Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 530
Lege Artis Medicinae
2021. JÚNIUS 07.
Negatívnyomás-terápia Covid-19-pandémia idején: fasciitis necrotisans és retroperitonealis tályog kezelése
A fasciitis necrotisans ritka, nagy mortalitású betegség. Leggyakrabban a végtagokon, hasfali lágyrészekben és a perinealis régióban alakul ki, de ritkán a retroperitoneumot is érintheti. A kezelés alapja a korai necrectomia és antibiotikum-kezelés, melyet negatívnyomás-terápiával érdemes kiegészíteni. Közleményünkben egy kiterjedt, csípőtájékról kiinduló fasciitis necrotisans és a retroperitoneumba terjedő tályog sikeres kezelését ismertetjük. A beteg jobb csípőtájéka fölött fokozatosan növekvő, fájdalmas duzzanat alakult ki, amely kifekélyesedett. Első vizsgálatakor jelentősen emelkedett laboratóriumi gyulladásos markerek igazolódtak, emellett a necroticus elváltozás hátterében felmerült a sarcoma lehetősége. Kezdetben antibiotikum-kezelés és mintavétel történt. A CT-vizsgálat nagy méretű, a retroperitoneumba is terjedő tályogrendszert igazolt. A műtét során fasciitis necrotisansra jellemző kép volt látható, necrectomia, sebtisztítás történt, melyet negatívnyomás-terápiával egészítettünk ki. A beteg 14 napi kezelést követően gyógyult. A fasciitis necrotisans kezelésében alapvető fontosságú a negatívnyomás-terápia. A kezeléssel jelentősen csökkenthető a sebkötözések, valamint az egészségügyi személyzet és betegek közötti kontaktusok száma. A Covid-19-járvány miatt ennek különös a jelentősége, hiszen a vírus terjedésének féken tartásában kiemelt szerepe van az emberek közötti szoros kontaktus minimalizálásának.
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁJUS 30.
[Új módszer a vékony perimodioláris cochlearis implantátumelektróda ideális bevezetési irányának meghatározására]
[Célunk az volt, hogy meghatározzuk a vékony perimodioláris elektróda bevezetésének optimális irányát a műtéti orientációt segítő anatómiai struktúrákhoz képest, és könnyen használható módszert dolgozzunk ki az implantátum műtétjének segítésére. Bizonyos esetekben az elektródasor a cochleán belül visszafordul. Véleményünk szerint ennek a problémának az egyik lehetséges oka az elektródasor kedvezőtlen bevezetési iránya. Módszerünket egy kiválasztott speciális eseten mutatjuk be. A méréshez az egyik cochlearis implantátummal ellátott betegünk preoperatív CT-felvételét használtuk. A felvételt egy nyílt forráskódú és ingyenesen használható képmegjelenítő szoftverrel, a 3D Slicerrel dolgoztuk fel. A mérési módszer kezdeti lépése az üllő rövid nyúlványa csúcsának a kijelölése. Ezután létre kell hozni a cochlearis nézetet, és ezen a nézeten két egyenes vonalat berajzolni: az első vonal az elektródasor vezetőjét, a második vonal az orientációs jelzőt jelenti. A meghatározni kívánt szög az orientációs jelző és az üllő rövid nyúlványát a korábban felvitt egyenesek metszéspontjával összekötő egyenes által bezárt szög. A számításhoz egy saját python kódot használtunk. Az algoritmusunk eredménye 46,605° volt. Ennek validálásához a hallócsontokat és a hártyás labirintust kiszegmentáltuk a CT-felvételből, majd ebből készítettünk egy 3D-s modellt, amelyben láthatjuk az előző vonalak helyzetét az anatómiai struktúrákhoz képest. Ezután elforgattuk a 3D-s modellt a vonalakkal együtt, hogy az elektródasor vezetője pontként ábrázolódjon. A szöget ImageJ-jel megmérve az eredmény 46,599° lett. Megállapítottuk, hogy módszerünk egyszerű, gyors és időhatékony. A műtétet minden beteg számára egyedileg lehet megtervezni a műtét előtt készített CT-felvétel alapján, és segítségével biztonságosabbá tehető a vékony perimodioláris elektróda implantációja. A jövőben tervezzük, hogy minden vékony perimodioláris elektródával folytatott műtét előtt elvégezzük a méréseket, ezáltal növelve az implantáció sikerességét. ]
