Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

Tudományos Tallózó

HUN 2000;10(09)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Patkóbél somatostatinoma

JUNG János

A szerző egy 58 éves férfi duodenumának középső szakaszából műtétileg eltávolított malignus daganatban, immunhisztokémiai vizsgálattal túlnyomóan somatostatint termelő, elvétve glucagont és HCG-t tartalmazó daganatsejteket mutatott ki. Mikroszkóposan a bélfalat beszüremítő daganatszövet vegyes, trabecularis-mirigyes szerkezetű volt. Az első, műtét közben végzett, fagyasztásos szövettani vizsgálat mérsékelten differenciált adenocarcinoma gyanúját keltette.

HUN 1992;2(06)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az endodermalis pajzsmirigyrákok kezelése

ÉSIK Olga, NÉMETH György

A pajzsmirigydaganatok – viszonylagos ritkaságuk és alacsony morbiditásuk ellenére -- megkülönböztetett figyelmet érdemelnek különböző eredetük, változatos biológiai viselkedésük és kezelésük eltérő elvei miatt. A kivizsgálást követően a pajzsmirigy differenciált rákjai (papillaris és follicularis carcinoma) esetében a daganat anatómiai kiterjedésétől függő intra- vagy extracapsularistotális thyreoidectomia és a szelektív nyirokcsomó-dissectio a választandó sebészi beavatkozás. A posztoperatív időszakban a külső sugárkezelés és a radiojód terápia egymást kiegészítő alkalmazása általános gyakorlat. A külső sugárkezelés a lokális/regionális relapsust minden daganat esetében csökkenti. A radiojod alkalmazása csak a jódfelvevő tumoroknál befolyásolja a lokális/regionális kiújulást, illetve a távoli áttétek kialakulását. A betegek egész életükben TSH-szuppresszív dózisú tiroxin kezelésben részesülnek a recidiva csökkentése és a hormonpótlás érdekében. Az ismertetett kezelési gyakorlattal, a gondos betegkövetéssel és a szükség szerint alkalmazott ismételt terápiás beavatkozásokkal a betegség prognózisa jó, a túlélés évtizedekben mérhető. Anaplasticus carcinoma esetén az extracapsularis thyreoidectomia és a nyirokcsomó-dissectio után a külső sugárkezelés mindig indikált, a kemoterápia valamelyest tovább javítja a túlélési eredményeket. A hiányzó pajzsmirigyhormon pótlása érdekében gyógyszeres szubsztitúció szükséges. A kombinált kezeléssel még e rossz prognózisú daganat esetében is javuló túlélési eredményekre lehet számítani.

HUN 1992;2(05)

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

Az orvosi felelősség egyes kérdései

BÖLCS Ágnes, NAGY Mariann, PORDÁN Endre

A felelősségi rendszer részletes kimunkálása a nyugat-európai és főleg az amerikai jogirodalom és joggyakorlat egyik legélénkebb területe, hazánkban azonban nincsenek kimunkálva a differenciált jogi szabályozás alapjai. Az egészségügyi tevékenységen kívül álló jogász képtelen felmérni a szakmai felkészültség határait, az orvosi tevékenység kockázatait, ezért az új szabályozás előkészítése során e kérdésben is szeretnénk a jogi szempontokat közzétenni, hogy a szakterületek képviselői segítségünkre legyenek a felelősségi előírások kimunkálásában.

HUN 1991;1(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

A kórkimenetel differenciált prediktív validálása endogén pszichózisokban

PETHŐ Bertalan, KELEMEN András, TOLNA Judit, KARCZAG István, BORNEMISZA Eszter, BITTER István

Az endogén pszichózisok (n=228) kontrollált követéses katamnesztikus (follow through) vizsgálatának (,,Budapest 2000”) keretében a prediktív tényezőket öt katamnesztikus faktor (közöttük egy tisztán szociális adaptációzavarokat képviselő faktor) viszonylatában mértük fel az egész beteg-populációban, majd különböző osztályozások szerint differenciáltan. Megállapítottuk, hogy némelyik tényező prediktív szerepe ellentétesen alakul különböző kórkimeneteli dimenziók mentén, sok tényező prediktív jelentősége pedig nozo, ill. csoportspecifikusan alakul, a teljes betegpopulációban mutatkozó prediktív jelentőséggel gyakran ellentétesen, vagy ezt gazdagítva. Elméleti és gyakorlati jelentősége miatt kiemeljük a pszichózissal, ill. kóros személyiséggel való terheltség differenciális prediktív jelentőségét, az ES-kezelések csekély, de kedvező prediktív jelentőségét; a tartós neuroleptikus terápia tébolyképződést csökkentő, viszont gátoltságot és depresszivitást fokozó szerepét és a bipoláris I típusú kórlefolyás nagy és differenciális prediktív jelentőségét. Az index-pszichózis szindrómái gyakran perzisztálnak, nem ritkán azonban poláris váltást előlegeznek különböző csoportok vonatkozásában. A kórkimeneteli dimenziók különböző betegség-kategóriákon belül változó prediktív összefüggéshálózatát út-elemzések alapján rajzoltuk meg.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚLIUS 01.

Tubularis aggregatumok nem differenciált „metabolikus" myopathiában szenvedő testvérek izmában

DR. VIRGA Ágnes, DR. DIÓSZEGHY Péter, DR. VÁMOSI Bertalan, DR. MECHLER Ferenc

A szerzők férfi testvérpár betegségét ismertetik, melyre jellemző a fizikai terhelésre jelentkező izomfájdalom, enyhe paresis és a se. lactát értékének extrém emelkedése, az izomszövetben pedig elektronmikroszkóppal tubularis aggregátumok és enyhe quantitath- enzimhisztokémiai elváltozások mutathatók ki. A tünetcsoport olyan familiáris metabolicus nmyopathiára hívja fel a figyelmet, amelyben az enzimdefectus természetének, illetve a tubularis aggregátumok szerepének tisztázása további vizsgálatokat igényel.

HUN 1984;37(07)

Ideggyógyászati Szemle

1981. FEBRUÁR 01.

[Az élet második felének téveszmés pszichózisai]

VON G. Hoffmann, W. Schöny, B. Hammer

[Két ok miatt láttuk fontosnal, hogy az élet második felében (első megnyilvánulás) a 45. életév után jelentkező, téveseszmeképződéssel járó psychosisok egy csoportját kiemeljük. Egyrészt szeretnénk a keresztmetszeti kép pontos regisztrálása alapján elérni a psychiatriai syndromák e nagy csoportjának felosztását, amely a későbbi hosszmetszeti vizsgálatot is megengedi. Másrészt nyilvánvaló volt, hogy útmutatások nyerhetők a differenciált therápia részére, ha külön osztjuk az organikus alapú psychisisokat (az organikus psychosyndroma elemei klinikai-psychiatriailag megfoghatóak), a késői schizophrenikákat (gondolkodászavar, strukturált téveszmék, befolyásoltatásos elemek előtérben állása) és thymopathiákat (a hangulat és indíték elhatárolható eltolódása).]

ENG 1981;34(02)