Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

Aneurysmás csontcysta gyermek-idegsebészeti megoldása a háti gerinc magasságában

BERÉNYI György, MARKIA Balázs, BANCZEROWSKI Péter

Az aneurysmás csontcysták benignus, azonban lokálisan agresszíven viselkedő csontdaganatok. Leggyakrabban gyermekeket és fiatal felnőtteket érint. Esetleírásunkban bemutatjuk egy 15 éves fiú progresszív, krónikus háti fájdalmának hátterében igazolódó kórképét. Kivizsgálása során MRI-vizsgálat igazolt a Th II csigolyatest jobb felében is ábrázolódó, mindkét processus transversust és a processus spinosust is involváló cysticus térfoglalást.

HUN 2024;77(1-2)

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

HUN 2023;27(03)

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚNIUS 24.

Új szemléletmód a renalis osteodystrophia diagnosztikájában és kezelésében

MÁCSAI Emília, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A renalis osteodystrophia (ROD) kezelése az új osteoporosisajánlások ismeretében a jelenlegi terápiás megközelítés újragondolását igényli. A D-vitamin-hiány rendezése és a csonttörés okozta életminőség-romlás mérséklése a veseelégtelen populációban is fontos szakmai kihívás. A ROD klasszikus nefrológiai kezelésével elérhető eredmények javítása az újabb molekuláris patomechanizmusok megismerésétől, a jobb képalkotó módszerektől várható. A vascularis kalcifikációval kapcsolatban felismert összefüggések a cardiovascularis szövődmények megelőzésére irányuló törekvéseinket segíthetik, a fogágybetegségekkel mutatkozó kapcsolat a rendszeres ellenőrzés jelentőségét támasztja alá. A foszforkötők, D-vitamin-agonisták és kalcimimetikumok mellett a jövőben várható a reszorpciógátló denosumab, a csontfelépítő folyamatokat támogató PTH-analógok, valamint a romosozumab szélesebb körben történő klinikai alkalmazása.

HUN 2021;25(03)

LAM KID

2014. FEBRUÁR 20.

A csípő trabecularis, corticalis és subcorticalis csontsűrűségének és csonttömegének javulása denosumabbal kezelt, posztmenopauzás, osteoporoticus nők esetében

BALLA Bernadett

Az osteoporosis folyamatának előrehaladtával mind a trabecularis, mind a corticalis csont tömege csökken. Ahogy a trabecularis állomány szinte eltűnik - a csontvesztés mértékétől függően -, úgy növekszik a corticalis csont szerepe a csonterő megtartásában.

HUN 2014;4(04)

Klinikai Onkológia

2014. DECEMBER 05.

A csontáttétek korszerű gyógyszeres kezelése

BOÉR Katalin, NÉMETH Zsuzsanna

Szolid tumorokban, de főleg emlő-, prostata- és tüdőrákban igen gyakoriak a csontáttétek. A csontmetasztázisokban szenvedő betegeknél nem ritkák a skeletalis szövődmények, a csontfájdalom, a műtétet és/vagy sugárterápiát igénylő patológiás fracturák, a hypercalcaemia és a gerincvelői kompresszió. Érthető, hogy metasztázisok esetén a kialakuló vázrendszeri szövődmények jelentős morbiditási tényezőt és egyben rosszabb életminőséget, illetve túlélési esélyeket jelentenek. A biszfoszfonátok gátolják az osteoclastok működését és széles körben alkalmazzák ezeket a csontáttétek terápiájában, a skeletalis szövődmények megelőzésében. Az utóbbi időben előtérbe került a nukleáris faktor κB (NFκB) receptor ligandjának (RANKL) gátlása, mely a kóros csontmetabolizmus új célpontját képezi. Az első RANK-RANKL útvonal gátlója a denosumab, mely humán monoklonális antitest és a RANKL-hoz kötődve gátolja az osteoclastok aktivitását. Napjainkban a csontáttétek optimális multidiszciplináris ellátása a kóros csontanyagcserét módosító szerek (biszfoszfonátok vagy denosumab) kiegészítésével történik. A biszfoszfonát és a denosumab terápia előnyét a skeletalis morbiditás megelőzésében számos randomizált klinikai vizsgálatban igazolták, és ezeknek a szereknek az alkalmazása ma már a szolid tumorok okozta csontáttétek standard terápiájának részét képezik.

