Hírvilág

Nők a tudományban

2012. OKTÓBER 30.



Három tehetséges női kutató, Mátyus Edit, Szabó Dóra és Vértessy G. Beáta vehette át a L'Oréal és az UNESCO nők számára létrehozott tudományos ösztöndíját hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Az MTA védnökségével meghirdetett L'Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázatán a 30 év alatti kategóriában díjazott Mátyus Edit vegyész a legkisebb cukormolekula felfedezéséért vehette át az elismerést. Színképelemzéssel ismerte fel azt a négyatomos molekulát, amelynek létezését már sejtették, de bizonyítani előtte nem tudták.

Szabó Dóra, a 40 év alatti kategória díjazottja azt vizsgálta, hogyan válnak rezisztenssé a baktériumok a hagyományos antibiotikumokra. Kutatásainak eredményei a későbbiekben akár új típusú gyógyszerek fejlesztésében is fontos szerepet játszhatnak.

Az 55 év alatti kategóriában Vértessy G. Beáta professzor, DNS-kutató érdemelte ki az elismerést. Kutatása a daganatos sejtek megértéséhez és az ellenük való küzdelemhez, valamint fertőző mikroorganizmusokkal szemben nyújthat majd segítséget.
Az elmúlt kilenc évhez hasonlóan idén is Ádám Veronika akadémikus vezette a szakmai zsűrit, amely kiválasztotta azt a három kutatót, akik átvehették összesen 11 ezer eurós ösztöndíjaikat.

Minden évben kiderül, hogy a nők kreativitása a tudományos munkában és a kutatásokon keresztüli együttműködésekben a világot jobbá, érthetőbbé és humánusabbá tudja tenni - mondta Bogyay Katalin, az UNESCO nagykövete a díjátadón. Mint rámutatott, az UNESCO két fő prioritást fogalmazott meg, az egyik a nemek egyenjogúsága. Globálisan a kutatóknak csak a negyede, Európában a 30 százaléka nő, a professzorok között 18 százalék az arányuk. És bár a női kutatók száma gyorsabban növekszik, mint a férfiaké, a nők szerepe a világ tudományos életében még nem elégséges - hangsúlyozta.

Az ünnepélyes díjátadón részt vett a többi között Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese és Ránky Katalin, a L'ORÉAL Magyarország külkapcsolati igazgatója.

A kutatói ösztöndíjprogramot Magyarországon először tíz éve hirdették meg. A külföldön már évtizedes hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.

Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék - támogatva ezzel a karrierjüket, és példát állítva az új generációk elé. Az elmúlt tíz évben a vállalat 114 ezer euróval támogatta a magyar kutatónőket, akik a kapott pénzösszeget szabadon felhasználhatják.



MTI 2012. október 29., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.