Részletes keresés

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Nemcsak esztétikai gond a visszeresség

LÓRÁNTH Ida

A visszeresség hazánkban népbetegségnek tekinthető, az egészségügyi szakdolgozók körében is emelkedett a visszérbetegséggel élők száma, aminek okai összetettek. Annak ellenére, hogy ma már korszerű eszközökkel és módszerekkel kezelhető ez, a nemcsak esztétikai problémákat, hanem a testben lassan kialakuló rejtett veszélyeket is előidéző betegség, a visszeres tünetek kezeltetésével a páciensek többsége kivár, azokkal általában már csak akkor foglalkozik, ha jelentős panaszai lesznek.

HUN 2024;19(1)

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Nyugalom, empátia és sok mosoly

TRESZKONY Virág

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) minden évben díjazza azokat a szakdolgozói csapatokat, osztályokat, akik kiemelkedő munkájukkal példát mutatnak és érdemesek a kitüntetésre. Az év kiváló szakdolgozói közössége díjat 2023-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Bőrgyógyászati Osztálya kapta.

HUN 2024;19(1)

Orvoslás és társadalom

2024. OKTÓBER 07.

Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1 300 férfi hal meg a betegségben.

HUN

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért? 2.

A tanulmány az egészségügyi rendszer komplexitását és a hálózattudomány bevezetésével nyíló új perspektívát vizsgálja, kitérve a magyar helyzetre. Az egészségügyi rendszer nem elszigetelt elemekből áll, hanem komplex, szuperponált hálózati rétegekből, ahol a különböző csomópontok (például betegek, orvosok, kórházak) és különböző kapcsolatok (például vizsgálatok, kezelések, járó- és fekvőbeteg-epizódok) egymással változatos kölcsönhatásban vannak.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Pénzt, vagy életet?! Avagy, pénz beszél... Gondolatok a magyar egészségügy finanszírozásáról Orosz Éva tanulmánya kapcsán

KAPÓCS Gábor

Orosz Éva, a hazai egészség-gazdaságtan ki­emelkedő alakja, jelenleg az ELTE professzor emeritusa, vezette az OECD-nél az úgy­nevezett nemzeti egészségügyi számlák jelenlegi verziójának (SHA2011) kidolgozását, amelyet a nagy nemzetközi szervezetek (például EU, OECD, WHO) azóta is standard módon használnak az egészségügy makrogazdasági összefüggéseinek bemutatására.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

OROSZ Éva

A magyar egészségügy nap mint nap tapasztalható válságjelenségei mögött két hosszabb távú trend húzódik meg: a felzárkózásnak és az egészségügyi rendszer reformjának a kudarca. A két részből álló tanulmány csak az első folyamattal foglalkozik: bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadó pályára sodródott nemcsak a fejlett EU-országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz képest is.

HUN 2024;34(9)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

Mit tud tenni a hálózattudomány az orvoslás helyzetének javításáért?

BALKÁNYI László

A tanulmány az egészségügyi rendszer komplexitását és a hálózattudomány bevezetésével nyíló új perspektívát vizsgálja, kitérve a magyar helyzetre. Az egészségügyi rendszer nem elszigetelt elemekből áll, hanem komplex, szuperponált hálózati rétegekből, ahol a különböző csomópontok (például betegek, orvosok, kórházak) és különböző kapcsolatok (például vizsgálatok, kezelések, járó- és fekvőbeteg-epizódok) egymással változatos kölcsönhatásban vannak.

HUN 2024;34(9)

Egészségpolitika

2024. SZEPTEMBER 25.

Takács Péter: elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia, amely az elkövetkező tíz évre határozza meg a fő célokat, a tennivalókat, a beavatkozási pontokat, valamint az eredmények követését – mondta az egészségügyi államtitkár kedden.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

Rekanalizációs beavatkozással kezelt, akut ischaemiás stroke-os betegek életminősége

KOVÁCS Bettina, SZAPÁRY László, KAJOS Luca Fanni, JOZIFEK Eszter Johanna, ERDŐSI Petra, SZÁNTÓRI Patrícia, BONCZ Imre

A stroke súlyos egészségügyi probléma, ami jelentős hatással van az egészséggel összefüggő életminőségre. Annak ellenére, hogy egyre népszerűbb az életminőség mérése a betegek körében, nem mérik rendszeresen a klinikai gyakorlatban, ebből kifolyólag kevéssé ismert, hogy a klinikai mérések mennyire tükrözik a stroke utáni életminőséget. Kutatásunk célja az akut ischaemiás stroke-on átesett betegek életminőségének vizsgálata volt.

HUN 2024;77(9-10)