Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 32

Lege Artis Medicinae

2007. NOVEMBER 20.

Nyúltvelői neurovascularis kompresszió mint a rezisztens hypertonia egyik oka Gondolatok egy betegünk kapcsán

KOVÁTS László, BRETUS Angelika, CSUTAK Kinga, NAGY Gyöngyi, GASZTONYI Beáta

A nyúltvelő rostralis ventrolateralis részén található a cardiovascularis rendszer centrális regulátora, a vasomotorközpont. A terület ingerületi állapota és/vagy a baroreceptorreflexafferentatióban, illetve -efferentatióban egyaránt szerepet játszó IX. és X. agyidegek irritációja szimpatikus hiperaktivitást okoz, ami az esetek egy részében súlyos, gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható magas vérnyomáshoz vezet. Ennek hátterében többnyire egy ritkán keresett érmalformáció, az úgynevezett pulzatilis neurovascularis kompresszió áll.

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Az egyes alvászavarok neurológiai vonatkozásai

SZŰCS Anna

Célom, hogy az alvászavarok és egyes neurológiai betegségek összefüggését, kölcsönös egymásra hatását vizsgáljam, hogy ezzel a klinikai gyakorlatban hasznosítható új adatokat szolgáltassak. Az elméleti részben az alvás élettanának egyes szempontjait áttekintve az alvásszabályozás és neurológiai megbetegedések összefüggéseire keresek példákat.

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Transzplantált vesék ureterszűkületeinek kezelése invazív radiológiai módszerekkel

DOROS Attila, WESZELITS Viola, PUHL Mária, RUSZ András, JANSEN Judit

A transzplantált vesék ureterében 2-13%- ban fordul elő szűkület, elzáródás, nekrózis. Ezek megoldására sebészi, endourológiai és invazív radiológiai módszereket választhatunk. Az utóbbi módszer eredményeinek elemzése és bemutatása mellett egyszerűen alkalmazható terápiás algoritmus felállítását kíséreltük meg tanulmányunkban.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Különbözõ etiológiájú csigolyatest-folyamatok percutan kezelési lehetõsége: a vertebroplastica

KASÓ Gábor, STEFANITS János, KÖVÉR Ferenc, HUDVÁGNER Sándor, DÓCZI Tamás

A percutan vertebroplastica radiológiai módszerekkel vezérelt invazív műtéti eljárás, amelynek során a szerkezetében különféle okok miatt károsodott csigolyatestbe stabilizáló anyagot, leggyakrabban polimetil-metakrilátot juttatnak. A gyorsan jelentkező fájdalomcsillapító hatás mellett a csigolyatestet kitöltő és a polimerizáció során rigiddé váló anyag a csontot mechanikailag ellenállóvá teszi, ezáltal megelőzhető a kompresszió mértékének további fokozódása.

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A mágneses rezonanciás angiográfia és a komputertomográfiás angiográfia alkalmazása ér eredetű neurológiai kórképekben

VÖRÖS Erika

Az érrendszer megjelenítésének módozatai, a különböző angiográfiás eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül azóta, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Haschek és Lindental az első érfestést kadáverkézen elvégezte. A módszer élő szervezetre történő adaptálása sokáig váratott magára, míg 1927-ben Egas Moniz az első carotisangiographiát embernél végrehajthatta, és a kilencedik próbálkozás után végre értékelhető képet kapott.

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

A háromdimenziós "time of flight" mágneses rezonanciás angiográfia trigeminusneuralgiában

VÖRÖS Erika, SZENTGYÖRGYI Réka, KUNCZ Ádám, MENCSER Zsolt, KARDOS Lilla, MILASSIN Péter

A szerzők a háromdimenziós mágneses rezonanciás angiográfia szerepét vizsgálták a neurovascularis kompresszió kimutatásában trigeminusneuralgiás betegeknél. 53 trigeminusneuralgiás beteget (26 férfi, 27 nő, átlagéletkor: 57 év) vizsgáltak háromdimenziós „time of flight” mágneses rezonanciás angiográfiával. A vizsgálatok 0,5 T Elscint Gyrex V Dlx berendezésen készültek. Natív és kontrasztanyagos vizsgálat is történt. Három standard (axialis, coronalis és sagittalis) síkban készítettek vékony és vastag rétegű maximum intensity projection rekonstrukciókat. A neurovascularis kontaktus kereséséhez mind az eredeti szeleteket, mind a rekonstrukciós képeket felhasználták. Neurovascularis kontaktust a fájdalmas oldalon 26 esetben (a. cerebelli superior 20, a. cerebelli superior és vena petrosa superior 1, a. cerebelli anterior inferior 2, a. basilaris 1, vena 1), a tünetmentes oldalon 3 betegnél (a. cerebelli superior) tudtak kimutatni a n.V. belépési zónájában. 24 beteg esetében kontaktust nem találtak. 3 vizsgálat mozgási műtermékek miatt nem volt értékelhető. A vénák a kontrasztanyag adását követően intenzívebben ábrázolódtak. 9 betegnél történt Janetta szerinti microvascularis dekompresszió. A műtéti és a neuroradiológiai lelet minden esetben egyezett. Az operációt követően a neuralgiás panaszok megszűntek vagy jelentősen mérséklődtek. A háromdimenziós time of flight” mágneses rezonanciás angiográfia eredményes módszernek látszik a neurovascularis kontaktus kimutatásában, ezáltal értékes információt nyújt a trigeminusneuralgiás betegek sebészi terápiájának megtervezéséhez.

