Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 60

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Kísérletes és klinikai módszerek az agyi vértérfogat meghatározására

BERECZKI Dániel, LING Wei, TADAHIRO Otsuka, VIRGIS Acuff, KURT Gruber, CLIFFORD Patlak, JOSEPH Fenstermacher

A szerzők áttekintést adnak a regionális agyi vértérfogat mérésére alkalmazott módszerekről; összefoglalják az állatkísérletes és a klinikumban alkalmazott vizsgálati lehetőségeket, hangsúlyozva a vizsgálatok jelentőségét és módszertani problémáit. Részletesen ismertetnek egy új, kettős izotópjelöléses eljárást, mellyel meghatározható 10–30 mg-os szövetminták vértartalma. A vizsgálat vörösvértestek in vivo 55Fe-sal történő jelölésével kezdődik. Az így jelölt ,donor” vörösvértesteket 1251-dal jelzett szérum albuminnal keverve adják a kísérleti állatoknak, a vörösvértest és a plazma szöveti megoszlási terét 3 perc keringési idő után mérik. A regionális mikrovascularis vértartalom 7-30 ul/g között változik, legalacsonyabb a fehérállományban. A szöveti (microvascularis) hematokrit a nagyerekben mért hematokritnál 25–30%-kal alacsonyabb.

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

A fibrinogen általános kockázati tényező az agyi keringési betegségekben

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A szerzők 348, különböző diagnosztikai csoportból származó cerebrovascularis beteg fibrinogén, HDL-koleszterin, koleszterin és hematokrit értékeit elemezték statisztikai módszerekkel a kórképek akut, szubakut és krónikus szakaszában. Kontrollként 72, nem vascularis beteg adatai szolgáltak. A plazma fibrinogén szint cerebrovascularis betegségekben az alábbi tényezőkkel függ össze: 1. atheroscleroticus elváltozások jelenléte az extra- és intracranialis artériákban, 2. a vizsgálatok időpontja az insultus után, 3. a betegek mozgásképessége. Megállapították, hogy a plazma fibrinogén tartalma az atherothrombosis eredetű agyi ischaemiákban a legmagasabb. A fibrinogén plazma koncentrációja mind az ischaemiák, mind az agyvérzések csoportjában prediktív értékű a halálozás szempontjából. Atheroscleroticus betegek csoportjában a HDL-koleszterin és a plazma fibrinogén szint között szignifikáns negatív korreláció van. Megállapították, hogy a plazma fibrinogén szint kiemelt rizikó tényező az agyi keringési betegségekben.

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

Az akut szülészeti DIC diagnózisa és kezelése

RÁKÓCZI István

A szerző összefoglalja az akut szülészti DIC diagnózisát és kezelését. Számos szülészeti patológiás állapothoz kapcsolódhat akut DIC, így magzatvíz emboliához, korai lepényleváláshoz, intrauterin fertőzéshez (septicus abortus), halott magzat szindrómához és különböző eredetű prolongált shockhoz. Az akut DIC előterében a vérzés (főleg hüvelyből) és shock áll. A teljes véralvadási idő, a trombocytaszám és a fibrinogen szint meghatározás klinikailag a leghasználhatóbb laboratóriumi paraméterek az akut DIC diagnózisában. A kezelés elsődlegesen magába foglalja a precipitáló faktorok, vagyis az alapbetegség meg szüntetését (így a korai lepényleválás esetén a magzat megszületését, septicus abortusban a méh kiürítését és antibiotikum adását, halott magzat szindróma esetén szülésindukciót). Rendkívül fontos a shock-ellenes kezelés, a megfelelő volumenpótlás (crystalloid, kolloid, vér). A véralvadási zavar kezelésének célja, hogy a lecsökkent alvadási faktorokat pótoljuk, amelyre a legalkalmasabb a friss-fagyasztott plazma vagy a cryoprecipitatum. Akut, vérző szülészeti DIC-ben heparint nem szabad használni, ugyanis fokozza a vérzést. Újabban kedvező eredményekről számoltak be antithrombin III (AT III) koncentrátumokkal végzett kezelésről akut szülészeti DIC-ben.

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Thrombocytafunkció szerepe az Alzheimer-kórban

HASITZ Mária, LIPCSEY Attila, RÁCZ Zoltán

Korunkban a dementia, különösen az Alzheimer-kór az idősebb korosztály egyik legsúlyosabb betegsége. Úgy tűnik, hogy e kórképben a thrombocyták viselkedése is eltér a normálistól. A közleményben Alzheimer-kórban szenvedő betegek vérmintájából elkülönített thrombocytákkal végzett vizsgálatainkat és a hozzájuk kapcsolható szakirodalmi eredményeket foglaltuk össze. A thrombocyta alakjának jellemzésére használt paraméternek (oszcillációs amplitúdó), valamint a 50 uM adenozin-difoszfát (ADP) okozta aggregáció kezdeti sebességének a meghatározását ajánljuk az Alzheimer kór klinikai diagnózisának laboratóriumi alátámasztására. Az Alzheimer-thrombocyta ugyanis szférikus, és gyorsabban aggregál nagy ADP koncentrációra adenozin-difoszfát koncentrációra, mint az idős és/vagy más okból dementálódott személyek thrombocytája. Az Alzheimer-thrombocyták funkcióját két hatás alakítja: a környező plazma hatása és a thrombocytának genetikai okokra visszavezethető megváltozása. Vizsgálataink szerint a két hatás egymást is befolyásolja, és az in vitro funkció ezek eredője.

