Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

HUN 2022;32(06-07)

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával. Tudjuk, hogy az oltás a Covid-19 elleni leghatékonyabb fegyverünk, ahogy azt is, hogy a krónikus betegségek a legnagyobb rizikófaktorai a súlyos, akár végzetes kimenetelének. De a szervezet természetes védekezőképessége még soha eddig nem került ennyire előtérbe, mint a mostani pandémiás időszakban. Balaicza Erika belgyógyász főorvos friss kutatás kapcsán hívja fel a figyelmet a vitaminpótlás fontosságára.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

100 éves az inzulin

WINKLER Gábor

Százéves az inzulin. A tanulmány az évforduló kapcsán áttekinti az inzulinéra előtti és utáni időszak főbb eseményeit, a készítményválaszték bővülését és az inzulin alkalmazásával kapcsolatos főbb klinikai események kronológiáját. Kitér a használatával kapcsolatos eszközök, beadó tollak, inzulinpumpák, automatizált kezelési rendszerek történetére is. Rámutat, hogy noha az inzulinadagolás a hiányzó, vagy a szükséglethez képest elégtelen endogén hormontermelés kívülről történő pótlása, napjainkig a cukorbetegség legáltalánosabb, a betegség minden típusában és stádiumában alkalmazható formája.

HUN 2021;31(12)

Hivatásunk

2021. DECEMBER 15.

Százéves az inzulin

L. I.

Idén, éppen ebben az év végi periódusban ünnepelhetjük az inzulin „születésnapját”. 1921-ben, pontosan száz éve Frederick Banting arra készült, hogy a világon elsőként hamarosan beadja az általa és kis csapata által előállított inzulint egy 14 éves diabéteszes fiúnak.

HUN 2021;16(03-04)

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

Az inzulin: alfa és ómega

KIS János Tibor, BALOGH Bernadett, KISS Zsófia, SCHANDL László

Az 1-es típusú cukorbetegséget az inzulint termelő β-sejtek autoimmun pusztulása okoz­za. A folyamat hátterében az elsődleges antigén (ha az elsődleges antigén teóriája helytálló) nagy valószínűséggel maga az in­zulin vagy a proinzulin. Ugyanakkor az 1-es típusú cukorbetegség kezelése gyakorlatilag egyet jelent az inzulinkezeléssel. Minél korábban ismerjük fel és kezdjük kezelni az 1-es típusú cukorbetegséget, és minél jobb glykaemiás eredményeket érünk el, annál na­­gyobb a valószínűsége annak, hogy a β-sejt-állomány tovább marad műkö­dő­képes. Az inzulin az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának immunpatogenezisében és kezelésében is alapvető szerepet játszik, tehát az alfa és ómega ebben a betegségben.

HUN 2021;31(12)

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége új elnökségének főbb tervei 2021-re

ALTORJAY István

A 2020 novemberében lebonyolított sikeres népegészségügyi témájú Magyar Orvos tudományi Napok (MON) konferencia után az idén ismét a legszélesebb kört érintő témákkal szeretnénk folytatni rendezvénysorozatunkat. Előzetes egyeztetések alapján most a magas vérnyomás és az érelmeszesedés témaköre következhetne, amelyhez jól illeszkednek a metabolikus eredetű ér betegségek is, gondolva itt a lipidológiára és a cukorbetegség érszövődményeire. Az utóbbi idő szerűségét az is alátámasztja, hogy 2021-ben ünnepeljük az inzulin felfedezésének 100. évfordulóját, aminek a jelentőségét nem is kell különösképpen hangsúlyozni. Ennek a kiemelt jelentőségű rendezvénynek a megvalósításában Járai Zoltán és Kempler Péter professzorok aktív szervezőmunkájára számítunk.

HUN 2021;31(01-02)

Klinikum

2021. JANUÁR 29.

Diabetesgyógyszerek és Parkinson-kockázat

A Parkinson-kór incidenciája az átlaglakosságban 0,3%, azonban az előrejelzések szerint a következő 7 évben 18%-os kockázatnövekedésre számíthatunk, többek között ezért is nő a szakmai érdeklődés a glükózkontroll és a neurodegeneratív betegségek közötti lehetséges kapcsolat iránt.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

[TLR4- (Toll-like recetor-4-) expresszió és a frontocingularis régió térfogata szkizofréniában]

LI Hua, KÉRI Szabolcs

[Egyes patogénhez asszociált molekuláris mintázatfelismerő receptorok (Toll-like receptors, TLR) szerepet játszhatnak a szkizofrénia patogenezisében. Ezek a receptorok nemcsak a perifériás immunválaszban, de a neuroplaszticitás szabályozásában is fontosak. Ennek ellenére a perifériás TLR-expresszió és a szkizofréniára jellemző strukturális agyi eltérések közötti összefüggés nem ismert. A kérdés megválaszolására vizsgálatunkba 30 gyógyszermentes, első pszichotikus epizódját átélő szkizofrén beteget vontunk be. A TLR4+/TLR1+ monocytákat áramlási citometria segítségével detektáltuk. A résztvevőkről nagy felbontású agyi strukturális mágnesesrezonancia-felvételeket (T1 MR) készítettünk, amelyeket FreeSurfer szoftver segítségével értékeltünk ki, meghatározva a regionális agyi térfogatértékeket. Eredményeink szerint szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a TLR4+ monocyták százalékos megoszlása és átlagos fluoreszcens intenzitása, valamint a frontális területek és az anterior cingulum térfogata között. Hasonló összefüggést TLR1+ monocyták esetében nem találtunk. Az eredmények felvetik annak a lehetőségét, hogy a kóros TLR-aktiváció hozzájárul a szkizofréniára jellemző regionális agyi térfogatcsökkenéshez.]

ENG 2020;73(09-10)

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2020. ÁPRILIS 24.

Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

LUDOVIT Gaspar, VESTENICKA Veronika, CAPRNDA Martin

Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.

HUN 2020;24(02)