Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Epilepszia Centruma mint a neuropszichiátriai ellátás (nehezen) működő modellje. 20 év tapasztalatai és a jelen keserűségei

HALÁSZ Péter

Jelen közlemény közreadásának aktualitása kettős. Egyrészt a neurológia és a pszichiátria ismét egyre inkább közeledni látszik egymáshoz, legalábbis a két diszciplína határán több olyan terület alakul ki, amelyek egyesítik a neruológiai és pszichiátriai megközelítést, használva mindkét szakma módszereit.

HUN 1999;52(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

Az apomorfinteszt és a képalkotó eljárások diagnosztikai értéke parkinsonismusban

TÁRCZY Miklós, TAKÁTS Annamária, ARÁNYI Zsuzsanna, JAKAB Gábor, KAPÓCS Gábor, GÖNCZI Gergely, SZOMBATHELYI Éva

A szerzők hazánkban elsőként alkalmazták az apomorfintesztet korai parkinsonismusban. A vizsgálat lényege a levodopa-válaszkészség kvantitatív értékelése 2-5 mg subcutan adott apomorfinra. Pozitív a teszt, ha a motoros tünetek 30 perc után 20-25%-kal javulnak.

HUN 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

[Rasmussen-szindróma: egy beteg tartós követése ]

HALÁSZ Péter, KALÓCZKAI Andrea

[ ]

ENG 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

Leber-kór-asszociált mitochondrialis DNS-mutációk és központi idegrendszeri tünetegyüttes társulása

HORVÁTH Rita, HORVÁTH Judit, KISS Gábor, JAKAB Gábor, SÁGI Ilona, SOLYMOSI Diána, KARCAGI Veronika, KOMOLY Sámuel

Célkitűzésünk a Leber-féle herediter opticus neuropathiához asszociált demyelinisatiós tünetegyüttesben szenvedő két betegünk ismertetése kapcsán e témakör problémáinak tárgyalása volt.

HUN 1998;51(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1994. NOVEMBER 20.

Klinikomorfológiai korreláció a leggyakoribb dementiákban

PAPP I. Mátyás

Az a hatvanas évek második felétől kialakuló felismerés, hogy az időskori dementiák több mint felét Alzheimer-kór okozza és nem „arteriosclerosis cerebri", a dementiakutatás fellendülését indította el, a mely a '80-as években felgyorsult, napjainkban bekövetkezett robbanásszerű fejlődése pedig szinte követhetetlen tömegű adatot szolgáltat. Ennek ellenére épp a legintenzívebben kutatott Alzheimer-kór etiológiájának és patogenezisének megértése ma sem látszik közelinek. Az Alzheimer-kóron kívül elsősorban a vascularis eredetű és a Parkinson-szindrómával járó dementiákban történtek korábbi szemléletünket alapvetően megváltoztató, új megfigyelések. Megismertük a frontostriatalis köröket, amelyek nemcsak az utóbbi két dementiaféleségben, de számos más neurodegeneratív betegségben is kialakuló subcorticalis dementia megértéséhez vittek közelebb bennünket. A neuroimaging eljárások rutin használatával életközelbe kerültek korábban ritkának számított dementiával járó szindrómák is, amelyek valójában gyakoriak. Ilyenek például a medialis thalamuslágyulások, az ún. Binswanger-betegség vagy a subcorticalis arterioscleroticus leukoencephalopathia és a határzóna lágyulások. A klinikopatológiai megfigyelések bizonyították a limbicus és paralimbicus struktúrák, a frontostriatalis körök és az asszociációs pályák károsodásának szerepét a dementia kialakulásában.

HUN 1994;47(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1988. ÁPRILIS 01.

A disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia („Methotrexat encephalopathia”) klinikai és patológiai jellemzői

DR GARZULY Ferenc, DR BRITTIG Ferenc, DR GYENES Éva, DR MASÁT Péter, TÓTH Sándor

A szerzők disszeminált nekrotizáló leukoencephalopathia két, boncolás során kórismézett esetét ismertetik. A ritka, irreverzibilis cerebralis károsodás Methotrexat kezeléssel kombinált cranialis besugárzás következménye. Betegeiket hátsó scala daganat, illetve malignus lymphoma meningealis recidivája miatt kezelték. Az alkalmazott terápia hatására az alapbetegség meggyógyult, a betegek azonban a kiterjedt iatrogen idegrendszeri károsodás miatt meghaltak. Áttekintik az alattomos szövődmény klinikai és neuropatológiai jellemzőit és foglalkoznak a megelőzés kérdésével.

HUN 1988;41(04)

Ideggyógyászati Szemle

1982. AUGUSZTUS 01.

Egy „hagyományos” psychiatriai osztály átszervezése szociálpsychiatriai szemléletű „open door” rendszerű osztállyá

SZILÁGYI András, KELEMEN András

Egy vidéki psychiatriai osztály átszervezését ismertetjük. Küllemben egyes részeiben tetszetős, belülről korszerűtlen kiképzésű, az idők folyamán additív módon létesült épületek funkcionális átszervezése során osztálymegosztás, nyílt psychiatriai betegellátás és progresszív betegellátás feladatát együttesen oldottuk meg. Sorra vettük azokat a tárgyi, személyi és szervezési feladatokat és- feltételeket, melyek megvalósításával nyílt rendszerű psychiatriai osztály működése biztosítható. A nyílt ajtó elve egy terápiás stratégia része. Tapasztalatunk alapján nyílt rendszerű psychiatriai osztály akkor működik jól, ha a biológiai terápiák mellett a szocioterápiák széles arzenálja szerves részét képezi a gyógyító munkának.

HUN 1982;35(08)

Ideggyógyászati Szemle

1980. NOVEMBER 01.

A transorális feltárás helye a basalis impressio sebészetében

PÁSZTOR Emil, VAJDA János, PIFFKÓ Pál, HORVÁTH Miklós

A szerzők egy progresszív myelopathiában szenvedő basalis impressiós beteget ismertetnek, akinél a ventrális dekompresszió' műtétét végezték. Transoralis behatolásból távolították el az atlas ventrális ívét, a dens epistropheit és a clivus alsó szélét. A műtéttel lényeges javulást értek el a beteg állapotában. Saját és irodalmi adatok alapján tárgyalják az elülső vagy hátulsó dekompresszió lehetőségeit és javallatát a basalis impressio különböző eseteiben.

HUN 1980;33(11)

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

Koncentrikus sclerosis és/vagy koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia

DR. FERENCZY Mihály

36 éves férfi 5 hónapig tartó remittáló kórlefolyás után halt meg a jobb félteke térfoglaló folyamatára utaló tünetekkel. A jobb félteke fehérállományát majdnem teljesen elfoglalta a Grcevic által koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia névvel leírt elváltozás. A corpus callosumon át a bal frontális lebenybe terjedő góc és a jobb félteke bántalmazott területének széli részei a Baló-féle koncentrikus sclerosis képének felelnek meg. A klinikai és a patológiai kép alapján a szerző felteszi, hogy a koncentrikus lacunaris leukoencephalopathia a Baló-féle sclerosis concentrica progressziójának eredménye.

HUN 1979;32(9)