Idegtudományok
2021. MÁJUS 03.
Két munkacsatornás endoszkópos műtétek a gerincsebészetben
A minimálisan invazív endoszkópos gerincműtéteket gerinccsatorna-szűkület és gerincsérv, csigolyaelcsúszás kezelésére használják. Czigléczki Gábor idegsebésszel a technika továbbfejlesztett változatáról, a két éve Magyarországon is elérhető két munkacsatornás technológiáról beszélgettünk.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején
A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.
Járványügy
2021. JANUÁR 21.
Covid-19 – a rákgyógyításban is nehézségeket okozott
A betegek, de még az orvosok is nehéz helyzetbe kerültek a világjárvány hozta egészségügyi átrendeződés kapcsán. Egyrészt volt, ahol hónapokig nem is fogadták a betegeket, a már megkezdett kezelések is abbamaradtak, másrészt maguk az érintettek is tartottak bemenni az intézményekbe. A kormányrendeletek ellenére tanácstalan volt gyógyító és páciens egyaránt.
Ideggyógyászati Szemle
2021. JANUÁR 30.
[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]
[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkalmazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalomkontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton kezelni. ]
Klinikai Onkológia
2020. DECEMBER 30.
A méh rosszindulatú daganatainak korszerű onkológiai kezelése
Világviszonylatban évente közel 400 000 nőnél igazolódik méhtestrák, amely 2018-ban körülbelül 90 000 nő halálát okozta. Az esetek túlnyomó részét a méhnyálkahártya hormonérzékeny hámjából kiinduló endometriumcarcinomák (EC) alkotják. A sarcomák a méhtestrákok alig 3%-át adják. Az EC-k 80-85%-a jó prognózisú, mivel alacsony gradusú és korai stádiumban kerül felismerésre, amikor a műtét és az esetleges posztoperatív kezelés révén a gyógyulás reális terápiás cél. Az előrehaladott stádiumban diagnosztizált EC és a nem endometrioid altípusok esetén a prognózis lényegesen rosszabb. A magas rizikójú EC optimális adjuváns kezelésére irányuló vizsgálatok egy része még folyamatban van, illetve a bővülő molekuláris ismeretek újabb vizsgálatokat generálnak. A méhtestsarcomák esetében is a sebészi eltávolítás jelenthet kuratív megoldást, az adjuváns kezelésre vonatkozó evidenciák bizonytalanok, egyéni mérlegelést igényelnek. A modern onkoterápia érájában már nemcsak a betegségmentes élet meghosszabbítására, hanem az élet minőségének minél teljesebb megőrzésére is törekszünk. A nőgyógyászati onkológiában ezt jelenti a fertilitás vagy a funkcionáló ováriumok lehetőség szerinti megőrzése; a magas morbiditással járó szisztémás lymphadenectomia indikációs körének szűkítése; a kedvezőbb mellékhatásprofilú brachytherapia alkalmazása a teljes kismedencei besugárzás helyett. A modern onkoterápia az úgynevezett biológiai kezelések által az előrehaladott betegségek ellátásának is a részévé vált: kemoterápia mellett/után progrediáló esetekben a pembrolizumab az EC és a sarcomák esetén is alkalmazható mikroszatellita-instabilitás vagy magas tumormutációs terheltség esetén, míg az NTRK fúziós gén jelenlétében larotrectinib vagy entrectinib mint célzott tirozinkináz-gátlók javasolhatók. Az EC-k 70-80%-át kitevő mikroszatellita-stabil esetekben (nem endometrioid altípusokban is!) a pembrolizumab lenvatinibbel kombinációban adható a kemoterápia után. Az EC területén gyarapodnak továbbá az egyéb célzott terápiás szerekkel szerzett tapasztalatok is (anti-HER2 serosus carcinomában, mTOR-gátló kezelés, endokrin terápia, más immun checkpoint inhibitorok, tirozinkináz-gátlók, PARP-gátlók és kombinációs kezelések). A jelen munka a méhtestrákok onkoterápiájáról kíván rövid összefoglalást nyújtani az aktuális szakmai ajánlások és a folyamatban lévő vizsgálatok bemutatásával.
