Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 34
Ideggyógyászati Szemle
1999. SZEPTEMBER 01.
Posztirradiációs meningeoma axiális glioma miatt operált betegünknél
A fej lokális vagy teljes, nagy energiájú y-sugárkezelése - más mellékhatások mellett - a koponyacsontban, az agyhártyákon, az agyállományban daganatok képződésének oka is lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1999. JANUÁR 01.
A beültetést követően kívülről változtatható nyitási nyomású szelepek helye a gyermekkori hydrocephalus megoldásában
1996 és 1997 folyamán 34 hydrocephalusos gyermek esetében került sor állítható nyomású Sophy-szelep beültetésére klasszikus söntműtét során. A szerzők az operált 34 eset kapcsán szerzett tapasztalataikat ismertetik.
Ideggyógyászati Szemle
1998. MÁRCIUS 01.
Krónikus tenziós fejfájás?
A szerzők a krónikus tenziós fejfájás Nemzetközi Fejfájás Társaság által kidolgozott diagnosztikai feltételeknek megfelelő 3 betegüknél képalkotó vizsgálattal hydrocephalus internust, aneurysmát, valamint tentorialis meningeomát igazoltak.
Ideggyógyászati Szemle
1997. SZEPTEMBER 20.
Agykamrai vérzések lefolyása és prognózisa
Az agykamrai vérzések prognózisa különböző: kamrába tört állományvérzés jelentős halálozással jár, míg a primer intraventricularis vérzésben szenvedő betegek többsége meggyógyul. A szerzők agykamrai vérzés miatt kezelt 7 beteg klinikai adatait és kórtörténetét elemzik az irodalmi adatokkal összevetve. A bemutatott betegek közül 3-nál primer intraventricularis vérzést találtak, 1 beteget hét évig követtek. A 7 beteg közül 4 tünetmentessé vált, 2 betegnek enyhe maradványtünetei lettek, míg egy beteg extracranialis szövődmény miatt meghalt. Ha a kamraközeli területek vérzése a kamra üregébe drenálódik, ez hozzájárulhat a kedvező kimenetelhez. A kamravérzések gyakori szövődménye a hydrocephalus, amelyre átmeneti javulást követően fokozódó fejfájás, tudatzavar esetén gondolni kell. A szövődményeket (intracranialis nyomásemelkedés, liquorresorptiós zavar) átmeneti kamradrén beültetése kivédi, 7 betegünk közül 3-nál volt erre szükség. A kamrai liquor ellenőrzésével időben felismerhető a drén miatt kialakuló ventriculitis.
Ideggyógyászati Szemle
1997. MÁJUS 20.
Az endoszkópos ventriculotonia anatómiai alapjai - A "free hand" módszer klinikai alkalmazása
A szerzők ismertetik az occlusiv hydrocephalus kezelésére alkalmazható módszer, az endoszkópos ventriculotomia végzésekor érintett képletek anatómiáját. Vizsgálataikat 25 cadaveren végezték frontocentralis (15 esetben) vagy frontális (5 esetben) fúrt lyuk készítését követően, illetve biportális coronalis behatolással (5 esetben). Az oldalkamra pars centralisába jutva a plexus choroideus könnyen identifikálható képletének segítségével felkeresték a foramen interventriculare Monroit. Ezen keresztül haladva érték el a harmadik kamrát, majd a kétoldali corpus mamillare és az infundibulum mint tájékozódási pont látótérbe hozásával meghatározták a kamraperforáció helyét. A kamrarendszer subependymalis vénáinak anatómiáját 50 darab fixált agyon is vizsgálták. A ventriculotomiás beavatkozást frontocentralis fúrt lyukból 1995 októbere és decembere között három beteg esetében végezték el „free hand” technikával, melyet egy esetben a beteg súlyos általános állapota, két esetben pedig az extrém méretű belső liquorterek indokoltak. E technikával a műtét kockázata nagyobb, ugyanakkor a beavatkozást leegyszerűsíti.
Ideggyógyászati Szemle
1995. MÁJUS 01.
AZ ELZÁRÓDÁSOS HYDROCEPHALUSOK ÚJ KEZELÉSI LEHETŐSÉGE: A NEUROENDOSZKÓPIÁS VENTRICULOTOMIA A SÖNTMŰTÉT ALTERNATÍVÁJA?
