Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 218

Egészségpolitika

2015. MÁJUS 29.

Milliméterről milliméterre a jobb prognózis felé

A navigált mágneses stimuláció (nTMS) módszer az utóbbi időkben egyre nagyobb teret nyer az idegsebészetben. Több más mérési eljárás mellett arra használják, hogy feltérképezzék az agydaganatokat műtétek előtt, annak megállapítására, hogy érintenek-e fontos agyi régiókat, így például a motoros és a nyelvi területeket. A Technische Universität München (TUM) orvosai a közelmúltban kimutatták, hogy a motoros területek műtét előtti nTMS elemzése javítja a prognózist rosszindulatú agydaganatokban szenvedő betegek esetében.

Klinikai Onkológia

2015. MÁJUS 10.

Invazív endoszkópia az onkológiában

MADÁCSY László

Az intervenciós gastrointestinalis endoszkópia az elmúlt évtizedben alapvető jelentőségűvé vált az onkológiai betegek diagnosztikájában és minimálisan invazív endoszkópos sebészeti kezeléseiben. Az endoszkópos ultrahangvizsgálatok egyre nagyobb segítséget nyújtanak a nyelőcső-, a gyomor-, a rectum- és a hasnyálmirigy-daganatok stádiumbeosztásában, illetve egyúttal lehetőséget biztosítanak vékonytű-aspirációs citológiai mintavételre is. Az endoszkópos mucosareszekció és az endoszkópos submucosalis disszekció gyakorlati elterjedése napjainkban lehetőséget biztosít olyan problémás, lap szerint terjedő korai neoplasztikus polypok és intramucosalis daganatok komplett endoszkópos eltávolítására is, melyeket korábban csak sebészeti beavatkozásokkal lehetett gyógyítani. A gastrointestinalis öntáguló fémstentek széles körű gyakorlati alkalmazása minimál invazív megoldást nyújt a daganatos betegségek okozta tápcsatornai és epeúti szűkületek palliatív kezelésére, ezáltal megnyitva az utat a neoadjuváns és palliatív komplex onkológiai kezelések előtt. A felsorolt új invazív endoszkópos beavatkozások alkalmazása a klinikai onkológiában a jövőben egyrészt szélesítheti azok körét, akik adekvát onkológiai kezelésben részesülhetnek, másrészt azonban jelentős előrelépést jelenthetnek az onkológiai betegek életminőségének javításában is.

Lege Artis Medicinae

2015. MÁRCIUS 20.

A szöveti hypoxia szerepe a szövetregenerációban és a rosszindulatú tumorok egyre agresszívebb fenotípusának kialakulásában

HUNYADI János

A hypoxiás stressz több betegség kísérője, megoldása fontos élettani folyamat. Szervezetünk rendelkezik egy olyan védelmi funkcióval, amely késlelteti a hypoxia által okozott károsodás kialakulását és szövetpusztulás esetén biztosítja a nekrotikus terület felszámolását.

Lege Artis Medicinae

2015. MÁRCIUS 20.

A pajzsmirigy kettős carcinomája

HAJDU Mária, KRUTSAY Miklós

A malignus tumorok 1%-át sem kitevő, közöttük a 22. helyen álló pajzsmirigyrák incidenciája körülbelül 7/100 000. Szö­vettani típusainak gyakorisági sorrendjében a papillaris carcinoma az első (75%), a medullaris carcinoma a harmadik (8%) helyet foglalja el, a follicularis carcinoma (15%) és az anaplasticus carcinoma (2%) mellett.

PharmaPraxis

2015. MÁRCIUS 18.

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

Klinikai Onkológia

2015. FEBRUÁR 10.

Felnőttkori agydaganatok korszerű kezelése

BAGÓ Attila György

Az agydaganatok kezelésében továbbra is elsődleges a daganat maximális reszekcióját célzó idegsebészeti műtét, mely általában a komplex neuroonkológiai kezelési terv első lépése. Ismertetjük a műtétileg jól kezelhető daganatokat, valamint azokat a korszerű idegsebészeti technikákat (neuronavigáció, intraoperatív képalkotás, éber műtét, elektrofi ziológiai monitorozás), melyek kisebb invazivitás és morbiditás mellett mégis nagyobb onkológiai radikalitás elérésben támogatják az idegsebészt. Malignus tumorok esetében a műtétet adjuváns sugár- és kemoterápia követi. Részletezzük a primer és metasztatikus agydaganatok posztoperatív adjuváns kezelésének lehetőségeit, külön bemutatva a glioblastomák modern kemoterápiáját, valamint az elsősorban kisebb méretű metasztázisok esetében a műtét alternatívájaként alkalmazható szteretaxiás sugársebészeti technikát. Végül táblázatban foglaljuk össze a leggyakoribb felnőttkori agydaganatok hazai viszonyok mellett elérhető korszerű kezelési lehetőségeit.

