Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.

A baktériumokhoz képest erősen alulkutatottak a humán mikrobióta gombatagjai, illetve gombaközösségei, azaz a mikobiom. Ennek feltárása számos nehézségbe ütközik. Egy-egy gomba kimutatása a szervezetünkből származó valamely mintában például nem jelenti automatikusan, hogy szimbiózisról van szó. Arra a kérdésre, hogy egy gomba jelenléte véletlen-e, vagy stabil, jellemző tagja a mikrobiótánknak, nagyléptékű kutatások segíthetnek választ adni. Vannak azonban eredmények, amelyek betekintést nyújtanak a velünk élő gombák világába. Egy orális mintákat vizsgáló kutatásban például 85 gombanemzetség 101 faját mutatták ki. Székletmintákból a Saccharomyces, Malassezia és Candida nemzetségek tagjai kerültek elő legnagyobb számban. Az előbbi kettő valószínűleg csak alkalmi vendég a környezetünkből, bőrünkről, nem pedig a bélmikrobiom jellemző alkotója. Ezzel szemben a Candida-fajok rendszeresek a mintákban és a bélmikrobiótánkhoz tartozhatnak, amelynek legfontosabb tagja a Candida albicans. Alapvetően szimbionta, de esetenként életveszélyes megbetegedéseket is okozhat (ezek jellemzően immunproblémák, szervátültetés és hasonló körülmények esetén fordulnak elő).

A bélrendszer mikrobiótájának gombatagjai a lokális gyulladások erősítésével vagy gyengítésével befolyásolják az emberi szervezet immunműködését. A C. albicansról kiderült, hogy egészséges állapot és bélrendszeri gyulladások esetén is a segítő T-sejtes (Th17) válaszok fontos modulátora. Többféle bizonyíték is összeköti a bélrendszerünk kommenzalista gombáit a gyulladásos bélbetegségekkel (a Crohn-betegséggel és a fekélyes vastagbélgyulladással), és úgy tűnik, hogy ezek hátterében a gazda-gomba viszony kiegyensúlyozatlansága állhat.

A bélrendszerben más mikrobataxonok százaival, akár ezreivel együtt találjuk a C. albicanst, már csak emiatt is valószínűsíthető, hogy kölcsönhatásban áll azokkal. A kapcsolatot kutatások is alátámasztják. Ezek azt mutatják, hogy a korai életszakaszokban történő baktérium-gomba kolonizáció során és az antibiotikummal történő kezelések utáni helyreállásban is szerepe van a C. albicansnak. Különféle kutatások eredményeiből tehát az rajzolódik ki, hogy az emlősök bélrendszer-mikrobiótájának gomba- és baktériumtagjai kapcsolatban állnak egymással; a gombaközösségek diszbiózisa pedig együtt járhat a baktériumközösségek diszbiózisával (bár az oksági viszony alapos feltárása még várat magára). A C. albicansnak kettős szerepe lehet: egy, az immunválaszt befolyásolva a gazdát védő kommenzalista, ugyanakkor egy patogén is, amelytől a gazdát kommenzalista baktériumok is védik. Hogy pontosan milyen gombatagjai vannak a mikrobiótánknak, és azok az eddig leginkább ismert immunológiai szerepeken kívül milyen hatással vannak az emlősök életére, továbbra is nyitott kérdés.

Szemlézte:

Pribéli Levente
Eredeti közlemény:

Perez, J. C. (2021). Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance. International Journal of Medical Microbiology, 311(3), 151490.