A szerzők 7 beteg esetében végezték el a harmadik kamra endoszkópos ventriculotomiáját, liquorfelszívódási zavarral nem járó occlusiv hydrocephalus internus kezelésére. A modern képalkotó módszereket (CT, MR) nemcsak a diagnózis felállításához és a műtét utáni állapot ellenőrzéséhez, hanem az endoszkópos műtéti eljárás irányítására is használták (CT-vezérelt stereotaxia).
Ideggyógyászati Szemle
1994. MÁJUS 20.
[Komplex hydrocephalus]
[Az akut tüneteket okozó hydrocephalusban szenvedő betegek többségét a klinikai anamnézis, a CT-vizsgálat és a hagyományos sönt alkalmazása alapján tökéletesen kielégítően kezelik. A hydrocephalus krónikusabb formáit azonban minden korcsoportban nehéz lehet megkülönböztetni a különböző típusú agyi atrófiától pusztán a klinikai tünetek és a CT-vizsgálat alapján, bár Hakim klasszikus hármasa, a járászavar, a vizeletinkontinencia és a demencia (szellemi tompaság és friss emlékezetkiesés) nagyon hasznos. A liquorcsapolási teszt különböző formái (Wikkelso, Hakim, folyamatos drénezés) feltárják az azonnali reagálókat, de nem azokat, akik csak néhány hét vagy akár hónap után javulnak a shabuntinggal. A szubdurális folyadékgyülemek továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a hagyományos söntöt követően. Végül, a söntök 80%-a 12 év alatt meghibásodik, és sok beteg visszatér a sönt működési zavarának tulajdonítható különféle tünetekkel, amelyeket nagyon nehéz tisztázni, beleértve a fejfájást és a kognitív hanyatlást.]
Ideggyógyászati Szemle
1993. JÚLIUS 20.
Vér megjelenése az agykamrában subarachnoidealis vérzés során
A szerzők három olyan betegük kórtörténetét mutatják be, akiknél subarachnoidealis vérzés (kettőnél aneurysma rupturából) akut szakaszában jelentős mennyiségű vér volt jelen az agykamrákban. A CT-vizsgálatok és a kedvező kórlefolyás alapján a szerzők úgy vélik, hogy nem az egyébként jól ismert, kamrába törő subarachnoidealis vérzésről van szó. Feltételezik, hogy a vér a subarachnoidealis térből „kamrai reflux” útján került a kamrarendszerbe. Célul tűzik ki a jelenség keletkezésének további elemzését és a subarachnoidealis vérzés utáni krónikus hydrocephalus kialakulásával kapcsolatos esetleges összefüggés vizsgálatát is.
Ideggyógyászati Szemle
1991. FEBRUÁR 01.
Radionuklid diagnosztika a traumás eredetű liquortéri kórformákban
A szerzők idegrendszeri sérülések következményeként kialakult liquortéri elváltozások - hydrocephalus, liquorrhoea, cysta, liquordinamaikai zavarok - miatt vizsgált 376 beteg radionuklid ciszterno-myelográfiás vizsgálatának eredményét ismertetik. Hangsúlyozzák a vizsgálat dinamikai jellegéből adódó diagnosztikai értékét. A morfológiai és funkcionális elváltozásokat kimutató módszert megbízhatónak, a terápiás terv megválasztásához egyik alapvető vizsgálati eljárásnak tartják.
Ideggyógyászati Szemle
1981. ÁPRILIS 01.
A subarachnoidalis vérzés és subarachnoidalis nyomásfokozódás hatása az arachnoidalis villusokra
A szerzők experimentálisán vizsgálták a SAV és nyomásváltozás hatását a subarachnoidalis villusokra SEM segítségével. A villusok felszíni struktúrája 50—60 víz-mm-es intracisternális nyomásnál volt megfigyelhető, nagyobb nyomással adott infúzió a villusok endothel borítását felszakította és azok belső struktúrája is vizsgálhatóvá vált sztereoszkóposan. A villusok felszínén mikrovillusokat, vacuolanyílásokat és intercelluláris nyílásokat figyeltek meg. Preformált tubulusokat, pórusokat nem találtak. Vizsgálataik megerősítik, hogy a SAV után a villusokat a vörösvértestek elzárhatják és ez is hozzájárul a vérzés utáni akut hydrocephalus kialakulásához.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.