Részletes keresés

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Súlyos dilatatív cardiomyopathiás beteg sikeres kezelése transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönttel

SZALÁNCZY Katalin, LÁZÁR István, STEFÁN János, KALÓ Emil

A transjugularis intrahepaticus portoszisztémás sönt (TIPS) műtét indikációs köre elsősorban az alkoholos vagy víruseredetű májcirrhosisok talaján kialakult portalis hypertensio. Bemutatott betegünk esetében egy ritka ok, gyorsan progrediáló, cardialis eredetű splanchnicus nyomásfokozódás miatt került sor TIPS beavatkozásra.

HUN 2009;83(01)

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Sportolók hirtelen szívhalála Ahogyan a kísérletes szív-elektrofiziológus látja

VARRÓ András

A sportolói hirtelen szívhalál ugyan rendkívül ritka (1/50 000-1/100 000 évente), de még így is kettő-négyszerese a hasonló korú nem sportoló populációban észleltnek, és mindig különös médiaérdeklődést vált ki. A sportolói hirtelen szívhalál vélhetően elsősorban nem ischaemiás eredetű, hanem a szívizom repolarizációs zavaraival hozható összefüggésbe.

HUN 2009;19(02)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

A pacemakerkezelés klasszikus és új indikációi

VERESS Gábor

A klasszikus pacemaker-indikációk mellett az utóbbi években újabbak jelentek meg. Így például sikerrel alkalmazzák a pacemakerkezelést hypertrophiás cardiomyopathiában, szívelégtelenséghez vezető dilatatív cardiomyopathiában, pitvarfibrilláció megelőzésére és hosszú-QTszindrómában.

HUN 2003;13(03)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Antracyclinkezelésre visszavezethető restriktív cardiomyopathia

HELTAI Krisztina, SZABÓKI Ferenc

A szerzők húsz évvel korábban alkalmazott adriablastinkezelést követően kialakult restriktív cardiomyopathia és következményes ritmuszavarok esetét mutatják be.

HUN 2002;12(03)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A Kearns-Sayre-szindróma klinikai elemzése

PÁL Endre, ANTALICZ Marianna, BEDEKOVICS Tibor, GÁTI István

A Kearns-Sayre-szindróma a mitochondrialis encephalomyopathiák közé tartozó ritka betegség. Általában 20 éves kor előtt kezdődik a külső szemmozgató izmok progresszív gyengeségével, később a szívben atrioventricularis blokk, retinitis pigmentosa alakul ki.

HUN 1998;51(07-08)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Alkohol indukálta specifikus szívizombetegség

TÁTRAI Tihamér

Az alkoholos cardiomyopathia Magyarországon súlyos egészségügyi problémát jelent. A szerző ismerteti a kórkép kritériumait, három klinikai típusát: a B, -vitamin-hiányos, az arrhythmiás formát és az alkoholos congestiv cardiomyopathiát. A patomechanizmus és a klinikum tárgyalása kor kiemeli az arrhythmiák jelentőségét és vázolja a non-invazív diagnosztikus lehetőségeket. Felhívja a figyelmet a legújabb terápiás lehetőségekre, de hangsúlyozza a megelőzés szükségességét.

HUN 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Verapamil alkalmazása a gyermekkardiológiai gyakorlatban

BUZÁS Emil

A szerző a kalcium-antagonista verapamil gyakorlati alkalmazását ismerteti a gyermek kardiológia három fontos betegségcsoportjában. Kiemeli a gyermek-, ifjú- és a felnőttkor különbözőségeit, mind a betegségek tüneteinek, mind a gyógyszer alkalmazásának szempontjából. A betegségcsoportok közül részletesen foglalkozik a paroxysmalis supraventricularista chycardiával, mivel az életveszélyes roham leküzdésében a verapamil döntő változásokat hozott. Ennek alátámasztására saját, megyei beteganyagát is felhasználja. Ismerteti a gyógyszeres kezelés jelenlegi helyzetét a hypertrophiás cardiomyopathia és hypertonia vonatkozásaiban. Végül javaslatot tesz a verapamil perinatológiai alkalmazására.

HUN 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A szelén élettani és kórélettani szerepe

TARKOVÁCS Gábor

Az utóbbi évek kutatási eredményei előtérbe hozták a nyomelemek és az aerob élet elkerülhetetlen velejárójának, a szabadgyök-reakciók kapcsolatának kérdését. A szerző az újabb irodalmi adatok tükrében rövid, átfogó képet nyújt az egyik nyomelem, a szelén biológiai jelentőségéről a téma egyes klinikai szem pontból is fontos területeinek kiemelésével. A szelén alapvető komponense a szervezet antioxidáns folyamataiban fontos védelmi szerepet játszó szelén-dependens glutation peroxidáz enzimnek és bizonyos élettani, kórélettani változások ezen funkciók károsodásából adódnak. Bár az állatkísérletekből és humán megfigyelésekből származó adatok arra utalnak, hogy a szelénhiány szerepet játszik egyfajta cardiomyopathia kialakulásában és végső kimenetelében, a szelén és az atherosclerotikus eredetű cardiovascularis megbetegedések, immunológiai funkciózavarok, gyulladásos megbetegedések, valamint a daganatellenes hatás közötti összefüggések még nem teljesen ismertek. Teljes parenterális táplálást tartósan igénylő betegnél számolni kell a szelénhiánnyal. A szelén esetleges rákmegelőző hatása is figyelemre méltó. Kellően alátámasztott esetekben a szelénhiány pótlása és profilaktikus alkalmazása, illetve lehetséges daganatellenes hatásának kiaknázása ígéretes eredményekkel járhat, nem eléggé körültekintő vagy indokolatlan adagolás esetén viszont káros következményekkel számolhatunk.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Metoprolol kezelés dilatativ cardiomyopathiában

DÉKÁNY Miklós, NYOLCAS Noémi, FIÓK János, VÁNDOR László, SEREG Mátyás, BALOGH Ildikó

A szerzők 20 dilatativ cardiomyopathiás beteget kezeltek metoprolollal. A betegek szívelégtelensége NYHA beosztás szerint II-IV, az átlag 2,5 volt. A metoprolol kezelést előzőleg beállított digitális, diureticum, vasodilatator terápia mellett alkalmazták. Összehasonlították a szer alkalmazása előtti és végleges adagjának elérése után 2-4 héttel (rövidtávú hatás), valamint 3-6 hónappal (középtávú hatás) nyert klinikai és noninvaziv adatokat. Három esetben korai intolerancia lépett fel: fokozódó szívelégtelenség (2 beteg), ill. panaszt okozó hypotonia (1 beteg). Az aktuálisan kezelt 17 beteg vizsgálati paramétereinek átlagos változását értékelve, a szívelégtelenség klinikai jeleinek szignifikáns mérséklődését, az ejectiós funkciós paraméterek kedvező, bár nem minden esetben szignifikáns változását, a becsült bal pitvari töltőnyomás csökkenését észlelték. A kedvező változások rendszerint csak a középtávú kezelési periódusban jöttek létre, ill. értek el szignifikáns mértéket. A szer hatásaként a cardialis beta-1 receptorok „down-regulációja", a toxikus myocardialis katecholamin hatás, valamint a szívizom oxigénigénye csökken, ugyanakkor a szívizom vérellátása javul. A szerzők az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján – elsősorban kardiológiai cent rumokban – javasolják a metoprolol kezelés megkísérlését dilatativ cardiomyopathiában, ha a korábbi kezelés ellenére súlyos szívelégtelenség észlelhető.

HUN 1991;1(18)