Részletes keresés

Ökológia

2011. AUGUSZTUS 15.

A szennyezett levegő szívrohamot és stroke-ot okoz

Minden eddiginél erősebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az ipar kibocsátotta szennyezés gutaütést és szívrohamot okozhat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Erősen szennyezett nehézfémekkel a kínai rizs

A Kínában termesztett rizs közel 10 százaléka szennyezett káros nehézfémekkel, ami az ország szédítő ütemű iparosodásával összefüggő környezetszennyezésnek köszönhető.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A légszennyezettség hatása a gyermekek IQ-jára

A gyermekek kognitív fejlődését hátrányosan befolyásolhatja, ha az anya a terhesség alatt szennyezett levegőjű városban élt.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A légszennyezettség a szívroham leggyakoribb oka

Nem a stressz, hanem a légszennyezettség a leggyakoribb kiváltó oka a szívrohamnak - a The Lancet című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint. A szennyezett levegő ugyanis a tüdőbe kerülve gyulladást okoz.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

WHO jelentés a vörösiszap katasztrófáról

A WHO közleménye szerint halálesetek és a sérülések főként a vörösiszap magas, a bőrre és a szemre maró hatást gyakorló (12 feletti) pH-értéke által okozott súlyos sérülések és kémiai eredetű égési sebek miatt következtek be. A vészhelyzet kezdeti szakaszát követően kisebb sérülésekről számoltak be, amelyek különösen a mentési műveletekben résztvevők körében jelentkeztek, akik a helyszínen végzett munka miatti fizikai sérülésekkel és a nyálkahártya irritációjának panaszával keresték fel a helyi orvosokat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szívritmuszavart okozhat a légszennyezés

Alábecsülik a légszennyezés szerepét a szívritmuszavar (aritmia) kialakulásában – ismerteti egy új tanulmány.

HUN

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Miért van egyre több asthmás gyerek?

ENDRE László

A szerző ismerteti a világ különböző országainak 1998-as és 1999-es adatait a gyermek kori asthma prevalenciájáról; mindenütt igen gyakori ez a betegség. Budapesten 1995 és 1999 február között 1,88+0,87%-ról 2,26+0,95%-ra nőtt az orvos által diagnosztizált asthmás gyermekek aránya. Ennek a 20%-os növekedésnek a hátterében nem lehetett kimutatni sem a város légszennyezettségi mutatóinak (NO2, CO2, CO, ózon és szálló por) a romlását, sem az allergizáló növények pollenszámának számottevő emelkedését. Az élveszületések száma viszont ugyanezen négy év alatt 13%-kal csökkent az országban. A szerző ismerti azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak az asthma gyakoribbá válásában, illetve néhány óvó rendszabályt javasol a folyamat lassítására.

HUN 2000;10(03)