Ideggyógyászati Szemle

Hypophosphataemia, myopathia, diabetes mellitus

MERKLI Hajnalka1, GÁTI István1, WITTMANN István2, PFUND Zoltán1, CZOPF József1

1997. JÚLIUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1997;50(07-08)

Esettanulmány

47 éves nőbetegünknél serdülőkora óta fizikai terhelésre izmaiban test szerte görcsös jellegű izomfájdalmak jelentkeznek, melyek pihenésre megszűnnek. Közel 10 éve, az uralkodóan jobb felső végtagi fájdalmak miatt scalenectomiát végeztek, mely állapotát nem befolyásolta. A későbbi miográfiás és izombiopsziás vizsgálatok myopathiát igazoltak. Az ismételt laboratóriumi vizsgálatok során hypophosphataemiát, diabetes mellitust találtunk. A részletes belgyógyászati, endokrinológiai és anyagcsere-vizsgálatok nem tudtak feltárni egyéb biokémiai magyarázatot. Az izom ultrastrukturális vizsgálata vacuolaris szöveti degenerációt bizonyított. Foszfátkezelés mellett a beteg panaszai, tünetei mérséklődtek, a kóros laboratóriumi eltérések normalizálódtak. Az eset bemutatása kapcsán a foszfátanyagcsere-zavar, a diabetes és a myopathia etiopatogenetikai hátterét, ezek összefüggéseit elemezzük.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem, Neurológiai Klinika
  2. II. Belgyógyászati Klinika, Pécs

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

A stroke diagnózisa és gyógyszeres terápiája:1997. Az ischaemiás penumbra. Agyödéma stroke-ban. A szalicilát és a ticlopidin (Ticlid) alkalmazása a stroke-terápiában. Cerebrovascularis betegek ellátása a Makói Kórház Neurológiai Osztályán. Subarachnoidealis vérzés ritka esete. A vinpocetin és a piracetam hatása a cerebrovascularis betegségek kezelésében. A nadroparin (Fraxiparine) helye a stroke-terápiában. Az acenocumarol (Syncumar) a stroke-terápiában. Thrombolysis stroke-ban. Stroke thrombolysisben. Önálló társasággá alakult a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Neuropatológiai Szekciója.

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink a temporalis epilepsziás betegek műtéti kezelésével - többközpontú vizsgálat

HALÁSZ Péter, KENÉZ József, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, BALOGH Atilla, BORBÉLY Katalin, JUHOS Vera

Az utóbbi években Magyarországon is reneszánszát éli az antiepileptikus terápiára rezisztens epilepsziás betegeink idegsebészeti kezelése. Beszámolónkban ismertetjük temporalis epilepsziás betegek operációja során szerzett tapasztalatainkat. Terápiarezisztens, műtéti kezelésben részesült, temporalis epilepsziában szenvedő 36 beteg pre- és poszt operatív adatait elemezzük. 24 beteg posztoperatív követési ideje két évnél hosszabb. Az utóbbi betegekkel szerzett tapasztalatainkat elsősorban a posztoperatív rohamrecidivák szempontjából elemeztük. A 24 terápiarezisztens temporalis epilepsziás betegből 19 jelenleg rohammentes, 3 betegnél lényeges rohamfrekvencia-csökkenés észlelhető, 2 betegnél redukálódott a rohamok száma. Tapasztalataink alapján az idegsebészeti beavatkozás egyre inkább alternatív megoldást jelent a terápia rezisztens epilepsziás betegek kezelésében. A jelenlegi technikai feltételek biztosítják, hogy egyre pontosabban meghatározható legyen az epileptogén régió, valamint az idegsebészet fejlődésével az operatív beavatkozás is egyre veszélytelenebbé válik. A jövőben kívánatos lenne, hogy temporalis epilepsziás betegeknél a hosszmetszeti követés (ideális esetben 2-3 év) során felállított terápiarezisztencia esetében az idegsebészeti megoldás lehetősége időben felmerüljön.

Ideggyógyászati Szemle

Egy klinikai cerebrovascularis osztály egyéves betegforgalma - az adatkezelés módszerei, demográfiai és letalitási adatok

CSIBA László, BERECZKI Dániel, MIHÁLKA László, FEKETE István, CSABA Béla, CSÉPÁNY Tünde