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Akut volumenterhelés hatása a pitvari natriuretikus peptid (ANP) elválasztására endokrin kórképekben

DE Chatel Rudolf, TISLÉR András, BARNA István, TÓTH Miklós, RUDOLF F. Lang

Az akut volumenterhelésre adott diuretikus választ és a pitvari natriuretikus peptid (ANP) plazmaszintjét vizsgáltuk endokrin kórképekben. A betegek és kontroll személyek 2000 ml sóinfúziót kaptak intravénásan 4 óra alatt. Az infúzió előtt és után vett vérminták ANP tartalmát radioimmunoassay-vel mértük. Sóterhelésre minden csoportban emelkedett az ANP plazmaszintje. Hypothyreosisban és csík-gonárd szindrómában szenvedő betegeink nyugalmi ANP szintje alacsonyabb (p<0,001) volt a kontrollokénál és az infúzió után is szignifikánsan elmaradt a kontrollok átlagánál (p< 0,001); az alacsony ANP szintek ellenére mind két csoportban jelentősen nőtt a Na- és vízürítés. Ca-anyagcserezavarban szenvedő betegeinknél a létrejött ANP változás összefüggést mutatott a nyugalmi Ca szinttel (r=0.674, p<0.025). Diabetes mellitusos betegeink ANP szintjei infúzió előtt nem különböztek a kontrollokétól, a NIDDM csoportban az infúzió hatására az ANP szint nagyobb mértékben növekedett (p<0,05) mint az IDDM betegekben vagy a kontrollokban, ugyanakkor a Na- és vízürítés kevésbé fokozódott. Eredményeink szerint az ANP a volumenterhelésre adott diuretikus válasz egyik mediátora. Extrém plazma Ca értékek esetén a szív endokrin aktivitása függ a Ca koncentrációtól, NIDDM-ban a szív endokrin válaszkészsége fokozott, a periféria érzékenysége csökkent. Hypothyreosisban és csík-gonad szindrómában a szervezet - a szív csökkent endokrin aktivitása ellenére – képes a többletfolyadék kiválasztására.

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére

DR PERÉNYI András, DR BAGDY György, DR ARATÓ Mihály

A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

A kreatin foszfokináz és az adenil cikláz aktivitásának vizsgálata kisérletes epilepszia modellben

SZEGEDY László, FEHÉRVÁRI Éva

A szerzők metionin szulfoximin görcsökben fehérpatkányok kisagykérgének kreatin foszfokináz és adenil cikláz aktivitását vizsgálták. Megfigyeléseik szerint a kreatin foszfokináz aktivitása a kisagykéreg Purkinje sejtjeiben az epilepsziás konvulziók megjelenése és ismétlődése során fokozatosan emelkedett. Az adenil cikláz aktivitását jelző reakció-csapadék elektronmikroszkópos vizsgálataik során az arteriolák bazális membránjában, az idegsejtnyúlványok plazma-membránjában, illetve a szinaptikus membránokban jelent meg. Az epilepsziás görcsök kialakulásával párhuzamosan a vizsgált struktúrákban az enzim aktivitása egyenletesen fokozódott.

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚLIUS 01.

A szérum-, VVT és nyál lithium szintek összefüggése a plazma ciklikus AMP szinttel tartós lithium kezelés során

DR ARATÓ Mihály, DR RIHMER Zoltán, DR SZÜCS Rozália, DR KURUCZ Mihály

A lithium kezelés adenilát cikláz gátlást, és föltehetően ennek eredményeképpen, csökkent plazma ciklikus AMP szintet eredményez. A szerzők 33, tartósan lithium kezelésben részesülő, affektív betegben vizsgálták a szérum-, vörösvértest- és a nyál lithium-szintek összefüggését a plazma cAMP tartalommal. Szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a szérum- és a nyál lithium-szint, valamint a plazma cAMP koncentráció között. A VVT lithium-szint azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést a cAMP szinttel.

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

A nátrium, kálium és lithium iontranszport vizsgálata vörösvérsejteken psychosis maniaco-depressivában

DR. SZENTISTVÁNYI István

A szerző több mint 150 psychosis maniaco-depressivában szenvedő beteg és egészséges kontrollegyén vörösvérsejtjein K+, Na+ és Li+-transzportvizsgálatokat végzett és meghatározta a transzport-ATPáz aktivitását. A PMD egyes pszichotikus fázisaiban, a nozológiai alcsoportokat is figyelembe véve, megállapítható a vvs. aktív K+- és Na+-transzportjának, valamint a transzport-ATPáz aktivitásának szignifikáns csökkenése. Lithium-kezelés során ezek az értékek emelkednek mind a pszichotikus, mind a kontrollcsoportban. Az emelkedés mértéke az unipoláris depressziós csoportban a legalacsonyabb. Az in vivo észlelhető vvs./plazma lithium-hányados értékét a lehetséges transzportutak közül elsősorban a Na+-dependens Li+-transzport mechanizmus határozza meg. Mindezek alapján in vitro klinikai laboratóriumi tesztként javasolja a ws. Na+-dependens Li+-transzport meghatározását, amely a profilaktikus Lf-kezelés során a vvs./plazma Li+-hányados előrejelzésére alkalmazható és egyéb klinikai adatokkal egybevetve a terápiás prognózis megítélésében felhasználható.

Ideggyógyászati Szemle

1957. JÚLIUS 01.

Liquor és plazma adenozindezamináz aktivitásának értékelése idegrendszeri tumorok eseteiben

MOHÁCSY Ildikó, STEPHANEK Ottilia, ÁCS György

A központi idegrendszer térszűkítő folyamatra gyanús kórképeinek megítélésében felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák még jól felszerelt idegosztályon is nehézséget okoznak.