A Kínában termesztett rizs közel 10 százaléka szennyezett káros nehézfémekkel, ami az ország szédítő ütemű iparosodásával összefüggő környezetszennyezésnek köszönhető. A New Century magazin 2011. február harmadik heti számában megjelent cikk olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a kínai rizs évek óta erősen szennyezett nehézfémekkel, többek között kadmiummal, és a kínaiak nem sokat tettek a veszély tudatosítása érdekében. „Kína gyors iparosodása alatt a bányászat széles körben elterjedt, ami kadmiumnak, arzénnak, higanynak és más nehézfémeknek a környezetbe történő bekerülését eredményezte” – állítják a cikk írói. „Ezek a káros nehézfémek a levegőben és a vízben terjednek, így óriási földterületeket szennyeznek Kínában, és évek óta jelen vannak a táplálékláncban.” A cikk olyan 2007-es tanulmányokra hivatkozik, amelyek több dél-kínai, bányák és ipari központok közelében álló falu lakosságában mutattak ki egyre szaporodó betegségeket, például csontbetegségeket, főként idősek körében. A fő gabonafélék közül a rizs szívja magába a leginkább a kadmiumot, amely gyakran beszivárog az öntözésre használt vízbe a bányák, különösen ólom, ón és rézbányák környékén. „Függetlenül attól, hogy a teszteket a mezőgazdasági minisztérium vagy kutatók végezték, mindegyik vizsgálatból az derült ki, hogy a kadmium szintje a kínai rizs körülbelül 10 százalékában meghaladja a határértéket” – áll a jelentésben. A szerzők hozzátették, hogy egyelőre nem készült olyan tanulmány, amely a szennyezett rizs toxicitását és a fogyasztásából eredő egészségügyi veszélyeket méri fel. A főként Kína déli részén termesztett rizs az ország fő terményének számít, amelyből évente mintegy 200 millió tonnát termesztenek. Kínában súlyos problémát jelent az élelmiszerbiztonság, ahol gyakran fordulnak elő minőségvédelmi botrányok. A legutóbbi ilyen esetek vörös bort, fehérített gombát, hamis tofut és újrahasznosított sütőolajat érintettek. 2008-ban legalább hat gyermek vesztette életét, és további 300 ezer betegedett meg melaminnal szennyezett csecsemőtápszer fogyasztása következtében. Az ipari vegyszert azért adták a tejporhoz, hogy az fehérjedúsabbnak tűnjön. Az elmúlt három évtized gyors iparosodása következtében Kína tavaly a világ második legerősebb gazdaságává lépett elő. A növekedésre fektetett nagy hangsúly és a környezetvédelmi szabályozás hiánya azonban a világ legsúlyosabb víz és légszennyezettségét eredményezte az ázsiai országban. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Az élelmiszerbiztonság kihat vesénk egészségére is

Még mindig találtak melaminnal szennyezett tejtermékeket Kínában cikk címe