A stroke mortalitását tekintve Magyarország a világstatisztika egyik legrosszabb helyén áll. A nemzetközi statisztikákban szereplő adatok pontosságát azonban sok kritika éri. A dolgozat célja egy jól körülírt területet ellátó, több mint 20 éve működő stroke-osztályon végzett felméréssel az osztály betegforgalmi adatainak elemzése, az adatbázis módszertani leírása, valamint annak vizsgálata, hogy az általunk tapasztalt stroke gyakoriság és halálozás megfelel-e az országos statisztikai adatoknak. A 210 ezres lakosságot ellátó stroke-osztály 12 hónapos betegforgalmi adataiból (betegenként közel 100 paraméter) létrehozott adatbázist számítógépes módszerekkel elemeztük. A vizsgált 12 hónap során akut agyi keringészavar miatt 505 beteget vettünk fel. A betegek 15%-a nem agyi keringészavar miatt került az osztályra. Akut agyi keringészavarban a teljes letalitás 18,6% volt (n=94). Ha az átlagos 1995-ös országos statisztikai adattal egyezőnek, 195/100 000-nek tartjuk a stroke-mortalitást, a területen 410 stroke halálozásnak kellett volna bekövetkeznie a vizsgált időszakban. Feltéve, hogy a magyarországi statisztikai adatokkal azonos értékek vonatkoznak a vizsgált területre, az osztály által ellátott területen akut agyi keringészavarban meghalt betegek legalább 75%-a nem a stroke-osztályra kerül. A rendelkezésre álló 23 stroke-agy tehát nem elegendő 210 ezer lakos ellátására. A különbség másik oka az lehet, hogy az akut stroke mortalitása régiónkban az országos statisztikai adatokban szereplőnél jelentősen alacsonyabb. Ezen hipotézis igazolása vagy cáfolása csak prospektív, a teljes ellátási területet elemző epidemiológiai vizsgálattal lehetséges.

Ideggyógyászati Szemle

A lumbaris pseudoradicularis fájdalom 1. rész: anatómiai alapok

DÓCZI Tamás, KASÓ Gábor, DÁVID Károly

A degeneratív ágyéki gerincelváltozásokból eredő derék- és alsó végtagi fájdalmak döntő többségükben „referred (projected) pain" jellegűek, melyek egyik megnyilvánulási formája a pseudoradicularis fájdalom. Ennek eredete a spinalis mozgásszegmentum beidegzésének jellegzetességében keresendő. A mozgásszegmentum ventralis részét a nervus sinuvertebralis és a szimpatikus idegrendszer, míg dorsalis területeit a nervus spinalis ramus dorsalisa innerválja, és mindkét rendszer részéről jelentős szegmentális átfedés figyelhető meg.

Ideggyógyászati Szemle

Mosóbenzin okozta hexacarbon-polyneuropathia öt esete

FOLYOVICH András, GÁCS Gyula, VIDA Zsuzsanna

A szerzők öt eset kapcsán mosóbenzin-expozíció révén keletkezett polyneuropathiáról számolnak be, mely az ismert n-hexan-polyneuropathia egy eddig nem közölt előfordulási formája. A tünetek (subacut sensomotoros polyneuropathia), valamint a kórlefolyás (az expozíció megszűnte utáni több hetes további romlás) a benzin révén közvetített hexacarbon polyneuropathiában azonosak voltak az egyéb, ismert, n-hexant tartalmazó anyagok (oldószerek, ragasztóanyagok, lakkok stb.) kiváltotta kórképekkel.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

A Covid-19 és a diabetes mellitus

SIMONYI Gábor

2019 végén a kínai Vuhanból induló új koronavírus-betegség (Covid-19) epidémiája nagy kihívások elé állította még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszerét is. A betegség magas mortalitását főleg idősebbekben és a különböző cardiovascularis és metabolikus társbetegséggel élőkben tapasztalták. Jelen összefoglalóban a diabetes mellitus és a Covid-19-betegség kapcsolata kerül terítékre, a legfrissebb nemzetközi adatok alapján.

Nővér

A diabetes mellitus szűrési gyakorlatának vizsgálata a hazai családorvosi praxisokban

BALOGH Zoltán, GALVÁCS Henrietta

Megvizsgálni a családorvosi praxisokban dolgozók diabetes mellitusszal kapcsolatos ismereteit, szűrési gyakorlatukat, illetve a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét a prevencióban. Online kérdőív segítségével végeztük kutatásunkat, amelyben 94 háziorvos, illetve 83 ápoló vett részt. Az ápolók 20%-a nem rendelkezett a megfelelő szakképesítéssel. Összességében a kiterjesztett hatáskörű ápolók érték el a legjobb eredményt a vizsgálatban. A praxisok 55,4%-ában végeznek rendszeresen praediabetes-szűrést, az ápolóknak pedig mindössze 35,5%-a javasolja a pácienseknek a szűrővizsgálaton való részvételt. A szűrések elmaradásának leggyakoribb oka a magas napi betegforgalom, a nem megfelelő infrastrukturális és személyi feltételek. A háziorvosok véleménye alapján kiegészítő finanszírozással, dietetikus alkalmazásával, életmód klubokkal, a betegforgalom korlátozásával javítható lenne a prevenció hatékonysága. A kiterjesztett hatáskörű ápolók önálló munkavégzését támogatták a háziorvosok. A középfokú ápolók esetében nagyobb szerepet kellene kapnia a prevenciós módszerek oktatásának, illetve a szűrővizsgálatokban való részvételnek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók mielőbbi integrálása elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése kapcsán.

