Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2008. MÁRCIUS 30.

A gerinccsatornában elhelyezkedő térfoglaló folyamatok eltávolítása féloldali parciális feltárásból, a „hemi-semi laminectomia”

BANCZEROWSKI Péter, VAJDA János, VERES Róbert

A gerinccsatornában elhelyezkedő daganatok és más kóros elváltozások eltávolítására használt hagyományos műtéti feltárások a hátsó csontos struktúrák elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszer megbontásával, valamint a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek megváltoztatják a gerinc biomechanikai viszonyait, a gerinc deformitásához, instabilitásához vezethetnek.

HUN 2008;61(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A sinus occipitalis mint differenciáldiagnosztikai lehetõség a sinusthrombosis gyanújával vizsgált betegeknél

OSZTIE Éva, MARTOS János

A duralis sinusthrombosis diagnózisának felállítása a modern képalkotó eljárások birtokában sem mindig könnyű feladat. A CT- és az MR-felvételek megfelelő értékeléséhez elengedhetetlen az anatómiai variációk és a műtermékek biztonságos felismerése. A sinus transversus hypoplasiájával vagy agenesiájával társuló sinus occipitalis viszonylag ritka - álpozitív diagnózisra alapot adó - variáció.

HUN 2003;56(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Háti gerincvelõi hernatio MR-vizsgálata

KENÉZ József, BARSI Péter, VÁRALLYAY György, BOBEST Mátyás, VERES Róbert

A transduralis gerincvelői herniatio az első leírásától kezdve rendkívül ritkának gondolt kórkép volt. Eredete szerint lehet iatrogén és traumás, de az esetek mintegy harmadában a kórok ismeretlen. Ilyenkor a feltételezések szerint veleszületett duralis defektus lehet a háttérben.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1990. DECEMBER 01.

Szokatlan eredetű és lefolyású chronicus epiduralis haematoma

DR KASÓ Gábor, DR POOR Gyula, DR MÉSZÁROS István

Az a. meningea media durális sinussal képzett traumás fistulája chronicus epidularis haematoma kifejlődéséhez vezetett, fokozatosan javuló klinikai kép mellett. A szervülő nagyméretű haematoma eltávolítása és a fistula lezárása gyógyulást eredményezett.

HUN 1990;43(12)

Ideggyógyászati Szemle

1985. JÚLIUS 01.

Hátsó scala duralis arterio-venosus malformatio

KAPOSI N. Pál, PÁLVÖLGYI Richard, BARTON Attila

A szerzők hátsó scalára lokalizálódott duralis arterio-venosus malformatiós esetüket ismertetik. Ennek során tárgyalják az éranomália etiológiáját, klinikumát és röntgenvonatkozásait. Esetük érdekessége, hogy az angiográfia során felfedezett shuntön kívül a boncolásnál a ponsban is találtak hasonló kóros eltérést.

HUN 1985;38(07)

Ideggyógyászati Szemle

1954. DECEMBER 31.

Különböző aetiologiájú polyneuritisnek összehasonlító kórszövettani vizsgálata

HABERLAND Katalin

1. Szerző 14 különböző aetiologiájú poly-neuritis esetet dolgozott fel kórszövettanilag és összefüggést keresett egyrészt a szövettani elváltozások minősége és localisatioja, másrészt az aetiologiai tényező között. 2. Szövettani vizsgálat a végkészülékek kivételével a környéki idegrendszer minden szakaszából három fő szempontból történt: a) kór szövettani elváltozás minősége — gyulladás vagy degeneratio, b) a kórfolyamat localisatioja, c) axonelváltozás és axonalis retrograd sejtelváltozás. 3. 7 esetben a környéki idegrendszer parenchymájának súlyos degeneratioja mutatkozott axonalis sejtelváltozással. A degeneratio praedilectios helye a környéki ideg volt (distalis typusú degeneratio). Ezekben az esetekben arsen, achylia gastrica, hypovitaminosis, anaemia szerepelt aetiologiai faktorként. 4. 6 esetben a környéki idegrendszer általános szerosus gyulladása állt a szövettani kép előterében, melyhez velőhüvely degeneratio és axoduzzadás társult retrograd sejtelváltozás nélkül. Ellentétben az előbbi csoporttal a degeneratio legsúlyosabb a gyökérnek duralis hüvelyben haladó szakaszán és a dúcokban volt (proxymalis typusú degeneratio). A proxymalis radicularis velődegeneratio magyarázatát szerző Scheinker-rel és Sánthával egyetértve abban keresi, hogy a duzzadt gyökér a duralis hüvelyben strangulálódik. Ezekben az esetekben aetiologiai tényezőként allergiás reactio tételezhető fel (influenza, pneumonia, tonsillitis, ulcus molle, gastritis után). Utolsó eset polyganglinitisnek felel meg, amelynél a virus eredet valószínű. 5. Az esetek szövettani vizsgálatából meg állapítható, hogy azok az aetiológiai tényezők, melyek elsődlegesen az idegrendszer anyagcseréjében okoznak rendellenességet, a környéki idegrendszer distalis typusú parenchymás degenerativ folyamatát okozzák. Allergiás reactio vagy infectio következményeként egy radicularis typusú interstitialis gyulladásos folyamat alakul ki. 6. E két folyamat elkülönítésére az első csoportbeli esetekre szerző indokoltnak tartja Lewy és Wechsler nyomán a „polyneuropathia“, az utóbbiakra a degenerativ elváltozások localisatioja alapján a „polyganglioradiculitis“ elnevezést (a szövegben kifejtett értelmezésben).

HUN 1954;7(06)

Ideggyógyászati Szemle

1952. SZEPTEMBER 17.

Az agy cholesterinjének mobilizálása

LÁSZLÓ János, SCHULLER Dezső, GAÁL Magda

1. Vizsgálatainkkal megállapíthattuk, hogy az agy cholesterinje a vérpályába juthat és így a vér cholesterin szintjét emelheti. 2. Az agy pusztulásával járó folyamatokkal kapcsolatban a cholesterin négy módon juthat a vérbe. a, Zsírszemcsés sejteket találtunk az agyi capillarisokban és duralis sunusokban. Tehát ezek a sejtek az érpályába is képesek bejutni. b, A duralis sinusokban zsírgolyócskákat tudtunk kimutatni, melyek kettős fénytörést adnak. c, Agylágyulások közelében a capillarisok endothelsejtjeiben zsírt találtunk. A capillarisok endotheljének jelentős szerepe van az agy cholesterin transportjában. d, A központi idegrendszer degeneratív folyamataiban sokszor nagyszámú corpus amylaceum található, melyek kettős fénytörő zsírokat tartalmaznak. Vérbejutásuk hozzájárulhat a vér cholesterint szintjének emeléséhez.

HUN 1952;5(03)