Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 384
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
A periprocedurális antikoagulálás gyakorlata – egy helyi konszenzus születése
A periprocedurális antikoagulálás problematikája egyre gyakoribb a mindennapi betegellátásban. Alapvető a szakterületek határain átívelő, interdiszciplináris megközelítés, a különböző szakmák bevonásával létrehozott „antikoaguláns-team” kialakítása, melyben helye van a kardiológusnak, az aneszteziológusnak, a beavatkozást végző manuális szakembernek (sebész, traumatológus stb.) és még a háziorvosnak is.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
A krónikus vesebetegség prevalenciája, kardiometabolikus társbetegségei és lejelentése. A CKD-EPI-HUN vizsgálat kohorszelemzése
Célkitűzés: A krónikus vesebetegség (CKD) megnövekedett komorbiditási teherrel, rokkantsággal és halálozással társul, így világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelent. Magyarországon azonban nem rendelkezünk prevalenciaadatokkal. Módszerek: Vizsgálatunkban a CKD prevalenciáját, stádiummegoszlását és a gyakori társbetegségeket határoztuk meg Magyarországon, a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
Sztatinkezelés vesebetegekben: mit, mennyit, mikor?
A koleszterinszint-emelkedés és a szív- és érrendszeri kockázat közti összefüggés jól ismert. A koleszterinszint-csökkenésben igazi áttörést a sztatinok alkalmazása jelentett. Számos vizsgálat igazolta a sztatinok lipidszint-, cardiovascularis kockázatot (CV) csökkentő, valamint érelmeszesedést lassító, plakkregressziót okozó hatását. A vesebetegek széles csoportjában is számos vizsgálat igazolja a sztatinok CV kockázatcsökkentésben játszott szerepét.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
Melyek az Európai Hypertonia Társaság 2023. évi irányelvének legfontosabb újdonságai?
Húsz évvel az Alberto Zanchetti vezetésével összeállított és a nemzetközi tudományos életben rendkívüli mértékben elismert, az orvosi területen mindmáig a legtöbbet idézett első európai hypertonia-irányelv publikálását követően, az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension – ESH) 2023. évi kongresszusán, Milánóban mutatták be a társaság új, a hypertonia ellátását segítő vezérfonalát.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2023. AUGUSZTUS 31.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2023. AUGUSZTUS 31.
Klinikum
2023. AUGUSZTUS 24.
Acetazolamid használata akut dekompenzált pangásos szívelégtelenségben
A New England Journal of Medicine-ben megjelent, Wilfried Mullens és társai által folytatott ADVOR vizsgálat egy multicentrikus, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai vizsgálat arra a kérdésre kereste a választ, hogy az acetazolamid javítja-e a kacsdiuretikumok hatékonyságát akut dekompenzált szívelégtelenségben.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal
A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai.
Idegtudományok
2023. JÚNIUS 06.
Érző lények-e a neuronok a Petri-csészében?
Az idegtudomány alapjait érintő vita bontakozott ki a Neuron című folyóiratban egy tanulmány körül, ami azt állítja, hogy a laborban növesztett egér- és humán kérgi idegsejtek szentiens, érző lények. A vita után kialakulni látszó konszenzus szerint a tanulmány olyan relevanciát követel magának, amivel egyáltalán nem rendelkezik.
Ember és környezet
2023. MÁJUS 31.
Vajon mit csinálnak a gombák a bélrendszerünkben?
Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről
2024 SZEPT 12.
5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
2024 SZEPT 11.