Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 80

Ideggyógyászati Szemle

2011. JÚLIUS 20.

Az emberi mozgások modellezése, neuroprotézisek

LACZKÓ József

Az emberi mozgás modellezése nagyon fontossá vált, amint korszerű mérnöki és informatikai módszerek váltak elérhetõvé az emberi mozgás korábban rejtett jellemzõinek felderítésére. Az emberi mozgás idegi szabályozásának és mechanikai végrehajtásának modellezése segíti a mozgás rendellenességek diagnózisát és elõre jelzi esetleges klinikai beavatkozás és orvosi rehabilitáció várható eredményét.

Lege Artis Medicinae

2011. JANUÁR 20.

Terhességi combfejnekrózis

KISS-POLAUF Marianna, TAKÁCS János, TASI Róbert, RÁKÓCZI István

A terhességi combfejnekrózis patomechanizmusának alapja a combfej időleges vagy végleges vérellátási zavara.

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Thrombosisprofilaxis csípőés térdprotézisműtétek során: rivaroxaban versus enoxaparin

NEMESÁNSZKY Elemér

A csípő- és térdprotézisműtéteket követően a betegek több mint felében thromboemboliás szövődmények alakulnak ki, elsősorban mélyvénás thrombosis (DVD), illetve pulmonalis embolisatio (PE).

Magyar Radiológia

2005. FEBRUÁR 15.

Az ortopédiai gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis alapja és módszerei

ILLYÉS Árpád, KISS Rita M., KÖLLŐ Katalin, KISS Jenő

A fotogrammetria a képekből az általánosított képfogalom szerint nyerhető geometriai információk feldolgozásának tudománya. Az ortopédiai fotogrammetria területei közül a radiosztereometriai analízis a legdinamikusabban fejlődő ág. A szerzők célja, hogy a gyakorlatban használt radiosztereometriai analízis módszereit összefoglalva bemutassák.

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

A minimálisan invazív technikával végzett csípőendoprotézis-műtét Kétmetszéses technika

UDVARHELYI Iván, HANGODY László

A minimálisan invazív technikák fejlõdése a nagyízületi endoprotetikában elsõsorban az unicondylaris térdprotézisek, újabban a csípõízületi protézisek beültetése terén eredményezett jelentõs változásokat. Minimálisan invazív technikákkal a korábban alkalmazott implantátumok ültethetõk be, azonban a feltárás csökkentett mérvű: ez nemcsak a feltárás hosszának csökkentését jelenti, hanem döntõen azt, hogy fiziológiás izomrésekben haladva operálunk, ezáltal kevesebb izom, lágy rész, tok sérül.

Lege Artis Medicinae

2002. JÚLIUS 20.

A laryngectomia utáni hangrehabilitáció sebészi módszereinek fejlesztése, finomítása

LICHTENBERGER György

Az elsõ hangprotézis kifejlesztésérõl 1972-ben a lengyel fül-orr-gégész, Mosolewski adott hírt. A sorozatgyártás után nemzetközileg is beszerezhetõ „duck bill” protézis megalkotásáról - amellyel a laryngectomisalt, beszélni képtelen betegek számára ismét lehetõvé válik a hangrehabilitáció, azaz a folyamatos beszéd - csak nyolc évvel késõbb, 1980-ban számolt be Blom és Singer.

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

A csípőarthrosis műtéti kezelésének korszerű szemlélete

SZENDRŐI Miklós, SÓLYOM László

A szerzők áttekintik a csípőarthrosis műtéti kezelésének fejlődését, az enyhe esetekben biomechanikai rekonstrukciót ígérő ízületmegtartó, a súlyos esetekben ízületmegszüntető, illetve ízületpótló beavatkozásokat. Az indikációk, kontraindikációk és a lehetséges szövődmények rávilágítanak a sebész felelősségére és az idők folyamán bekövetkezett szemléletváltozásra.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Emlőprotézis beültetése videoendoszkópos módszerrel

