Részletes keresés

Hírvilág

2012. OKTÓBER 30.

Nők a tudományban

Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért - Átadták az elismeréseket

HUN

Gondolat

2012. AUGUSZTUS 26.

Az "animaculi" felfedezője

1723. augusztus 26-án halt meg a mikrobiológia megteremtője.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A túlzott tisztaság árt az immunrendszernek

Aki túlságosan tisztaságmániás, az könnyebben megbetegedhet – sugallták kutatók eredményei. A tanulmányhoz az adatokat a 2003-2006-os Nemzeti Egészségi és Táplálkozási Felülvizsgálati Felmérés szolgáltatta. Bizonyos mikroorganizmusok jelenléte előnyös az immunrendszer megfelelő kialakulásához, de a túlzott tisztaság és higiénia befolyásolja ezt a helyzetet.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A bélbaktériumokon is múlik a szívbetegségre való hajlam

Egy olyan új útvonalat fedeztek fel a Cleveland Klinika kutatói, amely összeköti az egyik gyakori étrendi zsírt és a bélbaktériumokat a szívbetegség megnövekedett kockázatával – jelentették be a Nature szaklapban közzétett tanulmányukban.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hamarosan megjelenik a meningitisz B elleni védőoltás

Már csak néhány hónapot kell várni a meningitisz B elleni védőoltás megjelenésére, amely jelentős mértékben csökkentheti majd a betegség okozta halálozás és élethosszig tartó szövődmények gyakoriságát.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Csótányagy mint antibiotikum?

A csótányok nem annyira veszélyesek az egészségre, mint amilyen kiváló forrásai lehetnek az antibiotikumoknak. Egy sáskák és csótányok agyát vizsgáló tanulmány olyan vegyületeket fedezett fel, melyek képesek elpusztítani az MRSA-hoz hasonló kórokozókat.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

A D-vitamin-hiány jelentősége, gyakorisága és kezelése

SZABÓ András

A PubMed adatbázisban a D-vitaminra mintegy 5000 alkalommal hivatkoztak, amely 20%-os növekedésnek felelt meg az elmúlt évben, és megduplázódott az elmúlt évtizedben. Ez azt jelenti, hogy hatalmas érdeklődés jelentkezett a D-vitamin szintézise, metabolizmusa és hatásmechanizmusa iránt. A megnövekedett érdeklődésnek a következő két alapvető oka van: 1. új ismereteket szereztünk az 1,25-dihidroxi-D-vitamin-metabolitok autokrin és parakrin, vagyis nem hormonális hatásáról, 2. a D-vitamin-hiány előfordulása világszerte emelkedik. Az elmúlt években a D-vitamin klinikai vizsgálataiban bebizonyították, hogy a D-vitamin- hiány népegészségügyi problémát jelent, amely folyamatosan súlyosbodik. Széles körű populációs vizsgálatokban kimutatták, hogy az alacsony 25(OH)D3-vitamin- szint többek között a vázrendszer, az immunrendszer és a cardiovascularis rendszer súlyos betegségeivel társul. Tényként elfogadott, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (USA) az alacsony D-vitamin-szint szignifikáns összefüggést mutat a teljes mortalitási adatokkal, ahogyan az hazánkban is lehetséges. Nagyon valószínű az is, hogy az elhízás gyakoriságának világméretű növekedése is hozzájárul a D-vitamin-hiány növekedéséhez, fokozva az amúgy is kedvezőtlen hatást a vázrendszerre, a mikroorganizmusok elleni immunreakcióra és a metabolikus statusra. Végül fontos kiemelni, hogy a D-vitamin-hiány kezelése két részből áll. Normalizálni kell a 25(OH)D3-vitamin-szintet legalább a 30 ng/ml értékig, majd azt fenn kell tartani ezen a szinten. A jelenlegi biztonságosnak tartott D-vitamin-bevitel felső szintjét (2000 NE/nap) újra kell gondolni az elmúlt 15 évben összegyűlt adatok alapján.

HUN 2011;15(01)

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

Derékfájdalommal járó gerincbetegségek

TÓTH Edit Ágnes

A felnőtt lakosság 80%-a legalább egyszer derékfájdalom miatt keresi fel háziorvosát. A háziorvosokon kívül a medicina bármely szakterületén találkozhatunk ezzel a panasszal, ezért kívánatos e téma széles körű ismerete.

HUN 2006;16(05)

Lege Artis Medicinae

2006. JANUÁR 21.

A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben

DEMETER Pál

Az emlősök béltraktusában a mikroorganizmusok komplex, dinamikusan változó, sokszínű közössége él. A normális bakteriális flóra szerepet játszik a patogénekkel szembeni kolonizációs rezisztencia kialakulásában, a bél-mucosa barrier épségének fenntartásában és immunmoduláns hatású.

HUN 2006;16(01)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)