Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

Új, hazai lehetőség a tartós orális antikoaguláns terápiában

BODA Zoltán

Az orális antikoagulánsok (kumarinok) széles körben használt gyógyszerkészítmények. Jelentőségük a vénás és artériás thromboemboliák megelőzésében folyamatosan nőtt az elmúlt 20 évben. A kumarinok K-vitamin-antagonisták, a májsejtekben a K-vitamin-függő alvadási fehérjék szintézisét bénítják.

HUN 2006;16(03)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Thromboemboliás betegségek és véralvadásgátlás Indikációk, lehetőségek, gyakorlati problémák

SAS Géza

A kis molekulatömegű (LMW) heparinok széles körű alkalmazása hazánkban is elősegítette a thromboemboliák megelőzését és kezelését. Elterjedésük főleg egyszerű klinikai alkalmazásuknak és az előállító cégek aktív promóciójának köszönhető. A „szükségtelenné váló” laboratóriumi kontroll (valójában annak hiánya) különösen a terápiás alkalmazás során okozhat olykor súlyos szövődményeket (vérzést, thromboemboliát stb.).

HUN 2004;14(04)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

A gyulladásos bélbetegségek extraintestinalis manifesztációi

LAKATOS László

A gyulladásos bélbetegségek szisztémás kórképek; a klinikum előterében általában a béltünetek állnak, de a lefolyás során számos intestinalis és extraintestinalis szövődmény fellépésével kell számolni. A szisztémás manifesztációk további jelentős morbiditást jelenthetnek, és kedvezőtlen hatásúak az életminőségre.

HUN 2003;13(03)

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Stroke-betegek insertiós-deletiós ACE-gén-polimorfizmusának vizsgálata

PONGRÁCZ Endre, TORDAI Attila, CSORNAI Márta, NAGY Zoltán

A szerzők első hazai közlésként foglalkoznak az angiotenzinkonvertáló enzim gén polimorfizmusának vizsgálatával stroke-betegeknél. Az adatok ellentmondásosak a fenti variáns szerepéről az artériás thrombosis patogenezisét illetően. A szerzők célja a fenti polimorfizmus hazai előfordulásának vizsgálata volt egészségeseknél és strokebetegeknél.

HUN 2002;55(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

A vascularis endothelium károsodásának szignálmolekulái akut ischaemiás stroke-ban

SZEGEDI Norbert, MAY Zsolt, ÓVÁRY Csaba, SKOPÁL Judit, NAGY Zoltán

A stroke-esetek 80%-a ischaemiás eredetű, ezen egységesnek tűnő kórformán belül azonban patogenezisük lényegét illetően jól elkülöníthető az atherothromboticus, a cardioemboliás és a lacunaris alcsoport. A kezelés és a szekunder profilaxis fő irányát is megszabó elkülönítés döntően a klinikum, valamint a képalkotó eljárások és az ultrahangdiagnosztika eredményeinek szintézisén alapszik, mégis számos kísérlet történt olyan markermolekulák azonosítására, amelyek az endothelium károsodását, az alvadási kaszkád egyes részfolyamatait, a fibrinolízist jellemezve az előbbi döntést megkönnyítenék.

HUN 2002;55(03-04)

Lege Artis Medicinae

2002. FEBRUÁR 20.

A hormonpótló kezelés jelentősége a primer és szekunder cardiovascularis prevencióban

KANCZ Sándor

A hormonpótló kezelés mint lehetséges prevenciós eszköz iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Megfigyeléseken alapuló követéses vizsgálatok arra utaltak, hogy a kezeltek között az ischaemiás szívbetegség gyakorisága 50%-os csökkenést mutat.

HUN 2002;12(02)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Tudományos Tallózó

HUN 2000;10(06)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

A transoesophagealis echokardiográfia szerepe a stroke kivizsgálásában

LENGYEL Mária

A stroke etiológiájában 85%-ot tesz ki az ischaemiás infarktus (1). Ennek mintegy 60–70%-a cerebrovascularis, azaz carotis arteriosclerosis eredetű (2). A cardiogen embolia arányát korábban 15%-ra tették (1), de a boncolási adatok szerint a fatális kimenetelű stroke-ok felét embolia okozza (3). A nagy eltérésnek két oka lehet: 1. az intracardialis forrás felismerése élőben nehéz; 2. a cardiogen agyembolia súlyosabb kimenetelű, mint az egyéb eredetű stroke. Valószínűleg mindkettő igaz, de az nem kétséges, hogy a transoesophagealis echokardiográfia (TE) bevezetése előtt az intracardialis források felismerése ritka és bizonytalan volt.

HUN 1994;4(12)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Antithromboticus terápia cardiogen thromboemboliában

LENGYEL Mária

A cardiogen thromboemboliák primer és szekunder prevenciójában az antithromboticus terápia mindhárom módszerének van szerepe. A legnagyobb jelentőségű az antikoaguláns kezelés, amelynek indikációja ma már a nonvalvularis pitvarfibrilláció esetek többségére is kiterjed. A thrombocytaaggregáció-gátló terápia cardiogen thromboemboliában korlátozott értékű. Mindkét kezelés indikációjának bővülése a változatlan hatékonyság melletti fokozott biztonságtól várható, amit az adagok csökkentése, illetve a két módszer kombinációja tehet lehetővé. A thrombolysis mostanáig a jobb szívfél thromboemboliás betegségeire szorítkozott, ma egyre inkább előtérbe kerül a bal oldali műbillentyűk thrombosisának sokszor életmentő oldásában.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Akut myocardialis infarctusban echokardiográfiával felismert jobb pitvari thromboembolia

TÓTH Csaba, VADNAY István

A szerzők egy inferior lokalizációjú bal kamrai infarctushoz csatlakozó jobb kamrai akut myocardialis infarctust elszenvedett betegről számolnak be, akiben echokardiográfiával jobb pitvari thromboembolusokat mutattak ki. Az igen mobilis, extracardialis eredetű thrombusok pulmonalis embolisatio révén a beteg halálát okozták. Az eset kapcsán tárgyalják a jobb kamrai infarctus és a pulmonalis embolia előfordulásának felismerési nehézségeit, az echo-Doppler-vizsgálat szerepét. Hangsúlyozzák, hogy mobilis, jobb pitvari thrombus esetén műtéti eltávolítás indokolt, amivel a pulmonalis embolia az irodalmi adatok alapján megelőzhető.

HUN 1993;3(09)