Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

A colorectalis rák korszerű kezelése

KALMÁR Katalin, HORVÁTH Örs Péter

Az utóbbi évtizedekben rohamosan növekszik a colorectalis rák incidenciája; ez a második leggyakrabban diagnosztizált betegség a fejlett ipari országokban. A kezelési eredmények javítása érdekében egyrészt törekszünk a diagnózis korai felállítására - szűrőprogramok bevezetésével és propagálásával -, másrészt a terápiás hatékonyságot próbáljuk javítani. Ez utóbbit szolgálja a sebészeti onkológiai radikalitás növelése a rectumtumorok sebészetében - teljes mesorectalis excisio -, amely jelentősen csökkenti a lokális recidívák kialakulását. Az arteria mesenterica inferior magas lekötése fokozza a nyirokcsomódissectio hatékonyságát. Mindez a vegetatív idegeket kímélő technika bevezetésével nem megy az életminőség rovására. A colorectalis rák sebészetében a fejlődés másik iránya a minimálisan invazív módszerek terjedése, így a lokális excisio transanalis endoszkópos mikrosebészeti technikával, valamint a laparoszkópos technikák. Nagy előrelépést jelentett a multimodális kezelési szemlélet elterjedése, a sebészeti és onkológiai kezelés együttes alkalmazása a daganatok terápiájában. A régóta alkalmazott adjuváns kezelések mellett ma már evidencia, hogy lokálisan előrehaladott rectumrákban műtét előtt neoadjuváns kemo- és radioterápiát kell alkalmazni. Adjuváns és neoadjuváns kemoterápia egészíti ki a metasztázisok sebészetét is, amelylyel egyre jobb eredményeket, hosszabb túlélést érünk el. A multimodális kezelés előfeltétele a megbízható stádiummegállapítás (staging), amelynek alapján stádiumtól függő kezelést alkalmazunk. Ezt segíti az endorectalis ultrahangvizsgálat elterjedése.

HUN 2008;18(02)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

Alacsony térerőn nyert funkcionális MR-képek alkalmazása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, JANSZKY József, HORVÁTH Zsolt, KOSZTOLÁNYI Péter, DÓCZI Tamás

Alacsony térerőn (1 Tesla) nyert funkcionális mágneses rezonanciás (fMR) képek felhasználása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél.

HUN 2007;60(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

A praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópiája

REISCH Róbert, FRIES Georg, PATONAY Lajos, PERNECZKY Axel

Míg bi- és multiportalis behatolásokat a sebészet számos területén alkalmaznak, az intracranialis idegsebészetben mind ez idáig az uniportalis feltárás az elfogadott technika. A szerzők jelen preklinikai tanulmányban a praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópos feltárási lehetőségeit dolgozták ki, és kadaveren elvégzett feltárásokkal tesztelték az új technika idegsebészeti felhasználhatóságát. Módszer - 34 friss, post mortem felnőtt humán kadáveren és 14 formalinnal fixált fejen összesen 48 alkalommal végeztek biportalis feltárást 1,7 mm és 4 mm átmérőjű, 0°, 30°, 70°-os optikák, valamint 5,0-6,5 mm külső átmérőjű trokárok segítségével.

HUN 2003;56(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében

BERECZKI Árpád

A vitrectomia olyan mikrosebészeti technika, amelynek segítségével a pars plana területén ejtett sclerotomiás sebeken keresztül az üvegtest anyagát, az üvegtesti térbe törő vért, többletszövetet, idegen testet távolíthatunk el az intraocularis térből egy szívó-vágó (vitrectom) eszköz segítségével, normális vagy kissé emelkedett szemnyomás mellett.

HUN 2001;11(02)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Écorché

HÁMORI Katalin

A párizsi Louvre őrzi a bolognai Bartolomeo Passarotti (1539–1592) „Michelangelo boncol” vagy „Anatómia lecke művészeknek” című, 1570 körül készített rajzát, amely a 16. században rohamos fejlődésnek indult anatómia kutatások egyik jelentős képi forrása. A rajz előterében, a félig ülő, félig fekvő helyzetben lévő holttest előtt Michelangelo tart előadást festőknek és szobrászoknak. Tőlük jobbra, a háttérben pedig egy sajátos anatómiai szobrot, az écorchét (e: ékorse) használják szemléltetési eszközként.

