Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Az intrabronchialisan terjedő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataink

PÁPAI Zsolt, SZIMA Barna, KISS Katalin, KIS Sándor, STRAUSZ János

A szerzők ritkán előforduló, endobronchialisan növekvő benignus tumorok kezelésében szerzett tapasztalataikat dolgozták fel. A bronchológiai módszerek kombinációjával a felfedezett 27 eset közül 21-ben a technikailag, illetve belgyógyászati okból inoperábilis tumorokat el távolították. Recidívát a vizsgált időszakban nem észleltek. A legtöbbször panaszokat okozó tumorok eltávolítása a betegek klinikai tüneteit jelentősen csökkentette. A feltételeknek megfelelő esetekben a bronchológiai rezekció a választandó terápia.

HUN 1994;4(05)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok alcsoportjai gyermekkorban]

PARAICZ Ervin, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Katalin

[Az idegrendszeri képalkotó (MR, CT) és sebészeti (mikrosebészeti, CUSA, lézeres) technikák forradalmasították az idegsebésznek az agytörzsi daganatokról alkotott képét, és új perspektívát teremtettek kezelésükben. A növekvő tapasztalatokkal mára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt előforduló daganatok sokfélesége és kezelésük nagyon különböző módjai szükségessé teszik e daganatok részletes osztályozását. Az olyan jellemzők, mint az MR- és CT-megjelenés, a kontrasztanyagfelvétel, a pontos lokalizáció és az általuk kiváltott neurológiai tünetek jó alapot jelenthetnek az agydaganatos betegek e speciális csoportjának alcsoportjainak létrehozásához. A 4. kamrába dorsalisan növő exofitikus tumorok 24. és a nyaki, koponyacsonti csomópont intrinzikus tumorai kedvező prognózissal rendelkeznek, míg a diffúzan növekvő hipodens gliomák (sok esetben magas fokúak) vagy az oldalirányban növekvő exofitikus tumorok 6-15 hónapnál hosszabb követési idővel nem rendelkeznek.]

ENG 1994;47(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A családorvosi gyakorlat száz onkológiai esetének tanulságai

KISS László

Az általános (körzeti) orvosként dolgozó cseh-szlovák szerző 100 daganatos megbetegedés kórismézésének körülményeit elemzi. 31 esetben a daganat olyan kedvező lokalizációjú volt, hogy e lokalizáció, elméletileg, lehetővé teszi a korai felismerést már az általános orvos szintjén. A valóságban a korai felismerés csupán 15 esetben történt meg. 16 esetben a daganatot előrehaladott állapotban, sőt ebből 2 esetben inoperábilis stádiumban kórismézték. A késedelmet 2 esetben a daganat biológiai viselkedése okozta. A késői felismerés 1 alkalommal az általános orvosi, két esetben a szakorvosi ellátás szintjén következett be. Az esetek túlnyomó többségében (11 alkalommal) a beteg jelentkezett túl későn. A szerző véleménye szerint az orvos állandó onkológiai ébersége mellett elsősorban a hatékonyabb egészségneveléstől várható kedvező változás a rák korai kórismézésében.

HUN 1992;2(06)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

A légcsőben és mindkét főhörgőben elhelyezkedő myoblastoma (Abrikossoff tumor) endobronchialis kezelése

LAKATOS Tamara, STRAUSZ János, EGERVÁRY Márta, JÁGER Margit, REPA Imre

A szerzők a légcsőben és mindkét főhörgőben elhelyezkedő Abrikossoff tumor esetét ismertetik. CT-vizsgálattal a daganatok egymással összefüggést nem mutattak, egyéb szervi előfordulást nem tudtak igazolni. A daganatot bronchoscopos excisio-val eltávolították. Hasonló elhelyezkedésű daganatot az irodalomban ez ideig nem ismertettek.

HUN 1991;1(18)

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Levelezés

Endobronchialis tumorok localis kezelése cytostatikumokkal; Krónikus kimerültség szindróma; Milyen kórházban szeretnék dolgozni

HUN 1991;1(03)

Ideggyógyászati Szemle

1951. SZEPTEMBER 22.

Szomatotopiás lokalizáció és neurogenezis

SZENTÁGOTHAI János

Mindenki, aki egy kis elmélyedéssel vizsgálja az idegrendszer szerkezetét és annak kialakulását, fel kell tegye magának azt a kérdést, hogy mi irányítja a fejlődő idegrostokat látszólag előre meghatározott céljukhoz. Mi készteti őket arra, hogy pontosan meghatározott szövetelemekkel lépve kapcsolatba alakítsák ki az idegrendszer rendkívül bonyolult, mégis tökéletesen tervszerű hálózatát?

HUN 1951;4(03)