Részletes keresés

Magyar Radiológia

2006. JÚNIUS 20.

Atípusos emlőciszta - differenciáldiagnózis

PAPP László, KOVÁCS Zsolt, SZABÓ Éva, MINIK Károly, ANTALFI Bálint, BENDE Sándor

Az emlőben ultrahangvizsgálattal detektálható cisztikus elváltozásokat megjelenésük alapján több csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a progrediáló atípusos ciszták is.

HUN 2006;80(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. NOVEMBER 20.

A lumbális kisízületi synovialis ciszták diagnosztikája képalkotó eljárások segítségével

PATAY Zoltán, TOURNADE Alain, BALÉRIAUX Danielle, TAJAHMADY Taghy, BERKY Mihály

A lumbális kisízületi synovialis ciszták a komplex módon manifesztálódó kisízületi degeneratív kórfolyamat egyik viszonylag ritka, de igen jellegzetes formájának számítanak. A lumbális mozgási szegmentum különböző részei érző beidegzésének és a környező idegi képletek anatómiai viszonyainak ismerete érthetővé teszi, hogy a kisízületi kórfolyamatok klinikai megnyilvánulási formái sok esetben nem különböztethetők meg a porckorong eredetű tünetegyüttesektől. A manapság rendelkezésre álló korszerű képalkotó eljárásoknak köszönhetően azonban nemcsak a korábban sok nehézséget okozó klinikai, de a radiológiai elkülönítő diagnosztikai problémák is megoldódtak. A számítógépes rétegvizsgálat és a mágneses magrezonancia képalkotó eljárásként való alkalmazása által lehetővé vált a synovialis ciszták szemiológiai jellegzetességeinek pontos leírása, amelyek együttesen gyakorlatilag pathognomicus „radiológiai” tünetegyüttest képeznek.

HUN 1993;46(11-12)

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Kalcitonintermelő ovarialis struma carcinoid

ÉSIK Olga, NÉMETH György, SZEPESHÁZI Károly

Az ovarialis struma carcinoid klinikai képét, patológiai jellegzetességeit, lehetséges hisztogenezisét elemzik a szerzők, majd ismertetik egy beteg kórtörténetét. A 38 éves nő érett cisztikus petefészek terato májában olyan 3 mm nagyságú struma carcinoid jelentkezett, melyben a pajzsmirigyszövet és a kalcitonintermelő neuroectodermalis sejtek szoros kapcsolata alakult ki. Bár a pajzsmirigykomponens fénymikroszkóposan tipikus képet mutatott, immunhisztokémiai vizsgálattal nem lehetett bizonyítani tireoglobulin vagy tiroxin jelenlétét. A daganat sejtekben immunreaktív kalcitonin volt kimutatható, ami a kétféle szövet átmeneti zónájában lévő tumorsejtekben is megjelent. Az amyloid, argentaffin és argirofil reakciók negatívnak bizonyultak. A funkcionálisan tökéletlen pajzsmirigy szövet és a neuroendokrin markert termelő daganat közötti szoros kapcsolat egy olyan közös őssejt létezését látszik támogatni, mely több irányban képes differenciálódni.

HUN 1992;2(11)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[Tórium granulómák az agyban ]

FREEMAN Walter

[A Thorotrastot 1936-ban és 1937-ben használták a prefrontális lobotómia károsodásainak kimutatására. Négy beteg 10-22 év után került boncolásra, és mindegyiknél egy vagy több tóriumgranulomát találtak. Ezek a 6 X 8 mm és 8X12 mm közötti méretű csomók hialin anyagból álltak, amelyet vegyes kötőszövetből és glia-szövetből álló vastag kapszula zárt körül, és részben tórium-dioxid-részecskékkel teli, nagyméretű fagociták vették körül. Sűrű kötőszövet alakult ki a szulciákban, ahol a tórusz a szubarachnoidális terekbe jutott, és kifejezett gliózis alakult ki az ependyma deszkamációjával, amikor a kamrákba jutott. A hosszabb túléléssel rendelkező esetekben a fagociták gyakran üres üregeket mutattak, ahol a sejtmagoknak kellett volna lenniük. A közelben lévő idegsejtek nem mutattak nyilvánvaló elváltozásokat. Az anyagot úgy jellemezték, hogy "nagyon erős tóriumforrást" tartalmazott. Úgy vélik, hogy a tórium által kibocsátott alfa-részecskék felelősek a granulómák kialakulásáért, és sok év elteltével a fagociták elhalásáért. A tóriumot az agyban csak a ciszták és tályogok kimutatására lehet biztonságosan alkalmazni, amelyek aztán teljesen eltávolíthatók. Az ilyen alkalmazás egy esetét Lehoczky 1939-ben írta le. ]

ENG 1968;21(01)