HUN 1994;4(07)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok alcsoportjai gyermekkorban]

PARAICZ Ervin, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Katalin

[Az idegrendszeri képalkotó (MR, CT) és sebészeti (mikrosebészeti, CUSA, lézeres) technikák forradalmasították az idegsebésznek az agytörzsi daganatokról alkotott képét, és új perspektívát teremtettek kezelésükben. A növekvő tapasztalatokkal mára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt előforduló daganatok sokfélesége és kezelésük nagyon különböző módjai szükségessé teszik e daganatok részletes osztályozását. Az olyan jellemzők, mint az MR- és CT-megjelenés, a kontrasztanyagfelvétel, a pontos lokalizáció és az általuk kiváltott neurológiai tünetek jó alapot jelenthetnek az agydaganatos betegek e speciális csoportjának alcsoportjainak létrehozásához. A 4. kamrába dorsalisan növő exofitikus tumorok 24. és a nyaki, koponyacsonti csomópont intrinzikus tumorai kedvező prognózissal rendelkeznek, míg a diffúzan növekvő hipodens gliomák (sok esetben magas fokúak) vagy az oldalirányban növekvő exofitikus tumorok 6-15 hónapnál hosszabb követési idővel nem rendelkeznek.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az arcideg működésének megőrzése akusztikus daganatsebészetben]

TÓTH Z., SZABÓ Z., KOLLÁR Gy., ERŐSS L., TÓTH Sz.

[Az akusztikus neuróma műtétek során a mikrosebészeti technikák alkalmazása óta az arcfunkció és a hallás megőrzése az elsődleges szempont. Az arcideg anatómiai megőrzése nem mindig korrelál az ideg funkcionális épségével (1. táblázat). Az irodalomban számos lehetőségről számoltak be az arcideg funkciójának intraoperatív monitorozására az akusztikus tumor műtétje során. (1., 2., 3.) Beszámolónkban egy szemléltető eset elektrofiziológiai adatait mutatjuk be a 4. fokozatú akusztikus neurinóma teljes reszekciója során és után. ]

ENG 1994;47(05-06)

Lege Artis Medicinae

1993. DECEMBER 29.

Az első magyar kórboncnok tanár

KISS László

1844 áprilisában egy huszonhat éves medikus sikeresen védte meg Bécsben a De vita plantarum in genere (A növények szaporodása) c. értekezéséhez csatolt téziseit. A tíz tézis közül a hatodik úgy hangzott: Fons floritionis medicinae modernae in Anatomia pathologica quaerendus est, azaz a modern orvostan virágzásának forrása a kórbonctanban keresendő. Az ifjú doktorjelöltnek közvetlenül az avatás előtt meghalt az édesanyja, ezért – a diplomaátvételt későbbre halasztva – szülővárosába, Budára utazott. Semmelweis Ignác – mert róla van szó (1) -, ha nagy gyásza nem akadályozza, bizonyára örömmel nyugtázta volna, hogy immár szülőföldjén is virágzásnak indulhat a modern orvostan. 1844. április 11-én iktatták be ugyanis „fényes gyülekezet” előtt a pesti orvosi kar első kórbonctan professzorát, Arányi Lajost.

HUN 1993;3(12)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A hazai testnevelés, testkultúra kialakulásának előzményeiről

KAPRONCZAY Károly

A testnevelés fontosságát – mint ismeretes - az ókori Görögországban és Rómában is fel ismerték. A rendszeres testedzés jelentőségét tovább adták a későbbi koroknak – fontosnak tartotta a középkor - nem is szólva a reneszánsz időszakáról, mely nem véletlenül vált a testkultúra alaptudománya, az anatómia felvirágzásának időszakává is.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az anatómiai lecke

NÉMETH István

A lövészegyletek tagjait és különféle testületek, intézmények elöljáróit ábrázoló művek mellett, a 17. századi holland csoport portrék harmadik jelentős típusát, az úgynevezett anatómiai leckék képviselték. A leideni, delfti és amszterdami Theatrum Anatomicumban évente tartottak nyilvános boncolásokat. Az anatómia professzora, tanítványaitól és laikus érdeklődőktől körülvéve egy köztörvényes bűnöző holttestének felboncolása közben tartotta meg előadását, melyre rendszerint a téli hónapokban került sor, amikor a holttest tovább jó állapotban maradt.

HUN 1991;1(14)