Magyar Radiológia

Szerzett nem gyulladásos, nem traumás combnyakhypoplasia- dysplasia

NICOL Richard, MARZENA Wisniewska, KAZIMIERZ Kozlowski

2006. DECEMBER 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)

DeFazio és munkatársai négy gyermek esetét ismertették a közelmúltban, akik extracorporalis membránoxigenátor kezelésben részesültek, és a femurnyak deformitásának kialakulását figyelték meg esetükben. Jelen közleményben két további olyan betegről számolunk be, akiknél hasonló elváltozátozás alakult ki, noha extracorporalis membránoxigenátor kezelésben nem részesültek, de életük első heteiben súlyos állapotban voltak. Az első betegnél kétszer végeztek rekeszizom-rekontsrukciót 18 órás és egyhónapos korban. A másik betegnél szívműtétet hajtottak végre kéthónapos korban, s a műtét alatt az extracorporalis keringés időtartama egy óra volt. Egyetértünk DiFazioval és munkatársaival, akik úgy gondolják, hogy mind a négy betegüknél - hasonlóan a mi betegeinkhez - a megfigyelt femurnyak-elváltozást a hypoxiás porckárosodás okozta, amely keringési zavar és coagulopathia következményeként jött létre.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

LEVELEZÉS

TÓKA Magdolna, KENÉZ József, LOMBAY Béla

TÖBB FIGYELMET! Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2006. szeptember-októberi számában a 184. oldalon megjelent, Kiss Katalin és munkatársai által írt „Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében” című cikket.

Magyar Radiológia

CT-alapú számítógépes műtéti tervezés az előláb sebészetében

HUSZANYIK István, HEGEDŰS Franciska, RÓDE László

BEVEZETÉS - A hagyományos oszteográfiás felvételekkel szemben a CT-felvételek pontosabb és méretarányos mérésekre adnak lehetőséget. A háromdimenziós rekonstrukciók jó segítséget nyújtanak a térbeli struktúrák megítéléséhez, azonban utólag már nem szerkeszthetők. A szerzők kidolgoztak egy CT-alapokon nyugvó rendszert, amellyel személyi számítógépen ortopéd sebészeti műtéti tervek készíthetők, nagy pontossággal. ANYAG ÉS MÓDSZER - Módszerüket egy előlábra alkalmazott műtéti modellen mutatják be. Három, az I-es metatarsuson végrehajtott subcapitalis osteotomián végeztek méréseket. Mérték az I-es metatarsus hosszát, az I-II. metatarsusindexet, I-II. intermetatarsalis szöget, továbbá az I-es és II-es metatarsusfej dorsoplantaris elmozdulását. EREDMÉNYEK - Megállapították, hogy méréseikkel pontosan meghatározható a különböző műtéti eljárások során létrejött korrekció nagysága, valamint a fiziológiástól eltérő csontelmozdulások is. KÖVETKEZTETÉS - Módszerüket alkalmasnak tartják egyéb új műtéti technikák kidolgozására is, valamint ezek helyességének igazolására a klinikai gyakorlat bevezetése előtt.

Magyar Radiológia

Röntgenberendezéseken végzendő mérések a minőség és biztonság érdekében - III. Interdiszciplináris Fórum Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, 2006. október 10.

GÁSPÁRDY Géza

A III. Interdiszciplináris Fórum megnyitóbeszédeit Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) igazgató főorvosa, Ozoray Kamilla országos tisztiorvos, Martos János, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) osztályvezető főorvosa, Nagy Csaba, az Orvos és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) főigazgatója, Porubszky Tamás, az OSSKI főmunkatársa és Dió Mihály, a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának adjunktusa mondták. A szervezésben fontos szerepet játszott Porubszky Tamás, a Magyar Orvosfizikai Társaság titkára.

Magyar Radiológia

Ultrahang-diagnosztika - Merre tovább?

LOMBAY Béla

Az ultrahang-diagnosztika csaknem minden klinikai szakmát érint, oktatása, megfelelő használata egyre nehezebben kezelhető kérdés. A beszélgetés aktualitását az Ultraszonográfia című monográfia második, bővített kiadásának megjelenése adta. Ennek kapcsán az új könyvről, az ultrahang oktatásáról és az ultrahang-diagnosztika fejlődésének további lehetőségeiről Lombay Béla kérdezte a könyv szerkesztőjét, Harkányi Zoltánt.

Magyar Radiológia

Professzorok az Európai Magyarországért Szakmai konferencia Budapest, 2006. november 23.

