása, a társbetegségek és szövődmények mellett figyelembe kell venni az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek és gyógyhatású szerek között fellépő kölcsönhatásokat is. A közleményben a szerzők bemutatnak egy beteget, aki a hypertonia-ambulancián történt sikeres gyógyszerbeállítást követően normotenzívvé vált, majd néhány hónap múlva hypotoniás epizódok által okozott szédülés, valamint hasmenés miatt jelentkezett újabb kontrollra. Ennek kapcsán a hypertonia-ambulancián derült fény a beteg által elkezdett kannabiszolaj hatóanyagának, a kannabidiolnak a kölcsönhatásaira az antihipertenzív és antidiabetikus, valamint gyomorsavszekréció-gátló szerekkel. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a betegek által fogyasztott táplálékkiegészítők sem mindig veszélytelenek, és a hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan panaszok hátterében mindig kell gyógyszerkölcsönhatások után is kutatni. A közleményben a fenti konkrét eset kapcsán kerülnek áttekintésre a kannabidioltartalmú étrend-kiegészítők hatásmechanizmusával, lehetséges mellékhatásaival és gyógyszerkölcsönhatásaival kapcsolatos, a gyakorló orvos számára legfontosabb ismeretek.
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁJUS 30.
Fejfájásregiszter kialakításával szerzett szegedi tapasztalataink migrénes betegek vonatkozásában
A betegregiszterek alkalmazása elengedhetetlen a klinikai kutatásban és az orvosi gyakorlatban. A fejfájás, azon belül a migrén az egyik leggyakoribb panasz, ami jelentősen rontja a betegek életminőségét, és magas a társadalmi-gazdasági kihatása. Célul tűztük ki egy hazai fejfájásregiszter kialakítását és a regiszter adatainak előzetes elemzését. Munkánkhoz az országos Sclerosis Multiplex Regisztert vettük alapul.
Ideggyógyászati Szemle
2000. JANUÁR 01.
Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyasolo farmakonok
Az agyszövetben az L-kinurenin a prekurzorából, a triptofánból szintetizálódik. Emellett az L-kinurenin igen jól transzportálódik a vér-agy gáton keresztül. A kinurenin központi idegrendszeri jelenlétének fontosságát az adja, hogy részben az excitotoxinantagonista kinurénsavvá, részben az agonista kvinolinsavvá metabolizálódik.
Ideggyógyászati Szemle
2000. JANUÁR 01.
Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyásoló farmakonok
A kognitív folyamatok patobiokémiai mechanizmusainak pontosabb megismerése alapján dolgozhatók ki hatékonyabb terápiás stratégiák. Az elmúlt évek kutatásai igazolták azt, hogy az excitotoxinok amellett, hogy fontos szereplői a neurodegeneratív kórképek patogenezisének, lényeges tényezői a kognitív folyamatok szerveződésének is.
Ideggyógyászati Szemle
1997. SZEPTEMBER 20.
Az első epilepsziás roham utáni vizsgálatok
A szerző első epilepsziás roham után vizsgált betegek anamnesticus adatait és vizsgálati eredményeit tekinti át. A vizsgálathoz kérdőívet használt, melyet ő maga szerkesztett. A vizsgálat célja elsősorban a rohamot elősegítő, provokáló tényezők megismerése és az első roham után végzett EEG fontosságának megítélése volt. A 106 beteg klinikai és EEG-vizsgálati eredményeinek értékelése után két csoportot különített el, a provokált rohamok és a nem provokált rohamok csoportját. Ebbe a két csoportba 95 beteg tartozott. A többi vizsgált személy részben fokális epileptiform eltérést mutatott, részben tünetmentes epileptiform mintahordozó volt, akiket a nagyon kevés szám miatt a feldolgozásból a jelen munka kapcsán kizárt. Az eredmények azt mutatták, hogy a familiaris epilepszia kockázati tényezői jelentősek, hasonló arányban fordult elő, mint az idiopathias generalizált epilepsziáknál (17,9 %). A megelőző betegségeket illetően a korábban lezajlott alkalmi roham fordult elő gyakrabban. Az első rohamok megjelenésében a szokásos provokáló faktorok jelentős szerepet játszanak. A betegek különböző csoportjaiban más-más precipitáló tényező látszik fontosnak. Az eredmények alapján a szerző mérlegeli, hogy a betegek meghatározott csoportjában a szorongás is lehet provokáló tényező. Az első roham után végzett EEG-vizsgálatok kisebb arányban mutattak epileptiform aktivitást, mint az az irodalmi adatok alapján várható lett volna. A tartós EEG-regisztrálás az epileptiform aktivitás kimutatásában eredményes vizsgálati módszer volt.
