Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.

Liquorkeringési zavarok MR-vizsgálata rheumatoid arthritisben

KENÉZ József, BARSI Péter, VERES Róbert, FORNET Béla

Rheumatoid arthritisben a progresszív osteoligamentalis károsodás miatt előbb-utóbb invaginálódhat a dens a hátsó scalába, az öreglik fölé. Ezt a jelenséget basalis settlingnek nevezzük. A jelenség miatt az átmenetben a liquorterek beszűkülnek, emiatt a liquorkeringés zavart szenved. Basalis settlingben szenvedő 14 beteget vizsgáltunk, kutatva a liquorkeringés zavarait flexiós és extenziós fejhelyzetben.

HUN 2000;53(5-6)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A Kearns-Sayre-szindróma klinikai elemzése

PÁL Endre, ANTALICZ Marianna, BEDEKOVICS Tibor, GÁTI István

A Kearns-Sayre-szindróma a mitochondrialis encephalomyopathiák közé tartozó ritka betegség. Általában 20 éves kor előtt kezdődik a külső szemmozgató izmok progresszív gyengeségével, később a szívben atrioventricularis blokk, retinitis pigmentosa alakul ki.

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

Spontán cerebellaris vérzések

SZAPÁRY László, PÁL Endre, ILLÉS Zsolt, NÁDOR Györgyi, KASÓ Gábor, CZOPF József

A szerzők az elmúlt hét évben cerebellaris vérzés diagnózissal kezelt 24 beteg klinikai adatait ismertetik. A vérzés az intracerebralis vérzések 5,4 %-át adta, a leggyakoribb rizikótényező a hypertonia volt, gyakoriságban ezt a krónikus alkoholizmus követte.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Bal oldali Thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar

VASTAGH Ildikó, FOLYOVICH András, ARÁNYI Zsuzsanna, BODROGI László, TÁRCZY Miklós

A szerzők 68 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik. A hipertóniás betegen felvételének napján rövid ideig tartó eszméletvesztést követően jobb oldali végtag­gyengeséget, beszéd- és szemmozgászavart észlel­tek. A vizsgálat során felfelé és jobbra tekintési bénu­lást, ferde szemállást és részleges lefelé tekintési zavart, enyhe jobb oldali hemiparesist, jobb oldali vég­tag- és törzsataxiát, valamint jobb oldali hemihy­paesthesiát találtak. Gnosticus vizsgálata a beszéd késztetés és az absztrakt fogalmak zavarát állapította meg. A pszichológiai vizsgálat során dementiát, dezorientációt és gátoltságot figyeltek meg. A koponya CT-felvétele a középvonali cerebellaris struktúrák helyén nem térfoglaló jellegű liquorcystát, valamint a jobb oldali cerebellaris féltekében és a bal oldali thalamus medialis részén friss ischaemiás infarktust ábrázolt. A koponya MR-vizsgálata a mesen­cephalonban is mutatott 2-3 mm-es ischaemiás lae­siót. Az MR-angiográfia elongált, kanyargós arteria basilarist rajzolt ki. Neurooftalmológiai vizsgálat és az agytörzsi kiváltott válasz jobb oldalon pontomesencephalicus működészavarra utalt. A szerzők thalamuslágyulás mellett előforduló komp­lex szemmozgás- és tekintészavarral, valamint cere­bellaris tünetekkel együtt járó kórformát ismertetnek. Ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra, hogy hirtelen kialakuló hypnoid tudatzavar, később neuropszi­chológiai eltérés és tekintészavar esetén gondolni kell thalamuslaesio lehetőségére is.

HUN 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

Pszichotikus epizód Sclerosis multiplexben

SIMÓ Magdolna, RÓZSA Csilla, BODROGI László, TAKÁTS Annamária

A szerzők egy húszéves, sclerosis multiplexben szenvedő nőbeteg kórtörténetét ismertetik. A betegség 1990-ben kezdődött, amikor három shub zajlott le, cerebellaris-, pyramis-, illetve opticus tünetekkel. Négyéves remissziót követően 1994-ben schizophreniaszerű pszichózis lépett fel, mely neuroleptikumok adására egy hét alatt megszűnt. Az irodalmi adatok alapján összefoglalják a sclerosis multiplex és a pszichiátriai tünetek lehetséges kapcsolatát, a differenciáldiagnosztika és a terápia kérdéseit.

HUN 1996;49(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

HUN 1994;47(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1992. NOVEMBER 01.

PROGNOSZTIKAI TÉNYEZŐK SPONTÁN INTRACEREBRÁLIS VÉRZÉSEKBEN

MAGYAR Hedvig, GREXA Erzsébet, SZIRMAI Imre

A szerzők 78 intracerebrális vérzésben szenvedő beteg klinikai és laboratóriumi adatait elemezték statisztikai módszerekkel. Tizenhat betegnek roncsoló törzsdúci, 21-nek lebeny, 31-nek körülírt putamen, caudatum és thalamus, 1 O betegnek cerebelláris és agytörzsi vérzése volt.

HUN 1992;45(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1990. JÚLIUS 01.

Az agyi vazomotor reaktivitás változása ictus cerebrovascularist követően

DR NYÁRY István, DR VAJDA János, DR ENDRES Mária, DR BORBÉLY Katalin, DR DEÁK György, DR SZIKORA István, DR PÁSZTOR Emil

Az agykeringés klinikai vizsgálatából leszűrt tapasztalatok egyre inkább arra mutatnak, hogy az agy szöveti perfúzió állapotának, de még inkább a rezerv kapacitás felmérésének érzékenyebb indi1kátora az agyi erek reakciókészségének meghatározása, mint a nyugalmi áramlásadatok.

HUN 1990;43(07)

Ideggyógyászati Szemle

1990. JANUÁR 01.

Multiszisztémás atrófia szindrómáinak (Parkinson szindróma, olivo-ponto-cerebellaris atrófia, Shy-Drager szindróma) nozológiai egységéről új neuropathológiai megfigyelések alapján

PAPP Mátyás

Multiszisztémás atrófia 3 szindrómájának különböző kombinációiban, 11 beteg központi idegrendszerében a Gallyas-féle előhívásos ezüstfestéssel, elektronmikroszkóppal és immunhisztokémia segítségével 10-30u átmérőjű gliacytoplazma zárványok (GCI-:k) jelenlétét mutattuk ki.

HUN 1990;43(01)

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

A nem-tumoros eredetű cerebellaris gliás cystákról

DR. MÉSZÁROS István, DR. HORVÁTH Zoltán

A szerzők két betegük kapcsán ismertetik a ritka kórkép tünettanát, kezelését és részletes szövettani ismérveit. Az eddig megjelent kisszámú irodalmi adatokat a saját eseteikben észleltekkel összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy congenitalis, a liquortérrel nem közlekedő cysta szolgálhat magyarázatul a nem-tumoros cerebellaris gliás cysták eredetére.

HUN 1987;11(11)