Részletes keresés

LAM Extra Háziorvosoknak

2012. ÁPRILIS 20.

Egy pohár szóda diagnosztikus értéke cardialis térfoglalás esetén

PÁLINKÁS Attila, CZAKÓ László, CSÁSZÁR Ildikó, NAGY Edit, SZABÓ Marianna

A nagy rekeszsérvek esetenként cardialis térszűkítést okozhatnak. Az esetismertetés tárgyalja a cardialis térfoglalást okozó rekeszsérvek klinikumát és a diagnosztikus megközelítés lehetőségeit.

HUN 2012;4(02)

Lege Artis Medicinae

2012. FEBRUÁR 20.

Egy pohár szóda diagnosztikus értéke cardialis térfoglalás esetén

PÁLINKÁS Attila, CZAKÓ László, CSÁSZÁR Ildikó, NAGY Edit, SZABÓ Marianna

A nagy rekeszsérvek esetenként cardialis térszűkítést okozhatnak. Az esetismertetés tárgyalja a cardialis térfoglalást okozó rekeszsérvek klinikumát és a diagnosztikus megközelítés lehetőségeit.

HUN 2012;22(02)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében

Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A syncope kivizsgálása: EEG, fej-CT stb. kontra posturalis vérnyomás: 1000-szeres költséghatékonyság

A syncope miatt jelentkező idős betegek kivizsgálásában az EEG, a fej-CT, a szívenzimszintek, az echokardiográfia, a carotis-ultrahang és a posturalis vérnyomásmérés értékét hasonlították össze.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2010. SZEPTEMBER 09.

A tünetmentes szervkárosodás kimutatásának jelentősége a hypertoniás betegek kockázatbecslésében

GODINA Gabriella, JÁRAI Zoltán

A hypertoniás betegek ellátásának fontos része a globális cardiovascularis kockázat meghatározása, hiszen ez jelentős mértékben befolyásolhatja a választott terápiát, annak intenzitását, az elérendő célvérnyomásértéket, az ellenőrzés gyakoriságát. Az elmúlt években közölt felmérések rávilágítottak, hogy a hagyományos cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értéke korlátozott, ezért a legújabb hazai és nemzetközi hypertoniaajánlásokban azt javasolják, hogy hypertoniás betegek kockázatbecslése érdekében végezzünk szűrést a tünetmentes szervkárosodás irányában. A jelen összefoglaló célja a tünetmentes szervkárosodások jelentőségének rövid ismertetése az elmúlt néhány év ilyen témájú közleményeinek áttekintése révén. Ismertetésre kerülnek a vascularis károsodást jelző különböző markerek, így a carotisultrahang segítségével igazolt carotis atherosclerosis, a boka-kar index mérésével meghatározott alsó végtagi perifériás verőérbetegség, valamint a pulzushullám terjedési sebességével jellemzett érfalmerevség. Ugyancsak részletesen ismertetésre kerül az EKG, illetve echokardiográfia segítségével kimutatható bal kamrai hypertrophia és a renalis károsodást jellemző becsült glomerulusfiltrációs ráta, valamint a proteinuria prognosztikai jelentősége. Összefoglalásként megállapítható, hogy a tünetmentes szervkárosodások kimutatásának szerepe lesz a közeljövőben a cardiovascularis kockázat meghatározásában, azonban még véletlen besorolásos, prospektív vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a lehetséges markerek közül a legalkalmasabbak (a legmegbízhatóbbak és a leginkább költséghatékonyak) kiválasztásra kerüljenek.

HUN 2010;14(04)

Lege Artis Medicinae

2007. DECEMBER 20.

Az eritropoetin pleiotrop hatásai

NAGY Judit, KISS István

A foetalis máj és a felnőtt vese által termelt eritropoetin a vörösvérsejtek képzésének legfőbb stimulátora. Az eritropoetin keletkezését az eritropoetingén hypoxia okozta aktivációja szabályozza.

HUN 2007;17(12)

Lege Artis Medicinae

2007. OKTÓBER 21.

Jobb pitvari tumor formájában jelentkező intravascularis leiomyomatosis

MAGYAR Éva, SALAMON Ferenc, TOMCSÁNYI István

Az intravenosus leiomyomatosis különleges megjelenésű, ritka tumor, amely a myomás uterusból indul ki, beterjed a vénákba és intraluminalisan növekedve a vena cava inferioron kersztül a szívbe juthat. Az intracardialis tumor súlyos cardiovascularis tüneteket okoz és fatális kimenetelű lehet.

HUN 2007;17(10)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

A pulmonalis artériás hipertenzió kórlefolyása, klinikai és immunszerológiai jellemzői kevert kötőszöveti betegségben

VÉGH Judit, CSÍPŐ István, UDVARDY Miklós, KAPPELMAYER János, LAKOS Gabriella, ALEKSZA Magdolna, ZEHER Margit, SZEGEDI Gyula, BODOLAY Edit

Kevert kötőszöveti betegséghez (mixed connective tissue disease, MCTD) társuló pulmonalis artériás hipertenzióban szenvedő betegek kórlefolyását, a túlélés valószínűségét, és az immunszerológiai eltéréseket vizsgáltuk. Az eredményeket összevetettük a pulmonalis artériás hipertenzió nélküli MCTD-s betegek értékeivel.

HUN 2006;5(02)

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Agresszív stratégia az infektív endocarditis diagnosztikájában és kezelésében

LENGYEL Mária

Az infektív endocarditis kezelés nélkül halálos betegség, prognózisa a ma rendelkezésre álló diagnosztikus és terápiás lehetőségek ellenére is igen kedvezőtlen. Az első lépés a korán felmerülő klinikai gyanú, ez az új diagnosztikus kritériumok segítségével erősíthető meg.

HUN 2003;13(07)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében

LENGYEL Mária

A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.

HUN 2000;10(03)