Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Hírvilág

2018. FEBRUÁR 13.

Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Hírvilág

2017. ÁPRILIS 03.

XIX. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia

2017. április 11.-én Budapesten, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban kerül megrendezésre a XIX. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia.

Klinikai Onkológia

2017. FEBRUÁR 10.

A radiokemoterápia - kérdések/válaszok

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya

A radiokemoterápia során a nem sebészi daganatkezelés két fő módszerét kombináljuk a kezelési eredmények javítása érdekében. A kölcsönhatás elméleti lehetőségeit és a leggyakrabban alkalmazott hatóanyagokat mutatjuk be, hangsúlyozva, hogy bár elvben mind a besugárzást, mind a gyógyszereket teljes dózisban szükséges adni, a két entitás mellékhatásainak összeadódása miatt a gyakorlatban nemegyszer kompromisszumokra kényszerülünk. A leggyakoribb indikációk (agy, fej-nyak, nyelőcső, tüdő, gyomor, hasnyálmirigy, végbél, húgyhólyag, méhnyak, végbél és lágyrészek tumorai) ellátását ismertetjük. Mivel a nyilvántartott daganatellenes terápiák körében számos szer vagy kombináció nem szerepel, az indikáción túli kezeléshez a gyógyszerügyi hatóság engedélye szükséges. Az optimális választáshoz (a radiokemoterápia helye a teljes betegút tervezésekor, hatóanyagok és dózisok) multidiszciplináris együttműködés, az onkoteam javaslata szükséges.

Hírvilág

2016. FEBRUÁR 04.

MTA: sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg

A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak...

Klinikai Onkológia

2015. MÁJUS 10.

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

HARISI Revekka

A tumoros anorexia-cachexia szindróma (CACS) a vázizomzat folyamatos csökkenésével járó összetett tünetegyüttes, amelyet nem lehet teljes mértékben visszafordítani a szokásos táplálási támogatással, és amely progresszív funkcionális zavarokat okoz. A daganatos betegek többségében jelentkezik, megjelenése rontja az életminőséget, csökkenti a fi zikai terhelhetőséget és a túlélést. Ismert, hogy a tumorsejtek és a gazdaszervezet közötti, citokinek által közvetített kölcsönhatás felelős a tumor progressziójáért, a metasztázisképződésért és a kialakuló krónikus gyulladásért is. A gyulladásos citokinek emelkedett szintje felelős a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavaraiért. Ezért az új anticachexiás készítmények a fenti anyagcsere-folyamatok normalizálására irányulnak. Ma a leghatékonyabbnak tartott anti-CACS gyógyszer a megesztrol-acetát (MA). Hatása kettős, egyrészt serkenti a neuropeptid Y (NPY) stimulációját, másrészről gátolja a gyulladásos citokinek szintézisét és expresszióját. Klinikai hatása ezzel teljes összhangban van, javítja az étvágyat, ezzel fokozza a kalóriabevitelt és növeli a testsúlyt. A CACS kezelésében paradigmaváltás következett be, a hagyományos mesterséges táplálást felváltotta a gyógyszeres kezeléssel kombinált táplálásterápia és táplálékkiegészítők adagolása.

Gondolat

2015. MÁRCIUS 17.

A homeopátia sokaknak fontos játék

Lehetséges, hogy a homeopátiás készítmények biofizikailag nem hatnak. Ám elképzelhető, hogy a homeopátia kapcsán kialakult humánus, az emberi méltóságot tiszteletben tartó egyes kommunikációs módszerek és sajátos rítusok gyógyító potenciállal rendelkeznek. Ez valószínűleg mérhető és érdemes lenne kutatni, hatóelemeit megragadni és a klasszikus medicinába is alkalmazni.

Egészségpolitika

2013. NOVEMBER 28.

Élő 3D-s holografikus képalkotás

A Royal Philips és a RealView Imaging Ltd. októberben befejezte azt a klinikai vizsgálat, amely bebizonyította az élő 3D-s holografikus megjelenítés és interakció megvalósíthatóságát a minimálisan invazív strukturális szívsebészeti eljárások esetében. A kísérleti tanulmányban nyolc beteg vett részt, és a Schneider Gyermek Egészségügyi Központban végezték el Izraelben, a RealView innovatív vizualizációs technológiát használva a valós idejű 3D-s holografikus képek megalkotására, melyekhez a bemenő információt Philips intervenciós röntgen és szívultrahang rendszerekből nyerték.

Hypertonia és Nephrologia

2013. MÁRCIUS 22.

Az obstruktív alvási apnoe, a hypertonia és a cardiovascularis kockázat

ALFÖLDI Sándor

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) meglepően gyakori kórkép, amely az életminőséget jelentősen rontja, súlyos szövődményekkel járhat, ugyanakkor nagymértékben aluldiagnosztizált és alulkezelt. Az OSA, a hypertonia és a metabolikus szindróma egyéb komponensei között szoros és független kölcsönhatás igazolódott. A 2008. évi Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencián az OSA az újabb (emerging) kockázati tényezők között jelentős hangsúlyt kapott: az új kardiometabolikus rizikófaktorok közé sorolták, kiemelve azt, hogy az OSA nemcsak kockázatjelző, hanem bizonyos súlyossága esetén (apnoe-hypopnoe index >20/óra) nagy cardiovascularis rizikót okozó kórkép. Az új európai OSA- és a társuló hypertoniaajánlás szerint az OSA felismerésére, valamint az OSA-hoz társuló hypertonia diagnózisára és adekvát kezelésére nagyobb figyelmet kell fordítani, mivel együttes előfordulás esetén a hypertonia gyakran terápiarezisztens, ezért a kivizsgálás és kezelés a hypertonia- és az alvásközpontok feladata, mivel az OSA megfelelő kezelésével a betegek cardiovascularis kockázata is csökkenthető.

Hírvilág

2012. NOVEMBER 27.

A grapefruit leve akadályozza a gyógyszerlebontást

Több figyelmet igényel a grapefruit és egyes gyógyszerek kölcsönhatása

Lege Artis Medicinae

2012. SZEPTEMBER 20.

Szisztémás betegségek pszeudoexfoliatív szindrómában

HOLLÓ Gábor

A pszeudoexfoliatív szindróma egy kóros fehérje (a pszeudoexfoliatív anyag) termelésével és felhalmozódásával járó állapot. A szindrómát intraocularis tünetei alapján ismerték fel, és hosszú ideig izolált szemészeti betegségnek tartották.