Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 166

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyógyszerkoktél szívmegállásra

Jelentősen javíthatja a prognózist, ha szteroidot adunk. A vazopresszin szerepe kérdéses.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Stroke Napja 2010

Több ezren látogattak ki május 9-én vasárnap a Stroke Napjára, amelynek a hagyományokhoz híven a budapesti Városliget adott otthont. A szervezők az agyi érkatasztrófák gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a lakosság figyelmet.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Élet? Pálya? Itthon? - Zűrzavar és káosz

A szakmai műhelyek, a pénz, és a határozott politikai iránymutatás hiánya okozza a káoszt és az elvándorlást az egészségügyben – derült ki a LAM-Klub csütörtöki estjén a hozzászólásokból.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Obesitas és demencia

Kaliforniai és svéd kutatók vizsgálták az obesitas és a középkorúaknál fellépő demencia összefüggését. 6583 beteg sagittalis abdominalis átmérőjét (SAD) vizsgálták 1964 és 1973 között Kaliforniában. Átlagban 36 év múlva (1994. január és 2006. június között) ugyanezen betegeket demencia szempontjából vizsgálták meg, és 1049 (15.9%) pozitív diagnózist állítottak fel.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A pikkelysömör károsítja a vérereket

Azon egyéneknél, akik pikkelysömörben és magasvérnyomás-betegségben is szenvednek, nehezebben állítható be a vérnyomás optimális értéke – állítják a Kaliforniai Egyetem (Davis) munkatársai.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Összefüggés van a sárgafolt-degeneráció és az agyvérzés között?

Az idős emberek egyik gyakori szemelváltozása, a sárgafolt-degeneráció kapcsolatba hozható az agyvérzéssel – hangzott el az Amerikai Stroke Társaság 2011-es nemzetközi konferenciáján.

Lege Artis Medicinae

2011. JÚNIUS 20.

A vascularis életkor meghatározásának szerepe és jelentősége a cardiovascularis prevenció kockázati rétegezésében

VÉRTES András

Az artériák struktúrája és funkciója az élet folyamán változik. Az érlumen dilatációja, az intima-media megvastagodása, a stiffness emelkedése, a centrális artériák tágulékonyságának a csökkenése és az endotheldiszfunkció a legfontosabb változás.

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁRCIUS 20.

A vestibularis rendszer károsodásainak interdiszciplináris szemlélete

PONGRÁCZ Endre

A téma áttekintésének első részében a szédülés/vertigo definícióját ismertetem. A két panasz közötti fő különbség az érzés iránya, mely a vertigóra jellemző. A szédülés gyakori vezető panasz a mindennapi klinikai gyakorlatban, mely az életévek emelkedésével nő, ugyanakkor megfigyelhető a kognitív folyamatok csökkenése az életkorral, ami azt támasztja alá, hogy a szédülés megjelenésében kognitív folyamatok is szerepet játszanak.

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

Az antihipertenzív szerek hatása a centrális vérnyomásra

PÁLL Dénes, KOMONYI Éva, LENGYEL Szabolcs, PARAGH György, KATONA Éva

A perifériás és a centrális ereken mért szisztolés és pulzusnyomás különbözik, a periféria felé haladva a nyomás nő, amely jelenséget nyomásamplifikációnak nevezzük. A centrális vérnyomás noninvazív módon könnyen meghatározható, az eredmény összefüggést mutat a cardiovascularis végpontokkal. A különböző vérnyomáscsökkentők eltérően mérsékelhetik a perifériás és a centrális vérnyomást. A diuretikumok negatív/neutrális és a hagyományos β-blokkolók (atenolol) negatív hatásával szemben a nebivolol kedvező effektusú. A kalciumantagonisták tendenciaszerű kedvező és az angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók egyértelmű kedvező hatása bizonyított. Az angiotenzinreceptor-blokkolókra vonatkozóan kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre, amelyek eredménye ígéretes.

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

A perifériás és a centrális vérnyomás klinikai jelentősége a neurológus szemszögéből

BERECZKI Dániel, VASTAGH Ildikó

A hypertonia az agyi nagy- és kiserek károsítása révén a cerebrovascularis betegségek (akut stroke, hipertenzív encephalopathia és vascularis dementia) leggyakoribb kockázati tényezője. Az aorta kezdeti szakaszában mérhető centrális nyomás nagyobb szerepet játszik a vascularis hypertrophia és a carotisatherosclerosis kialakulásában, mint az arteria brachialis nyomása. A centrális aortanyomás pontosabban tükrözi a bal kamra töltési állapotait, így az agyi érrendszerre ható nyomásviszonyokat, ezért feltehetően jobban jelzi a cardiovascularis események veszélyét is, mint a brachialis nyomásértékek. A nagy artériák merevségére utaló mutatók (például a pulzushullám-sebesség) közvetlenebbül jelzik az öregedés, a hypertonia és a diabetes ereket károsító krónikus hatását, mint a brachialis vagy akár a centrális aortanyomás. A jövőbeli klinikai vizsgálatokban ezért megfontolandó az artériamerevség és a centrális vérnyomás jellemzőit végpontnak választani. Az antihipertenzív kezelés fontos része a stroke elsődleges és másodlagos prevenciójának is. A vérnyomás csökkentése hypertoniás betegek esetében jelentősen csökkenti a stroke és az egyéb vascularis események kockázatát is, és a kockázatcsökkentés mértéke elsősorban a vérnyomás csökkentésének mértékétől függ. A gyógyszerválasztást több szempont határozza meg. A hagyományos β-blokkolók többek között a centrális vérnyomásra irányuló kisebb hatás miatt az utóbbi időben háttérbe szorultak. A harmadik generációs β-blokkolókkal további tapasztalatokat kell szerezni a cardiovascularis morbiditás és mortalitás prevenciója terén.