Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az inzulintermelő sejtek belső órája

A hasnyálmirigyben a béta-sejtek belső órája szabályozza az inzulin-termelést. Ha ez az óra elromlik, diabetes alakul ki.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Parlamenti fórum a cukorbetegekért

A diabetes mellitus betegségterhe jelentős. A gyógyszerrel kezelt betegek kezelési költsége meghaladja az OEP természetbeni ellátásokra fordított kiadásainak a 13%-át, azaz a GDP 0,65%-át. A szövődmények a halálozás kockázatának növelése mellett jelentősen rontják a beteg életminőségét, a kezelés, ápolás, gondozás súlyos terhet ró a társadalomra és a közvetlen családra is. A lakosság öregedésével és az elhízás egyre gyakoribbá válásával pedig ez a teher a következő években várhatóan emelkedni fog.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2010. JÚLIUS 20.

Az apátia neurológiai és pszichiátriai vetületei

GYURIS Jenő

A szerző sok évtizedes, több mint 100 ágyas neurológiai és pszichiátriai osztály vezetése alatt, 100 ezernél több beteg kezelése, megfigyelései során szerzett tapasztalatai és a témával kapcsolatos irodalom összegzése alapján részletesen tárgyalja az apátia tünetegyüttes minden vetületét.

HUN 2010;63(07-08)

Lege Artis Medicinae

2010. JÚNIUS 20.

Egy kiváló szakkönyv

LAKATOS Péter

A témában utoljára hasonló átfogó jellegű könyv 1995-ben jelent meg „Gyermekendokrinológia algoritmusokkal” címen, szintén Péter Ferenc professzor szerkesztésében.

HUN 2010;20(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. MÁRCIUS 19.

FÓKUSZBAN AZ ENDOKRINOLÓGIA Az olvasók kérdéseire szakértők válaszolnak

GLÁZ Edit, IGAZ Péter

- Vannak-e olyan genetikai, molekuláris biológiai eljárások, amelyek segítségünkre lehetnek a kromoszómarendellenességek okozta endokrin kórképek diagnosztizálásában, illetve a terápiában? Melyek a leggyakrabban előforduló kromoszómarendellenességek?

HUN 2007;17(03)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Hypophosphataemia, myopathia, diabetes mellitus

MERKLI Hajnalka, GÁTI István, WITTMANN István, PFUND Zoltán, CZOPF József

47 éves nőbetegünknél serdülőkora óta fizikai terhelésre izmaiban test szerte görcsös jellegű izomfájdalmak jelentkeznek, melyek pihenésre megszűnnek. Közel 10 éve, az uralkodóan jobb felső végtagi fájdalmak miatt scalenectomiát végeztek, mely állapotát nem befolyásolta. A későbbi miográfiás és izombiopsziás vizsgálatok myopathiát igazoltak. Az ismételt laboratóriumi vizsgálatok során hypophosphataemiát, diabetes mellitust találtunk. A részletes belgyógyászati, endokrinológiai és anyagcsere-vizsgálatok nem tudtak feltárni egyéb biokémiai magyarázatot. Az izom ultrastrukturális vizsgálata vacuolaris szöveti degenerációt bizonyított. Foszfátkezelés mellett a beteg panaszai, tünetei mérséklődtek, a kóros laboratóriumi eltérések normalizálódtak. Az eset bemutatása kapcsán a foszfátanyagcsere-zavar, a diabetes és a myopathia etiopatogenetikai hátterét, ezek összefüggéseit elemezzük.

HUN 1997;50(07-08)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Hírek

A Magyar Onkológusok Társasága Mammológiai Szekciójának javaslatai az emlőrák felkutatása tárgyában; A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság

HUN 1994;4(04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

A magyar neurológia történet (I. rész)

