Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1980. DECEMBER 01.

Az agyi számítógépes rétegvizsgalat hazai alkalmazásának: első tapasztalatai a gyermek-neurológiában

NAGY István, DEÁK György, PARAICZ Ervin

A szerzők összegezik 79 gyermek neurológiai indikáció alapján végzett CT vizsgálat tapasztalatait. Fejlődési rendellenességek, perinatális károsodások, hydrocephalus, koponyasérülések az agydaganat diagnosztikájában, kezelésének lehetőségében számos új út nyílt meg. Problematikusnak látják a hosszú vizsgálati időtartamot igénylő és nem kiJégítő technikai adottságokkal terhelt készülékek használatát.

HUN 1980;33(12)

Ideggyógyászati Szemle

1973. SZEPTEMBER 01.

Ventriculo-atrialis shunt a subarachnoidalis vérzés kezelésében

Szerzők 5 betegnél alkalmazták a subarachnoidalis vérzés utáni akut szakban a ventriculo-atrialis shuntot a koponyaűri nyomásfokozódás csökkentése céljából, 4 esetben jó eredménnyel. Egy beteg meghalt, akinél a communicans anterior aneurysmájának vérzése a III. kamrába tört. A subarachnoidalis vérzés okozta hydrocephalus és nyomásfokozódás megszüntetésére súlyos állapotban levő betegek kezelésében a ventriculo-atrialis shuntot hasznos eszköznek látják.

HUN 1973;26(09)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁJUS 01.

Agykamrarepedés hydrocephalus occlusus kapcsán

SCHÉDA Vilmos, CSANÁDI László

A szerzők 25 éves hydrocephalusos esetüket ismertetik. Az aquaeductus Sylvii-t 1 mm vastag gliás membran zárta el, ami occlusiós hydrocephalust okozott. A hydrocephalus kifejlődése közben spontán javulás következett be, mert a bal frontalis convexitason a kamrafal átszakadt, és a liquor a subarachnoidalis térbe jutva felszívódhatott. Esetük kapcsán ismerte aquaeductus elzáródásának formáit, az agyállomány sorvadását hydrocephalus kapcsán és a kimenetelt, többek közt a spontán javulás lehetőségeit.

HUN 1963;16(05)

Ideggyógyászati Szemle

1950. MÁRCIUS 23.

Hydrocephalus okozta agykamra-diverticulum a cisterna ambiensben

KAJTOR Ferenc, HABERLAND Katalin

Szerzők elzáródásos hydrocephalus következményeként kifejlődött agykamradiverticulum 5 esetét közlik, amelyek közül 3 az egyik vagy mindkét oldalkamrával, 2 pedig a III. kamrával közlekedett. A klinikai, pneumographiás, makroszkópos és mikroszkópos bonctani leleteket és a diverticulum képződésének valószínű mechanizmusát ismertetik. Megállapítják, hogy jelentékeny nagyságú diverticulum kimutatása pneumographiával jól értékesíthető diagnosztikai és prognosztikai élettanilag igen kedvező, bár nem könnyű sebészeti megoldásra ad lehetőséget.

HUN 1950;3(01)