Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 52

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása

A látórendszer szerkezete és a szemmozgás szabályozása téamakörben összegyüjtött közleményeink.

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Temporalis lebeny epilepszia szindróma peritrigonális nodularis heterotopiával

JANSZKY József, BARSI Péter, HALÁSZ Péter, ERŐSS Lóránd, RÁSONYI György

A vizsgálat célja olyan, parciális epilepsziában szenvedő betegek klinikumának elemzése, akiknél a peritrigonális vidéken subependymalis heterotopia volt kimutatható.

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Létezik-e krónikus penumbraállapot?

VARGA Dániel, NAGY Zoltán

lschaemiás penumbrának az agyi infarktus nekrotizált magját övező, funkciójában már károsodott, de irreverzíbilis morfológiai eltérést még nem mutató területet nevezzük. Hogy krónikus penumbraállapot létezik-e, régóta vita tárgya.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Az EEG vizsgálat értéke a cerebrovaszkuláris eredetű deliriumok elemzésében

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva

A szerzők 37 cerebrovaszkuláris delirium miatt férfi pszichiátriai osztályon kezelt, neuropathológiailag feldolgozott esetben az EEG vizsgálat tapasztalatait összegezik. Megállapítják, hogy a heveny agyinfarktusok gyakori tünete a delirium (32,5%); az infarktus lokalizációja és lateralizációja változatos lehet; a delirium kialakításában cerebrális és extracerebrális tényezők változó arányban vesznek részt. Három fő neuropatológiai csoportot különítenek el: a Willis-kör súlyos arterioszklerózisán alapulóan kialakult nagy, féltekei, főleg végellátási-, ill. határterületi nekrózisok (I. csoport); vertebrobasilaris területi infarktusok (II. csoport) és diffúz anoxiás - vasalis károsodások (III. csoport). Az EEG vizsgálat minden esetben kóros leletet mutatott, gócjel 17 esetben volt, mesodiencephalis működészavar jelei 13-ban. Ha egymással egyező klinikai és EEG góc van, nagy a valószínűsége, hogy morfológiai károsodás is van (76,5%); az EEG a lágyulást „előrejelezheti"; egyéb kóroki tényezőktől az elkülönítést megkönnyítheti; a multi-infarktus demenciák felismerését megkönnyítheti. Az agyi keringészavarok tünetei csak a morfológiai károsodásból sokszor nem vezethetők le.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az artéria basilaris diffúz tágulatáról

DR. HORVÁTH Anna, DR. GALLYAS Ferenc, DR. BODOSI Mihály

Két megadolicho-basilaris anomália szövettani jellegzetességeinek elemzése arra utalt, hogy kialakulásukért a lamina elastica interna és a media fokozatos degenerációja tehető felelőssé, nem pedig általános és diffúz arteriosclerosis - amint az az irodalomban elfogadott. A lamina elastica interna morfológiai sajátosságainak számottevő megváltozása nélkül fokozatosan elveszti a rugalmas elemekre jellemző festődési tulajdonságokat, azaz megváltozik kémiai struktúrája. A media degenerációja foltos és/vagy diffúz simaizomrost- kiesésben, valamint a „megtartott” simaizomrostok kettőstörésének (ultrastrukturális dezorganizáció) elvesztésében nyilvánul meg. A megadolicho-basilaris anomáliát megelőző állapotként értékelt, kissé tágult a. basilarisok szöveti vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a media károsodása az elsődleges, ezt követi a lamina elastica interna elváltozása, s a sclerosis valószínűleg kísérőjelenség a már jelentősen tágult a. basilarisban.

Ideggyógyászati Szemle

1979. SZEPTEMBER 01.

Intracranialis artériák elasztikus elemeinek scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

DR. MÉREI F. Tibor, DR. HORVÁTH Zoltán, DR. GALLYAS Ferenc

A szerzők intracranialis artériák elasztikus elemeinek morfológiáját vizsgálták az érfal egyéb komponenseinek kiemésztését követően fény-, ill. scanning elektronmikroszkóppal. Kiemelendőnek tartják, hogy - az általánosan elfogadott nézettel szemben - az agyi artériák médiájában és adventitiájában velük azonos átmérőjű, más helyről származó artériákhoz hasonlóan rugalmas rostok sűrű hálózata található. Néhány új elképzelést ismertetnek az agyi artériák elasztikus elemeinek funkciójáról.

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Morfológiai elváltozások agyi arteriosclerosisban

DR SZEGEDY László

A szerző az irodalmi adatok áttekintése, valamint a SOTE Psychiatriai Klinikán 1967-75 években érmegbetegedések következtében elhalálozott betegek neuropatológiai elemzése során összefoglalja az agyi érelmeszesedés morfológiai jellemzőit. Részletesen elemzi az extra- és intracranialis nagyerek, illetve az intracerebralis arteriolák elváltozásait, az azok között észlelhető különbözőségeket. Rámutat az agyi arteriosclerosis következményeként kialakuló parenshymakárosodások jellegére. Foglalkozik e károsodások kialakulásának kórélettani mechanizmusaival.

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Kísérlet a schizophreniák genetikai determinációjának populációgenetikai aspektusból történő megközelítésére

DR KELEMEN András

A schizophrenia aetiológiájára vonatkozó szociálpszichiátriai, dinamikus pszichiátriai és biológiai (morfológiai: alkattani, dermatoglyphiai, agyszövettani, cytogenetikai; biokémiai, pata-, fiziológiai: immunológiai, endocrinologiai, elektroencephalographiás, félteke-dominanciabeli, reflexológiai, a hyper-arousalra vonatkozó; örökléstani: család- és ikerkutatási, epidemiologiai-populáció-geneticai) megközelítések felvázolása és az öröklődés mono- és polygénes, valanúnt multifaktoriális, sőt esetlegesen többféle öröklésmenet elméletének ismertetése és kritikája után a szerző egy biológiai alapra épített, de transzkulturális és szociálpszichiátriai megközelítéseket is magábafoglaló kutatási tervezetbe illeszkedve beszámol a schizophrenia klasszifikációjának problémáiról és nozológiailag homogén csoportokra törekedve a Leonhard-féle diagnosztikát követi. Ily módon megvizsgált 161 férfi beteget és ennek 464 rokonát.

Ideggyógyászati Szemle

1976. NOVEMBER 01.

A friss agysérülések neuropatológiája

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

A neuropatológiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy a contusiós sérülések száma jóval nagyobb, mint azt eddig gondoltuk, ezért óvatosan kell bánni az ún. ,,tiszta" commotiós esetekkel. Lényeges továbbá a primaer sérülések észlelése mellett a várható, vagy kialakuló secundaer változások ismerete, mert ezek gyors elhárítása gyakran életmentő lehet. A morfológiai vizsgálatok éppúgy, mint a klinikai és idegsebészeti tapasztalatok ismételten hangsúlyozzák az egységes, korszerű, gyors ellátást lehetővé tevő neurotraumatológiai részletek kialakításának szükségességét.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Adatok a centralis pontin myelinolysis patho- és morphogenesiséhez

DR SORSZEGI Pál, DR GŐDÉNY Sára, DR MÓDIS Katalin

A szerzők öt év sectiós anyagából 865, és ezeken kívül, a cpml pathogenesisében feltételezett alapbetegségekben meghalt további 89 egyén cerebrumát vizsgálták. Négy esetben találtak cpml-t. Tárgyalják a híd károsodását magyarázó hipotéziseket, rámutatnak a híd angioarchitektonikájának lehetséges szerepére a jellegzetes morfológiai kép kialakulásában.