LOMBAY Béla

Az egyesület (PEM) 2003 márciusában 25 tudós, pedagógus, orvos, mérnök szándéka szerint alakult meg, és napjainkban 16-17 felsőoktatási intézményben vannak területi szervezetei. A PEM célja, hogy a humán értelmiség szakmapolitikai területeken kapcsolódjon a jövő tervezéséhez és építéséhez, végezzen kontrolláló tevékenységet, valamint szándéka a „mindenkori kormány lelkiismereteként is működni”.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Két hónapos légsínterápia hatása az alvás struktúrájára, a kognitív funkciókra és a szorongásra

CSÁBI Eszter, VÁRSZEGI Mária, SEFCSIK Tamás, NÉMETH Dezsõ

Az alvási apnoe szindróma során az ismételt hypoxiás epizódok és ennek következtében kialakuló alváselégtelenség kognitív teljesítményromláshoz vezet. Azt vizsgáltuk, hogy a kezelésére alkalmazott pozitív felső légúti nyomásterápia rövid távon milyen hatással van az alvás struktúrájára, a neuropszichológiai funkciókra és a szorongásra. Ehhez 24 fő (23 férfi, egy nő; átlagéletkor: 53,21 év) obstruktív alvási apnoe szindrómás beteggel vettünk fel emlékezeti teszteket a kezelés megkezdése előtt és két és fél hónapos kezelést követően. Az eredmények alapján javulás jelent meg az alvás alatti légzésben, az alvás struktúrájában és a szubjektív aluszékonyságban. A kognitív funkciók tekintetében a kezelés pozitív hatással volt a szorongás szintjére, a komplex munkamemória és a rövid, valamint hosszú távú verbális emlékezeti teljesítményre, tehát elsősorban azokban a feladatokban jelent meg javulás, amelyek több agyterület összehangolt működését igénylik. Ennek alapján feltételezhető, hogy a légsínterápiás kezelés már rövid távon javulást eredményez az alvás architektúrájában, illetve, hogy az alvási apnoe következtében kialakuló dementia bizonyos funkciókat tekintve reverzíbilis.

Lege Artis Medicinae

A szöveti hypoxia szerepe a szövetregenerációban és a rosszindulatú tumorok egyre agresszívebb fenotípusának kialakulásában

HUNYADI János

A hypoxiás stressz több betegség kísérője, megoldása fontos élettani folyamat. Szervezetünk rendelkezik egy olyan védelmi funkcióval, amely késlelteti a hypoxia által okozott károsodás kialakulását és szövetpusztulás esetén biztosítja a nekrotikus terület felszámolását. Ez a védelmi rendszer az elhalt területet körülvevő hypoxiás zóna sejtjeinek túlélését eredményezve indítja el a regeneráció folyamatát. A rendszer kulcsmolekulái a hypoxiaindukált faktor molekulák. Az összefoglaló közlemény irodalmi adatok alapján tárgyalja a szöveti normoxia-hypoxia élettani szerepét, valamint a hypoxia szöveti regenerációra kifejtett hatásait. A hypoxiaindukált faktor molekulák által indukált élettani rendszer fontos szerepet játszik az embrionális fejlődésben, a sebgyógyulásban és több betegség (például infarktus, stroke, vasculitis stb.) lezajlása során. Sajnálatos módon azonban ez a rendszer meghatározó szerepet tölt be számos rosszindulatú daganat malignitásának fokozódásában is. A daganat növekedése által előidézett hypoxia a hypoxiaindukált faktor rendszer által biztosítja a tumorsejtek életben maradását és nekrózis esetén az elpusztult tumorrész eltakarítását. A hypoxiás daganatsejtekben a hypoxiaindukált faktor rendszer révén elindul a regenerációs élettani folyamat, amely a normoxia helyreállítását, az újonnan növekedett tumor vaszkularizálódását, és elhalás esetén az elpusztult tumorsejtek eltakarítását eredményezi. Az érhálózat kialakulását követően azonban a hypoxiához szokott tumorsejtek nem pusztulnak el, megtartják eredeti kontrollálatlan osztódási készségüket, anaerob természetüket, sőt a hypoxiaindukált faktor által indukált genetikai változások segítségével lehetővé válik az eredeti sejtnél agresszívebb fenotípusú sejtek kialakulása. A szerző az egyik legrosszindulatúbb daganat - a melanoma malignum - példáján keresztül ismerteti a regeneráló hypoxiás rendszer tumorprogressziót elősegítő szerepét.

Lege Artis Medicinae

A háziorvoslásról - a gondolat szabadságával

BALÁZS Péter

A háziorvoslásról egy rövid történelmi áttekintés inkább fokozza, mintsem csökkenti a tisztánlátást, és segíti a helyes értékítéletet, valamint a megfelelő következtetések levonását. Világosabban láthatjuk a háziorvosi rendszer stratégiai lehetőségeit, aktuális hazai problémáit, a trendvonalak által kijelölt kényszerpályákat, és a rendelkezésünkre álló szabad mozgásteret. Jelen tanulmány szerint a humánerőforrás-helyzet és a szakmai viszonyok is kedvezőtlenek, a praxisok jövedelmei pedig részben a gazdaság szürkezónájából származnak. Jóllehet a trendek semmivel nem biztatnak, a mozgástér pedig szűk, innovatív megoldásokkal mégis kiléphetünk az évszázados merev keretekből. Teljesen újragondolva a rendszert az eredeti célok megtartásával, sőt kibővítésével, akár rövid távon is sikeresek lehetünk a háziorvosi ellátás valóban érdemi átszervezésében.