Hírvilág

2014. DECEMBER 24.

Százezer genetikai térkép készül

Százezer ember "genetikai térképét" készítik el Nagy-Britanniában

Klinikai Onkológia

2014. DECEMBER 05.

A csontáttétek korszerű gyógyszeres kezelése

BOÉR Katalin, NÉMETH Zsuzsanna

Szolid tumorokban, de főleg emlő-, prostata- és tüdőrákban igen gyakoriak a csontáttétek. A csontmetasztázisokban szenvedő betegeknél nem ritkák a skeletalis szövődmények, a csontfájdalom, a műtétet és/vagy sugárterápiát igénylő patológiás fracturák, a hypercalcaemia és a gerincvelői kompresszió. Érthető, hogy metasztázisok esetén a kialakuló vázrendszeri szövődmények jelentős morbiditási tényezőt és egyben rosszabb életminőséget, illetve túlélési esélyeket jelentenek. A biszfoszfonátok gátolják az osteoclastok működését és széles körben alkalmazzák ezeket a csontáttétek terápiájában, a skeletalis szövődmények megelőzésében. Az utóbbi időben előtérbe került a nukleáris faktor κB (NFκB) receptor ligandjának (RANKL) gátlása, mely a kóros csontmetabolizmus új célpontját képezi. Az első RANK-RANKL útvonal gátlója a denosumab, mely humán monoklonális antitest és a RANKL-hoz kötődve gátolja az osteoclastok aktivitását. Napjainkban a csontáttétek optimális multidiszciplináris ellátása a kóros csontanyagcserét módosító szerek (biszfoszfonátok vagy denosumab) kiegészítésével történik. A biszfoszfonát és a denosumab terápia előnyét a skeletalis morbiditás megelőzésében számos randomizált klinikai vizsgálatban igazolták, és ezeknek a szereknek az alkalmazása ma már a szolid tumorok okozta csontáttétek standard terápiájának részét képezik.

Klinikai Onkológia

2014. SZEPTEMBER 10.

Célzott terápia: a primer tumor vagy az áttétei alapján?

TÍMÁR József

A legtöbb szolid daganatot - ha eltérő stádiumokban is - sebészileg eltávolítják vagy sugárterápiával elpusztítják. Ugyanakkor a korszerű célzott terápiás eljárásokat előrehaladott daganatoknál alkalmazzák, de az indikációjukat jelentő molekuláris vizsgálatokat elsöprő többségben a primer tumoron végzik, feltételezve, hogy a daganat progressziója során a molekuláris profi l nem változik. A korszerű genomikai vizsgálatok egyre mélyebb bepillantást adnak a primer tumorok klonális heterogenitásába és ennek jelentőségéről az áttétek keletkezésében. A tumor korai vagy lokoregionális stádiumában keletkező áttétek esetében a genetikai hasonlóság nagyfokú, azonban az időben későn, távoli szervekben létrejövő áttétekben a klonális szelekció és a genetikai instabilitás miatti eltérések aránya jelentőssé válhat. Ezen elméletinek tűnő megfontolások klinikai jelentőségét egyre több retrospektív tanulmány támogatja, aminek alapján meg lehet fogalmazni azt az elvet, hogy amennyiben lehetséges, progrediált daganat esetében a molekuláris patológiai vizsgálatot az áttéti daganatból célszerű elvégezni a terápiás stratégia tervezéséhez. Ez nem csak elméleti, hanem igen nagy gyakorlati jelentőségű, például mi a teendő abban az esetben, ha a primer tumort nem távolították el, de a primerből és a metasztázisból vett minta molekuláris profi lja eltérő.

Hírvilág

2014. AUGUSZTUS 24.

Botox gyomorrák esetén

A botox hatékony lehet a gyomorrák kezelésében