Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A IV. KAMRÁBAN ELHELYEZKEDŐ CAVERNOSUS ANGIOMA

KAPOSI N. Pál

A IV. kamrában elhelyezkedő cavernosus angioma meglehetősen ritka. A szerző ismerteti egy esete kapcsán a cavernosus angioma klinikai és diagnosztikai jellemzőit.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

A Tolosa—Hunt-féle szindróma CT lelete

DR LEEL-ŐSSY Lóránt, DR HORVÁTH Gyula, DR ARATÓ géza

Egy 54 éves Tolosa—Hunt-szindróma képét mutató betegnél a CT vizsgálat az érintett oldalon a sinus cavernosus oldalsó falának szélesebb hyperdenzitását mutatta ki kontrasztanyag adása után. A beteg gyógyulása után az eltérés megszűnt. A lelet és a sinus cavernosus pontos topikai viszonyai arra utalnak, hogy a szemmozgató idegeket ellátó apró artériák gyulladásos folyamata okozza a betegséget.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

Fistula carotideo-cavernosa angiogramjain észlelhető véráramlás-változások

DR. RÓZSA László, DR. HULLAY József, DR. GÁL Júlia, DR. VELOK Gyula

A szerzők négy carotideo-cavernosus fistulás beteg angiogramjain tanulmányozták az artériákban és vénákban észlelhető áramlásváltozást és a vénás kollateralisokat. Megállapítják, hogy az áramlásváltozás a fistula helyétől, nagyságától és az anatómiai viszonyoktól függően marad lokalizált, lesz kiterjedt, ill. terjed át az ép oldalra, s hogy az agyi véráramlásváltozást - ép Willis-kör esetén - az artériás, és az egyébként igen változatos vénás kollaterálisok általában jól kompenzálják.

HUN 1978;31(04)

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

Az a. carotis interna traumás pseudoaneurysmája

DR RÓZSA László, DR VELOK Gyula

A szerzők az a. carotis interna és a sínus sphenoidalis együttes sérülése után a sínus sphenoidalisban kialakult pseudoaneurysma esetet ismertetnek, szemléltetve a koponya röntgen felvételeket és a pseudoaneurysma jellegzetes angiographiás képét. Leírják a közölt hasonló esetek klinikai jellegzetességét. Rámutatnak saját esetük részben atípusos inkább carotideo-cavernosus fistulára emlékeztető voltára, az angiografia differenciáldiagnosztikai jelentőségére, s az idejében végzett adaekvát műtét lehetőségeire.

HUN 1977;30(11)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Agyi arteriovenás angiomák vérellátása

MÉREI F. T., GÁCS GY.

A szerzők 50 angiomás beteg műtéti tapasztalata alapján tárgyalják az angiomák vérellátásának a kérdését. Úgy vélik, hogy az angiomát ellátó artériák az angioma egy-egy szektorát látják el csupán, és ennek mérete a kontinuus érhálózaton belül a vérnyomástól és a perifériás ellenállástól függ, miként az agyban.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1963. OKTÓBER 01.

Extra., intracranialis localisatiójú cavernosus haemangioma

PÁSZTOR Emil, SZABÓ Gyula, SLOWIK Felicia, ZOLTÁN János

Egy 36 éves nőbetegünk esetében a jobb arcfélre, a jobb oldali os parietalera és jobb oldali koponya basisára terjedő többszörös cavernosus haemangiomát észleltünk, melyet szövettanilag is verificáltunk. Az eset nem sorolható a multiplex haemangiomatosus syndromák (Willis) közé, az észlelt elváltozások a jobb oldali art. carotis externa rendszerére localisalódnak. Két évvel korábban a jobb arcfél bőrének plasticai műtétjét végeztük el, jelenleg pedig a koponyabasisról az intracranialis térbe terjedő nagykiterjedésű, nem csontos daganatrész eltávolítása történt. Tárgyaljuk a koponyacsont cavernosus haemangiomáinak pathologiai, esetünk angiographiás és műtéti indicatiós vonatkozásait.

HUN 1963;16(10)

Ideggyógyászati Szemle

1962. ÁPRILIS 01.

Csigolya-haemangiomákról

DR. HORVÁTH Ferenc, DR. PAPP Mátyás

Csont-haemangiomák leggyakoribb helye a csigolya és koponyacsont (Bucy és Capp). A csigolya haemangiomája (továbbiakban cs. hg.) gyakrabban cavernosus, ritkábban capillaris typusú, jóindulatú daganat, mely expansiv és pseudoinfiltrativ módon nem disproportionalisan növekszik és a csontot a fokozódó nyomás következtében teszi tönkre (Albertini). Igen gyakran más csontban, bőrben (Ferber) vagy belső szervben elhelyezkedő haemangiomával vagy más hamartomával (Willis) együtt fordul elő. Az első cs. hg.-t Virchow írta le 1867-ben. A két távoli csigolyában elhelyezkedő haemangiomán kívül a májban is talált cavernosus typusú haemangiomát.

HUN 1962;15(04)