SEFFER István

A szerző emlőimplantált betegek CT- és MRI-utánvizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az implantációt általában nagy behatolásból végezték. Olyan biztonságos műtéti módszer alkalmazását javasolja, amely kiküszöböli a hagyományos műtét hátrányait, biztonságossá téve az implantációt, ugyanakkor a behatolást is minimalizálja. Egy év alatt 21 esetben végzett esztétikai céllal augmentációt, 3 alkalommal capsularis contracturat oldott meg, és 2 alkalommal musculus latissi musdorsi musculocutan lebeny alá helyezett protézist minimálisan invazív módszerével. A módszer lényege, hogy belső világítást adó, hideg fényű lapocokat használ a feltáráshoz, és a preparált üreget áttekinti videoendoszkóppal is. A legkisebb metszés 30 mm, a legnagyobb 47 mm volt. Szövődmény nem fordult elő. A bemutatott, nyílt műtéti módszer jelentősen csökkenti a szövődményeket és a műtéti behatolás nagyságát, ezért bizonyára felváltja a hagyományos implantációs módszereket.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti szűkületek palliatív kezelése intervenciós radiológiai módszerekkel

KÓNYA András, VIGVÁRY Zoltán

A hilusközeli és intrahepatikus malignus epeúti elzáródások és szűkületek kezelésében túlnyomórészt az intervenciós radiológia nyújtotta eljárások jelenthetnek hatékony, tüneteket enyhítő kezelést. A szerzők 12 beteg rosszindulatú, magas epeúti szűkülete(i) vagy elzáródása(i) miatt bekövetkezett icterus megoldására 23 endoprotézist ültettek be. A máj lebenyeinek, illetve szegmentumainak izolálódása miatt kettős protézis implantációra 5 betegben került sor. A betegek túlélése 4-22 (átlag 8,7) hónap volt. 6/12 betegben a túlélés 4-8 hó nap időtartamú volt, a beültetett protézisek nem záródtak el. A betegek másik felében az alapbetegség hosszabb túlélést engedett meg, a protézisek elzáródása 3–11 hónapon belül az icterus kiújulásához vezetett. Egy eset kivételével, ahol az endoszkópos protéziscsere sikerrel járt, további 7 alkalommal perkután beavatkozás elvégzésére kényszerültek. Egy betegben 3-szor, míg 5 betegben 1-1 alkalommal új protézis beültetésére került sor; 3 ízben az elzáródott protézis perkután eltávolítását, míg 2-2 alkalommal disztalis irányú kimozdítását illetve endoszkópos eltávolítását követően. A perkután endoprotézis implantációt a szerzők egyértelműen hatékonynak ítélik e betegségek kezelésében a betegek túlélését - és mivel az endoprotézisek zárt rendszert képeznek – életminőségük javítását illetően egyaránt. Felhívják a figyelmet a beavatkozások manipulációigényességére, a sorozatos beavatkozások szükségességére és a beavatkozást végzők nagy fokú sugárterhelésére is.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Az ultrahangvizsgálat szerepe a szeptikus csípőendoprotézis lazulás diagnosztikájában

FÖLDES Károly, BÁLINT Péter, GAÁL Marianna, KISS Csaba, BÁLINT Géza

A szerzők célul tűzték ki a non-invaziv ultra hangvizsgálat alkalmazását csípőendoprotézis műtét szövődményeinek kimutatására. Jelen munkájuk során arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen diagnosztikus segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat az endoprotézis-infekció gyanúja esetén. 39, csípőendoprotézis műtéten átesett beteget vizsgáltak, akik közül 20-nál klinikailag infekció gyanúja állt fenn, míg 19 beteg panaszmentes volt, és kontrollként szolgált. A 20 panaszos betegből ultrahangvizsgálattal 17 esetben mutattak ki folyadékgyülemet az endoprotézis nyaka körül. 10 esetben reoperáció 6 esetben pedig ultrahangvezérelt arthrocentesis során igazolták ultrahangvizsgálati eredményüket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fájdalomról panaszkodó, csípőendoprotézis műtéten átesett betegnél a korábbi képalkotó mód szerek miatt az ultrahangvizsgálat igen hasznos segítséget nyújthat infekció gyanújának felvetésében, illetve annak kizárásában.