Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

Protein biomarkerek szerepe a koponyasérülés kísérletes modelljeiben és a klinikumban

LÜCKL János, FARKAS Orsolya, PÁL József, KÖVESDI Erzsébet, CZEITER Endre, SZELLÁR Dóra, DÓCZI Tamás, KOMOLY Sámuel, BÜKI András

Ma Magyarországon a 40 évesnél fiatalabbak körében a baleset következtében kialakuló agysérülés a vezető halálok, mortalitása a fejlett országokhoz mért kétszerese. Becslések szerint ez a súlyos szocioökonomikus következményekkel járó betegség 2020-ra a harmadik vezető halálokká válhat világszerte.

HUN 2007;60(07-08)

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

A daganatos megbetegedések patobiológiai alapjai

JENEY András

Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a tumor progressziójában szerepet játszó patobiológiai eseményeket (invazív növekedés, áttétképzés, angiogenesis stb.) fenntartó sejtbiológiai változásokról.

HUN 2007;17(04-05)

Magyar Radiológia

2006. DECEMBER 20.

Szerzett nem gyulladásos, nem traumás combnyakhypoplasia- dysplasia

NICOL Richard, MARZENA Wisniewska, KAZIMIERZ Kozlowski

DeFazio és munkatársai négy gyermek esetét ismertették a közelmúltban, akik extracorporalis membránoxigenátor kezelésben részesültek, és a femurnyak deformitásának kialakulását figyelték meg esetükben.

HUN 2006;80(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Új módszerek az agyi hypoxia kutatásában

SZILÁGYI Géza, NAGY Zoltán

Az apoptóziskutatás és a gyógyszerfejlesztés legfontosabb követelménye a hatásmechanizmus kutatása. Mind a szabad gyökök termelésében, mind a programozott sejthalál kialakulásában központi szerepet játszik a mitokondrium. Az apoptózis vizsgálatával egyre több lehetséges sejtbiológiai útvonal válik ismertté.

HUN 2006;59(11-12)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

A szemikarbazidszenzitív aminoxidáz aktivitásának lehetséges szerepe a diabeteses retinopathia kialakulásában

DURA Eszter

A réztartalmú aminoxidázok közé tartozó szemikarbazidszenzitív aminoxidáz (SSAO) enzim monoamin vegyületek oxidatív deaminációját katalizálja, amelynek során citotoxikus hatású aldehidek, valamint hidrogén-peroxid és ammónia keletkeznek.

HUN 2006;16(07)

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Ischaemiás prekondicionálás az agyban

NAGY Krisztina, DOMOKI Ferenc, BARI Ferenc

Hazánkban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések után a cerebrovascularis betegségek következményei jelentik a leggyakoribb halálozási okot. A kedvezőtlen mortalitási mutatók mellett további problémát jelent, hogy az átmeneti vagy tartós vérellátási zavarok következtében kialakuló neurológiai és pszichiátriai betegségek hatalmas terheket rónak a társadalomra, a betegellátó rendszerre és a családokra.

HUN 2005;58(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁRCIUS 10.

A Binswanger-betegség tünettana, kórszövettana és elkülönítése

KOVÁCS Tibor, SZIRMAI Imre, PAPP Mátyás

A Binswanger-betegség patológiai szempontból az U rostokat megkímélõ subcorticalis periventricularis leukoencephalopathia. Vezetõ klinikai tünetei az exekutív funkciók zavara, dementia, járászavar, incontinentia, kedélyzavarok és pseudobulbaris paresis. A Binswangerbetegség oka tisztázatlan.

HUN 2005;58(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban

NIKL János

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

A vér-agy gát zárt koponyasérülést követő akut változásának nyomon követése MR-vizsgálattal

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, MARMAROU Anthony, FATOUROS Panos, CORWIN Frank, DUNBAR Jana

A tanulmány célja a vér-agy gát diffúz agysérülést követő akut változásainak in vivo nyomon követése volt kontraszt· anyag (Gd-DTPA) adását követően készült T₁-súlyozott MR-képek segítségével. A vizsgálatok során a maximális szignálintenzitás növekedéséből következtettek a sérülés mértékére.

HUN 2001;54(11-12)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Tudományos Tallózó

HUN 2000;10(02)