BEKÉNY György

Minden nemzetnek vannak olyan kiválóságai, akikre büszke. Nálunk az intellektuelek úgy gondolják, hogy a magyarok különösen tehetségesek a zene és a matematika területén. Kitűnő genetikusunk nézete szerint azonban a különböző képességek genetikai háttere az egyes népek között egyenlő, és az eltérő eredményeket külső körülmények okozzák. Valóban, a nagy magyar dirigensek és muzsikusok egyesült államokbeli „halmozódására”, számos No- bel-díjas matematikus és fizikus amerikai pályafutására az adott lehetőséget, hogy politikai okokból el kellett hagyniuk hazájukat. Ellentétben a fenti gondolatmenettel, a magyar neurológia első 50 évének igen sikeres és nemzetközileg megbecsült korszakát csak hátráltatták a körülmények. Annál inkább nagyra kellett értékelnem e korszak neurológiai produkcióját. Örülnék, ha e munka olvasóinak is ez lenne a véleménye. Ismertetésre azokat a közleményeket választottam ki, amelyek úgynevezett „világnyelveken” jelentek meg. Kivételt csak a monográfiák, tézisek és egy-egy jelentősebb munka képez, amelyek anyaga részben már közlésre került idegen nyelven is. A terjedelem korlátai miatt az idegrendszerrel foglalkozó tudomány számos területe nem kerülhetett megbeszélésre. Így nem írhattam a neuroanatómia olyan nemzetközi nagyságairól, mint Lenhossék Mihály, Apáthy, Szentágothai; a neurofizológusokról, különös tekintettel a cochleovestibularis rendszerrel foglalkozókra, mint Hőgyes, Bárány, Békésy; a neuroendokrinológiáról vagy a neurokémia számos részletéről. A témánkkal szorosan öszszefüggő neurokirurgia jelentősége miatt önálló ismertetést igényel. Környey Istvánnak, a magyar neurológia nagy tanújának és tudósának tollából 1976-ban jelent meg a magyar idegtudományok történetét ismertető kis monográfia. Nagy Zoltán 1992-ben publikálta a múlt századi magyar neurológia történetét, Hungarian Neurology in The Last Century cím alatt. Ezen történeti összefoglalók jelen munkámnak fontos elő futárai voltak.

HUN 1994;47(03-04)

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az interleuktin-6 jelentősége és molekuláris szabályozása az akut fázis reakcióban

FALUS András, BÍRÓ Judit, RÁKÁSZ Éva

Az interleukin-6 (IL-6) egy hormonszerűen ható citokin, melynek széles körű hatása alap vető jelentőségű a szervezet számos immunológiai, neuroendokrinológiai és gyulladási aktivitásának szabályozásában. Ebben az össze foglalóban az IL-6 gén és szabályozása, illetve a gyulladásra ható citokinhálózat jelentősége az akut fázis reakció (AFR) szempontjából kerül megtárgyalásra. Az AFR egy olyan komplex, élettani, biokémiai, immunológiai, endokrinológiai irányítású folyamat, amelyet a molekuláris biológia és a genetika eszközeivel ma egyre jobban ismerünk. Az IL-6-tal kapcsolatos molekuláris események manipulálása eddig nem hozzáférhető lehetőségeket nyújthat a gyulladásszabályozás biotechnológiai, farmakológiai eljárásaihoz.

HUN 1992;2(08)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Adatok az ún. neurotikus depressziók heterogenitásához A klinikai és neuroendokrinológiai elkülönítés lehetőségei

DR SZÁDÓCZKY Erika, DR RIHMER Zoltán, DR ARTÓ Mihály, DR FAZEKAS Ilona, DR ABONYI Eszter

A szerzők neurotipikus, azonos keresztmetszeti képet mutató betegeket vizsgáltak. Az anamnézis és aDST, valamint a triciklikus antidepresszánsok hatása alapján a betegek két csoportba voltak oszthatók. Az I. csoportban (13 beteg) a családi anamnésisben alkoholizmus és neurózis fordul elő, a kórelőzményben neurotikus személyiségjegyek (szekunder depresszió) szerepelnek. Itt a DST minden esetben norm. volt. A II. csoportban (20 beteg) a családi anamnesisben primer affektív betegség és suicidium ismeretes, a személyiség a betegséget megelőzően intakt. Itt a DST 65 %-ban volt kóros. Triciklikus antidepresszánsra az előző csoporttal ellentétben jól reagáltak. Feltehetően ez utóbbi csoport az endogén depresszió spektrumába tartozik.

HUN 1983;36(10)