Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 59
Ideggyógyászati Szemle
2002. JÚNIUS 20.
Az agykéreg működésének elektrofiziológiai vizsgálata a Parkinson-kór klinikai altípusaiban
Az EEG mint indikátor alkalmas a Parkinsonbetegség kórélettani folyamatainak vizsgálatára. A mozgást követő β-szinkronizáció a mozgató kéreg felett regisztrálható fiziológiás jelenség, amely Parkinson-kórban megváltozik. A tremordomináns Parkinson-betegség klinikai, anatómiai és biokémiai szempontból elkülöníthető variánsnak látszik.
Lege Artis Medicinae
2000. MÁRCIUS 01.
A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében
A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.
Ideggyógyászati Szemle
1999. SZEPTEMBER 01.
A lumbalis pseudoradicularis fájdalom 2. rész: élettani, kórélettani alapok, terápiás lehetőségek
A szegmentális határokat respektáló lumbalis radicularis fájdalom olyan kisugárzó fájdalom, amely egy adott ágyéki gyök kompressziójakor keletkezik.
Ideggyógyászati Szemle
1993. NOVEMBER 20.
Az illogikus terápia
Az agyi ischaemiás betegségeket kiváltó kórélettani tényezők többsége az akut szakaszban nem ismerhető fel. Ez részint azzal magyarázható, hogy az agyi mikrokeringés biofizikája túlságosan bonyolult, és ebben a rendszerben a kiváltó tényezők súlya nem határozható meg. Az agyi keringészavarok klinikai diagnózisai az alapvető okokat tartalmazzák, a kiváltó tényezők többnyire hipotézisek, a terápia ezekre irányul. Az agyi mikrokeringés matematikai modellje nyitott, amelyben a perfúziós nyomás és a vér folyékonyságára ható fizikai és biológiai tényezők csak becsülhetők. A gyógyszeres kezelések effektusának mérését nem csak a modell hiánya, hanem a klinikai ismérvek határozatlansága, az individuális eltérések, és a betegségek spontán javulása teszik nehézzé. A gyógyszeres terápiák általános hatásúak. A nagy gyógyszervizsgálatok negatív tapasztalata, hogy a monoterápiák az agyi ischaemiás betegek kórlefolyását és életkilátásait nem változtatják meg. Az időtényező a kezelésben figyelmen kívül marad, mert az agyi ischaemiák akut szakasza és a „megelőző" gyógyszeres kezelés nem definiálható. Mindezek alapján az agyi ischaemiás betegek jelenlegi kezelése illogikus, tüneti és kísérleti jellegű. A célzott terápiák feltétele az agyi keringés modelljének kiegészítése, a kiváltó tényezők további kutatása és ezekre alapozott újabb diagnosztikai csoportok létrehozása.
Lege Artis Medicinae
1993. MÁJUS 26.
Lege Artis Medicinae
1992. OKTÓBER 28.
A szelén élettani és kórélettani szerepe
Az utóbbi évek kutatási eredményei előtérbe hozták a nyomelemek és az aerob élet elkerülhetetlen velejárójának, a szabadgyök-reakciók kapcsolatának kérdését. A szerző az újabb irodalmi adatok tükrében rövid, átfogó képet nyújt az egyik nyomelem, a szelén biológiai jelentőségéről a téma egyes klinikai szem pontból is fontos területeinek kiemelésével. A szelén alapvető komponense a szervezet antioxidáns folyamataiban fontos védelmi szerepet játszó szelén-dependens glutation peroxidáz enzimnek és bizonyos élettani, kórélettani változások ezen funkciók károsodásából adódnak. Bár az állatkísérletekből és humán megfigyelésekből származó adatok arra utalnak, hogy a szelénhiány szerepet játszik egyfajta cardiomyopathia kialakulásában és végső kimenetelében, a szelén és az atherosclerotikus eredetű cardiovascularis megbetegedések, immunológiai funkciózavarok, gyulladásos megbetegedések, valamint a daganatellenes hatás közötti összefüggések még nem teljesen ismertek. Teljes parenterális táplálást tartósan igénylő betegnél számolni kell a szelénhiánnyal. A szelén esetleges rákmegelőző hatása is figyelemre méltó. Kellően alátámasztott esetekben a szelénhiány pótlása és profilaktikus alkalmazása, illetve lehetséges daganatellenes hatásának kiaknázása ígéretes eredményekkel járhat, nem eléggé körültekintő vagy indokolatlan adagolás esetén viszont káros következményekkel számolhatunk.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚNIUS 01.
Az agy vérkeringés-zavarai - Kórélettani adatok
Az agy vérkeringés-zavarainak elemzése az élettani adatok összefoglalása nélkül aligha lehetséges. - Az agy vérkeringésének normális működései: 1. az agyszövet ellátása oxigénnel, 2. az agyszövet táplálása (elsősorban glükózzal), 3. az agyba jutott vér és az anyagcsere-termékek elszállítása, 4. az intra- és extracelluláris tér a-pH-jának, b) hőmérsékletének, valamint c) a liquor termelésénék, a liquor összetételének és keringésének a szabályozása.
Ideggyógyászati Szemle
1967. JANUÁR 01.
Neurologiai betegségek klinikai képének változásairól a gyógyszertherapia következtében
Orvosi tevékenységünkben sok esetben nem használjuk ki teljesen és helyesen a gyógyszeres therapia minden lehetőségét. Az orvosi gondolkodás általában hajlamos az egyszerű, könnyen megjegyezhető, sablonos kezelési eljárásokra. Pedig minden esetben csak akkor merítjük ki a gyógyszeres kezelés nyújtotta lehetőségeket, ha az összes körülmények gondos mérlegelése alapján, a gyógyszer hatásmechanizmusa, a betegség kórélettani viszonyainak ismeretében a megfelelő gyógyszert a megfelelő időben, a legcélszerűbb dózisban, a eloszlásban és módon adjuk. Talán az egyetemi klinikai oktatásban sem fektetünk elég nagy súlyt a gyógyszeres therapia alapelveire.
VIDEO
2020. MÁJUS 27.
A vérnyomás egy összegző jel
Koller Ákossal, a PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézetének vezetője beszélt arról, hogy az orvosok közül is nagyon kevesen tudatosítják azt, hogy a vérnyomást mérni kell, holott a beteg vérnyomása, pulzusa egy összegező jel, ami mögött akár idegrendszeri, akár endokrinológiai pajzsmirigy problémák lehetnek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.