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Distalis ulnaris neuropathiák

KISS Gábor, KÓMÁR József

A nervus ulnaris distalis kompressziója a ritkán elő forduló mononeuropathiák közé tartozik. A kompresszió helyétől függően - eltérően a gyakoribb mononeuropathiáktól – a kórképnek vannak csak motoros tünetekkel járó formái. Ezek az érzészavarral nem járó, kiskézizom-atrophiát okozó ulnaris laesiók könnyen összetéveszthetőek a kezdődő motoneuron-betegséggel. A korrekt klinikai vizsgálat és az elektrodiagnosztika, különösen a nervus ulnaris distalis motoros Tatenciájának az I. dorsalis interosseusig történő mérése, segíthet a helyes diagnózisban. A szerzők 46 operált beteg adatait elemzik. 12 betegnek csak motoros tünetei voltak érzészavar nélkül. Közülük 6 esetben csak az I.dorsalis interosseus és az adductor pollicis izom volt érintett. 34 esetben történt posztoperatív kontroll. 31 beteg állapota javult, 3 esetben került sor reoperációra recidiv lipoma miatt.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Anesztézia medulla oblongata műtéthez]

KORENCHY Mária, MOLNÁR Mária, KOVÁCS Klára, FUTÓ Judit

[Az agytörzsi műtéteken átesett betegeket fenyegető veszélyek közé tartozik a vénás levegő embolizációja, a hipotenzió, a vitális jelek megváltozása és a koponyaidegek specifikus sérülése. Az életjel-változások kivételével ezeket a veszélyeket széles körben tárgyalják a különböző kézikönyvek és cikkek. Az életjelek megváltozása vagy masszív vénás légembólia, vagy a műtéti manipuláció okozta törzsi kompresszió következménye lehet. Ha a műtött terület nagyon közel van a vasomotoros központhoz, még a legóvatosabb manipuláció is okozhat extrém bradycardiát hipotenzióval. Ezek a veszélyes változások gyakran visszatartják a sebészt a műtét folytatásától. Az ilyen típusú műtétek során átmeneti pacemaker-terápia alkalmazható a kritikus szívmegállás megelőzésére.]

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Tapasztalataink a thoracolumbalis gerinc kompressziós töréseinek konzervatív kezelésében

URBÁN Ferenc, TAKÁCS Ferenc

A szerzők a DOTE Traumatológiai Tanszékén 1988–1991 között konzervatívan kezelt, 136 alsó háti, ágyéki kompressziós csigolyatörött beteg utánvizsgálatát végezték el. 63 esetben (46,3%) gipszkorzettel, 73 alkalommal (53,7%) a módosított Magnus módszer szerint látták el a betegeiket. Vizsgálták a kétféle kezelési mód alkalmazhatóságát, eredményességét. A korzett felhelyezésének általános feltételekent Böhler (3) javallata alapján nőknél az 55, férfiaknál a 60 éves korhatárt, a megfelelő testalkatot és általános állapotot fogadták el azokban az esetekben, amikor a kompresszió mértéke a 10 fokot meghaladta. Á funkcionálisan kezelt sérültek 47,9%-a, a korzettel ellátottak 47,6%-a jó, 31,5%-a, illetve 46,0%-a kielégítő eredménnyel gyógyult. Míg az előbbi csoportban 17,8%-ban, addig az utóbbiban csupán 6,4%-ban fordult elő tartós fájdalom, rossz sanatio. A szerzők megállapítják, hogy bár az anatómiai repozíciós helyzetet tartósan megtartani nem tudták, nagyfokú - 10–15 fokot meghaladó - kompresszió esetén célszerű a gipszkorzettet felhelyezni. A deformitás csökkenésével jelentősen mérséklődnek a szubjektív panaszok is. Kis kompresszió esetén korai funkcionális kezelést javasolnak, fektetést csak a fájdalom megszűnéséig tartanak indokoltnak. A két módszert megfelelő feltételek mellett alkalmazva egymást kiegészítő, egyenértékű eljárásnak tartják.

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Terápiás lehetőségek vibrációs szindrómában szenvedők plexus brachiális-leziója esetén

KÁKOSY Tibor, CSENGŐDY József, GLOVICZKI Zoltán

A szerzők 26 vibrációs expozícióban dolgozó beteg plexus brachiális lézióját dekompressziós eljárásokkal (célzott vállövi gyógytorna, eredménytelenség esetén I. borda-resectio) kezelték. A gyógyeredményt elektrofiziológiai módszerekkel (EMG, idegvezetési sebesség mérése) is ellenőrizték. A konzervatív kezelés szubjektíve az esetek közel 1/3-ában, objektíve felében eredményezett javulást. A műtét objektíve valamennyi esetben eredményes volt, szubjektíve 5 betegből 3 javult tartósan. Eredményeik alapján javasolják vibrációs expozícióban dolgozók felsővégtagi panaszai esetén a vállövi neurovaszkuláris kompresszió jeleinek keresését és pozitív esetben az ismertetett dekompreszsziós eljárások alkalmazását.