Lege Artis Medicinae

Mit jelent a diabetes mellitusban szenvedő beteg „egész”-sége?

VÁLYI Péter

A diabetes mellitus krónikus, progrediáló betegség, amit a vércukor kóros szintje jellemez, a szervi szövődményei miatt pedig az idő előtti rokkanttá válásnak és halálozásnak az egyik fő kockázati tényezője. A diabetes mellitusban szenvedő személy ellátásának legújabb irányelvei részletesen tárgyalják a diagnosztikai kritériumokat, a megelőzést, az életmódi és gyógyszeres kezelést, a szövődményeket, az életkori sajátosságokat. Ugyanakkor a cukorbajban szenvedő személy mindennapos ellátása során alig fordítanak kellő figyelmet a betegséggel kapcsolatos anatómiai és funkcionális károsodások súlyosságára, azok hogyan és milyen mértékben korlátozzák az ember mindennapi megszokott tevékenységét, akadályozzák a társadalmi szerep betöltését, milyen jelentősége van az ember és a környezete kölcsönhatásának és a személyes tulajdonságoknak. A közlemény célja annak a bemutatása, hogyan változik meg diabetes mellitusban az ember teljessége, „egész”-sége, milyen eszközei vannak a károsodások és a funkcióképesség objektív felmérésének, mekkora jelentősége van a megmaradt képességek fejlesztésének, a támogató környezet kialakításának, a szükségletek értékelésének, a személyes tulajdonságok pozitív befolyásolásának, mindezek hogyan hatnak az ember életminőségére, együttműkö­dési készségére. Az ember „egész”-ségének az átfogó szemlélete hozzájárulhat a megelőző, gyógyító és a rehabilitációs te­vékenység nagyobb sikerességéhez a diabetes mellitusban szenvedő betegekben.

Lege Artis Medicinae

A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon

VOKÓ Zoltán, KALÓ Zoltán, NAGYJÁNOSI László

BEVEZETÉS - A cukorbetegség jelentős betegségterhet jelent világszerte és hazánkban is. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megbecsüljük a cukorbetegek ellátására fordított direkt egészségügyi kiadások mértékét annak érdekében, hogy jellemezni tudjuk a betegségterhet ebből a szempontból, illetve, hogy az eredmények hasznosíthatók legyenek további elemzések számára. MÓDSZEREK - Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatait használtuk. Cukorbetegként definiáltuk azokat, akik 2007 második fél évében orális antidiabetikum- (OAD) vagy inzulinreceptet váltottak ki. Az így kialakított vizsgálati populációt felosztottuk két csoportra, aszerint, hogy 2007-2008-ban részesültek-e aktív fekvőbeteg-ellátásban a cukorbetegség legfontosabb szövődményei miatt. A vizsgált szövődmények miatt fekvőbeteg-ellátásban nem részesülő csoportot tovább osztottuk háromfelé a gyógyszerhasználat jellege szerint (csak OAD, csak inzulin, OAD és inzulin). A csoportokban költségelemenként és korcsoportonként megbecsültük a 2008. évi egészségügyi kiadások átlagát, szórását és mediánját az egész csoportra, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozóan. Ezenkívül a szövődményes csoporton belül mintákat vettünk az egyes konkrét szövődményekben szenvedők köréből, és megbecsültük a szövődményt követő első és második év kiadásait. EREDMÉNYEK - A vizsgálatba bevont 521 545 cukorbetegre jutó éves átlagos egészségügyi kiadás 335 ezer forint volt, a szövődményes betegeké 633 ezer, a szövődménymentes OAD-használóké 242 ezer, a szövődménymentes inzulinhasználóké 449 ezer Ft. A költségek 53%-át a gyógyszerek, 27%-át a fekvőbeteg-ellátás költsége tette ki. Az összes gyógyszerköltség 26%-a esett az orális antidiabetikumokra és az inzulinokra. A szövődményeket követő első évben többszörösére növekedett az aktív fekvőbeteg-ellátás és a gyógyszerek költsége. Ez utóbbi a legtöbb vizsgált szövődmény esetén az ezt követő évben is nagyjából azonos szinten maradt vagy növekedett. KÖVETKEZTETÉS - A cukorbetegek ellátása napjainkban is igen jelentős egészségügyi kiadást jelent Magyarországon, különösen a betegség szövődményeinek a kezelése. A korai halálozásban, az életminőség romlásában, a jelentős kiadásokban jelentkező betegségterhet, valamint az epidemiológiai trendeket figyelembe véve a cukorbetegség megelőzése, hatékonyabb gondozása népegészségügyi prioritás kell legyen hazánkban.

Képdiagnosztika

Mit lát az alábbi cukorbeteg lábán?

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 15.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
OKT 15.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
OKT 15.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
OKT 15.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
OKT 15.