HUN 2014;1(04)

LAM KID

2014. MÁJUS 30.

Az ötéves denosumabkezelés hatása a csont szövettani és morfometriai tulajdonságaira - a FREEDOM vizsgálat kiterjesztése

BALLA Bernadett

A denosumab antireszorptív szerként működő monoklonális humán RANKLspecifikus ellenanyag. Posztmenopauzás osteoporosisban szignifikánsan mérsékli a csont - átépülés ütemét, növeli a csontdenzitást (BMD), valamint csökkenti a csigolya, a csípőtáji és a nonvertebralis törési kockázatot.

HUN 2014;4(02)

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

A prostatarák korszerű gyógyszeres kezelése

PETRÁNYI Ágota Eszter, BODROGI István

Bár a metasztatikus prostatarák továbbra sem gyógyítható betegség, a kasztrációrezisztens prostatarákos (CRPC) betegek kezelésében az elmúlt években rendkívüli fejlődésnek lehettünk tanúi. Az új szerek kifejlesztésénél a prostatarákok progressziójában kiemelt szerepet játszó molekuláris célpontokra összpontosítottak, mint az androgénreceptor (AR) és a növekedési faktorok jelátviteli útjaira, az immunrendszer működésére és a csontáttétek kialakulásának molekuláris célpontjaira. Az új készítmények — cabazitaxel, abirateron-acetát, enzalutamid, sipuleucel-T, denosumab és rádium-233 — megváltoztatták a metasztatikus CRPC-s (mCRPC) betegek kezelését és túlélési esélyeit. A prostatarák változatos betegség, így a kezelés megválasztása során fi gyelembe kell venni az adott beteg egyéni jellegzetességeit. Ennek az összefoglalónak a célja a prostatarák különböző molekuláris útvonalai szempontjából a legfontosabb új eredmények összegezése, valamint annak a megtárgyalása, hogy ezek az eredmények milyen hatással lehetnek a jövőbeni kezelésékre.

HUN 2014;1(02)

LAM KID

2014. MÁRCIUS 30.

A denosumabkezelés hatékonysága és biztonsága összehasonlítva az ibandronat- és a risedronatkezeléssel: korábban más biszfoszfonátterápiában részesülő posztmenopauzás nők körében

BALLA Bernadett

Jelenleg a biszfoszfonátok a legáltalánosabban alkalmazott gyógyszerek a csontritkulás kezelésében. Azonban az orális biszfoszfonátkészítményekre jellemző adagolási rend miatt sok esetben nehéz a betegek kezelésben tartása.

HUN 2014;4(01)

LAM KID

2013. DECEMBER 20.

Három- és hatéves denosumabkezelés hatása posztmenopauzában lévõ osteoporosisos nõk körében: a FREEDOM vizsgálat kiterjesztése

BALLA Bernadett

A menopauzát követően megnövekszik a RANKL (receptoraktivátor nukleáris faktor κ-B ligand) szintje (kifejeződése), amely fokozza a csontátépülés sebességét. Ez a gyors turnover csontvesztéshez és végül osteoporosishoz vezethet.

HUN 2013;3(04)

LAM KID

2013. OKTÓBER 04.

A parathormonszint változása denosumabkezelést követően posztmenopauzában lévő osteoporosisos betegekben

BALLA Bernadett

A denosumab humán monoklonális RANKL-ellenes antitest, amely gátolja az osteoclastok érésének korai fázisát és a sejtaktivitást. Preklinikai és klinikai vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy denosumab adagolását követően - dózisfüggően - megemelkedik a szérum parathormon (PTH) -szintje.

HUN 2013;3(03)