Klinikai Onkológia
2020. AUGUSZTUS 28.
A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések
A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem tartottak műtétet indokoltnak (gyomor, pancreas). Az új technikák (laparoszkópia, portaembolisatio) alkalmazása óta eltelt idő alatt megjelent tanulmányok már lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük onkológiai szempontból is az eredményeket. A laparoszkópos technika már nemcsak a primer tumorok, hanem a májáttétek kezelésében is teret nyert: a rövid és hosszú távú hatások, illetve az onkológiai eredmények szintén megfelelnek a nyitott műtétekének. Bár erre nagy esetszámú közlések nincsenek, a colorectalis daganatok szimultán májáttéteinek egy ülésben végzett reszekciójának növekedése várható a laparoszkópos technika alkalmazásától. A kiterjedt májáttétek esetében az érreszekcióval végzett májműtétek, elégtelen posztoperatív residualis májfunkció miatt végzett portaocclusio után végzett májreszekciókkal is jobb eredmény érhető el, mint az onkológiai kezeléssel. A májáttétek esetében az onkológus és a sebész közös döntése szükséges a megfelelő terápiás terv felállításához.
Immunonkológia
2020. AUGUSZTUS 30.
Az immunellenőrzőpont-gátlók alkalmazása Covid-19-fertőzés során
Már 2020. március első felében látszott, hogy a daganatos betegek Covid-19-fertőzése esetén jóval nagyobb a súlyos szövődmények kockázata, mint a nem daganatos fertőzötteknél (39% vs. 8%, p = 0,0003). Ha a betegek éppen kemoterápiát kaptak, vagy éppen műtéten estek át, még magasabb volt a kockázat. Ezért a kutatók rendszerint a kemoterápia és a műtét pár napos/hetes elhalasztását javasolták például Olaszországban is, főleg a hematológiai toxicitás és az immunszuppresszió miatt.
Ideggyógyászati Szemle
2020. JÚLIUS 30.
DBS-műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyesség-javulásának objektív mérése
A DBS- (deep brain stimulation, mély agyi stimuláció) műtéttel kezelt Parkinson-kóros betegek kézügyességének mérésével adatokat nyerhetünk a műtét sikerességéről, amely a beteg várhatóan javuló életminőségét is előrevetíti. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az általunk fogászati vizsgálat során alkalmazott optikai és plakkfestési technika alkalmas-e a rutinszerű, egyszerű használatra, a műtét sikerességének megítélésére. Tíz Parkinson-kóros beteget vontunk be a vizsgálatba. Fogorvostan-hallgatók által felügyelt fogmosás után több alkalommal standard körülmények között a fogakon képződő bakteriális depozitum (dentális plakk) megfestését követően lefényképeztük a frontfogakat. A digitális fényképfelvételeken mértük a fogak plakkal való fedettségét. Eredményeink szerint a fogmosási hatékonyság a DBS-műtétet követően szignifikánsan javult, aminek hátterében a betegek kézügyességének javulása állhat. Távolabbi célunk az, hogy a fenti módszert nagyobb esetszámon is alkalmazzuk a betegek tüneti javulásának megítélésére.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából
2024 OKT 10.
3.
4.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon
2024 OKT 09.
5.