Ideggyógyászati Szemle
1983. JANUÁR 01.
A sclerosis multiplex prevalenciája Pécsett
A szerző Pécs város 172 000 lakosa közül a MS-Társaságok Nemzetközi Szövetsége által megadott kritériumok szerint 98 MS beteget talált. Közülük egy sem cigány. Betegségük leggyakrabban agytörzsi tünetekkel kezdődött, intermittáló kórlefolyású és a 98 eset közül 45-ben valamilyen provokáló faktor előzte meg az első tüneteket. A betegség időtartamának átlaga az egyes csoportokban 8,6 és 14,4 év között van. A 98 beteg közül 58 ma is eredeti munkakörében dolgozik.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JANUÁR 01.
Familiáris recurrens polyneuropathia
A szerző három generációnál követhető, domináns öröklődésmenetet mutató, fizikai terhelésre provokálódó familiáris recurrens polyneuropathiát közöl. A megbetegedés attakokban folyt le, mindig egyoldali volt. Egy bénulásos szak 2-8 hétig tartott, beavatkozás nélkül minimális maradványtünettel gyógyult. Elektrofiziológiai lelet perifériás idegkárosodásra jellemző, patológiailag idegrostokon található szegmentumokban myelin megvastagodások ún. kolbászocskák láthatók.
Ideggyógyászati Szemle
1978. SZEPTEMBER 01.
Terápiás lehetőségek akut intermittáló porphyria idegrendszeri elváltozásaiban
A szerzők áttekintik az AlP-terápia irodalmát, ismertetik a különböző terápiás lehetőségeket. Saját esetükön is demonstrálják a terápia objektív megítélésének nehézségeit. Akut szakban, életveszély esetén többirányú terápiás megközelítést tartanak szükségesnek, maguk az AMP, steroid, B-vitaminok, fokozott glukóz-bevitel, folyadék- és elektrolitpótlás alkalmazásával értek el igen jó remissziót. Igen fontos a provokáló faktorok ismerete, ill. kiküszöbölése, a korai felismerés (látens szakban), és ezért is hangsúlyozzák a diagnosztikai módszerek megismerésének szükségességét.
Ideggyógyászati Szemle
1977. DECEMBER 01.
Az etilalkohol által kiváltott hypoglykaemiákról (7 klinikai eset elemzése)
A szerzők hét - hypoglykaemia állapotában - eszméletlen beteg kóresetét ismertetik. Öt betegnél az eszméletvesztés kialakulása biztosan összefüggésbe hozható éhezéssel és alkoholfogyasztással. A felvételkor a vércukorértékek 7-80 mg% között váltakoztak. Nem találtak összefüggést a klinikai állapot súlyossága és a beteg aktuális vércukorszintje között. A tudatzavarok és a neurologiai tünetek glucose oldat intravénás adása után perceken belül megszűntek. Összefoglalják azokat a somatikus (krónikus alkoholisták bőrelváltozásai) és neurologiai (legtöbbször decorticatiós állapot kórjelei) tüneteket, amelyek hypoglykaemiára terelhetik a beteget vizsgáló szakorvos figyelmét. Részletesen tárgyalják saját alkoholterheléses vizsgálataik és irodalmi adatok alapján az alkohol által provokált hypoglykaemiák lehetséges biokémiai okait.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.