Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek gondozása a háziorvosi gyakorlatban

HIRSCHBERG Jenő

Az ajak- és a szájpadhasadék (összefoglaló nevén: archasadék) a gyakori és torzító rendellenességek közé tartozik. Sikeres megoldásának alapfeltétele a kezelés korai elkezdése és egy olyan tapasztalt munkacsoport, amelyben a terápia során érdekelt minden szakma - sebészet, fül-orr-gégészet, orthodontia, logopédia - képviselői közreműködnek; a szülők és a háziorvos együttműködése is nélkülözhetetlen.

HUN 2004;14(10)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

Számítógépes beszédrehabilitáció a neurológiai gyakorlatban

FOLYOVICH András, VASTAGH Ildikó, PATAKI László, CSÜRKI Mária, PATAKI Klára

A szerzők beszédrehabilitációra alkalmas számítógépes módszert ismertetnek. A „szabad szótáras beszélőgép" alkalmazható súlyos artikulációs és/vagy fonációs zavarban szenvedő, továbbá olyan motoros aphasiás betegeknél, akiknél a beszédzavar mellett agraphia, alexia nem észlelhető. A komputer használata segíti a beteg társadalmi beilleszkedését, csökkenti elszigeteltségét. A bemutatott 48 éves nő beteg a betanítást követően logopédiai kezelés mellett a módszert jelenleg is eredményesen használja. A beteg myocarditis, mitralis insufficientia miatt műbillentyű-beültetésen esett át 5 évvel ezelőtt. Multiplex corticalis és subcorticalis agyi infarktusok következményeként beszédképtelenség, súlyos artikulációs és fonációs zavar maradt fenn.

HUN 1996;49(11-12)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Mesenchymalis gyomortumor?

VASS Péter, LUSZTIG Gábor

Belgyógyászati osztály (dr. Cseh Márta): A 76 éves nőbeteg anamnézisében cataracta műtét, ischialgiás panaszok szerepeltek. Kórházi felvételét megelőzően két hónap alatt 10 kg-ot fogyott, étvágytalanná, gyengévé, fáradékonnyá vált. Felvételére hirtelen kialakult jobb kar gyengeség, zsibbadás, valamint fokozódó beszédzavar miatt került sor.

HUN 1992;2(12)

Ideggyógyászati Szemle

1989. AUGUSZTUS 01.

A kisgyermekkori psychosis tüneteinek változása Haloperidol-kezelés mellett

DR. HERCZEG Ilona, NAGY Sára

A kisgyermekkori psychosis megközelítően az élet első 30 hónapjában fejlődik ki. Lényege a mások iránti odafordulás hiánya, az érdeklődés beszűkülése, speciális figyelemzavar kialakulása, az emocionalitás elszíntelenedése, durva kommunikációs zavarok létrejötte. Minden esetben kifejezett beszédzavar figyelhető meg, a beszéd teljesen hiányozhat, vagy echolalia, névmásfelcserélés, illetve beszéd-modulációs zavar tapasztalható.

HUN 1989;42(08)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Felnőtt korban felismert szósüketség

VÁRADY Géza

Megállapíthatjuk, hogy a beszéd nem elemi képesség, mint speciális humán functio résztvesz az össz-személyiség értékeinek felépítésében, ezért szükséges, hogy a jövőben a therapia és a rehabilitatio szempontjából reményteljes szó-süket betegek időben történő felismerése érdekében részletes és consultativ vizsgálatokban részesüljenek a hallás és beszédzavarban szenvedő gyermekek, hogy egyéni és társadalmi jelentőségéhez méltó figyelmet és segítséget kapjanak mind a neuropsychiatertől, mind a logopaedikustól.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

A debilitas és imbecillitas differenciál-diagnosztikai problémáiról

KLEININGER Ottó

Oligophrenián tartós értelmi és személyiségfejlődési zavart értünk, mentalis csökkenértékűség vezértünettel, aminek hátterében organikus, kb. a 0 és 3., illetve 4. életév között bekövetkező központi idegrendszeri sérülés áll. Ezért a debiliseknek az imbecillisektől való differenciálásának lehetőségét nemcsak az intellectualis nívó különbségben kívántuk megadni, hanem a személyiség jegyekben rejlő különbségekkel is. Így a debiliseket jellemzi: megtaníhatók az alapműveletekre, formailag jól beszélnek, érzelmileg infantilisek, közösségi érzésük formális, a családjukhoz pubertás korig ragaszkodnak, intellectualis érzelmeik hiányoznak. Dühkitörésükben motiváltak, hangulatilag labilisok, tolerancia-készségük csökkent volta miatt könnyen neurotizálódnak. Fajfenntartó ösztönüket a konvenciókra való törekvés jellemzi, önfenntartó ösztönzavar inkább csak a pubertásban fordul elő. Egoizmusuk miatt komolyabb barátságra képtelenek. Akaratuk csökkent, ezért biztatásra fokozottabb ellenőrzésre szorulnak. Van aktív, sőt koncentrált figyelmük is, de ennek fenntartásához újabb és újabb ingerek szükségesek. Emlékezőkészségüket jellemzi, hogy össze függések megjegyzésére képtelenek, ezért magolnak. Általában beszélhetünk a debilisek reproduktív intellectusáról. Gondolkodásuk: primitív, stereotyp szerű. IQ: 0,85—0,7 között van, W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre önállóan is alkalmasak. Az imbecillisek: mozgásukra jellemző a gátoltság, illetve a mozgásvihar, folyamatos írásra nem taníthatók meg. Beszéd: grammatikai jellegű beszédzavarok (ragok, képzők nélküli beszéd). Közösségi érzés nem alakítható ki. A családhoz általában ragaszkodnak, intellectualis érzelem természetesen hiányzik. Affectlabilak, dühkitörésükben motiválatlanok. Tartós lehangoltság ritka. Ön és fajfenntartó ösztönigényüket agresszió árán is kiélik. Barátkozási igényük nincs. Kórosan csökkent az akarati életük, kitartó tevékenységre képtelenek, nagyon befolyásolhatók. Csak passzív figyelmük van. Szó, szám megtartó emlékezetük annyira gyenge, hogy nehezen tanulják meg a szavakat-is jelentésüket pedig összkeverik. Nem taníthatók meg a négy alapműveletre. Nem beszélhetünk iskolás korban még reproduktív intelligenciáról sem. A tárgyias gondolkodás bizonyos elemei találhatók meg gondolkodásukban. IQ: 0,7--0,4 között van W. Stern szerint. Stereotyp-szerű munkavégzésre állandó ellenőrzés és irányítás mellett képesek csak. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem tartjuk lehetségesnek hogy a debiliseket az imbecillisekől csak intelligencia koruk alapján válasszák szét, hanem ez csak az összes személyiségjegyek figyelembevételével történhet.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1952. DECEMBER 22.

Schizophreniás neologizmus érdekes esete

MÁRIA Béla

A schizophreniás neologizmus ritka esetét ismertetjük, ahol a beteg általa képzett nagyobb beszédegységeket produkál. A neologizmus leépülési jelenség és kifejlődése emlékeztet a gyermeki és az álombeli nyelvezetekre, azoktól azonban minőségileg különbözik. A neologisztikusan képzett nyelvet műnyelvnek nevezzük. Megkülönböztethetünk "értelmezhető" és "nem értelmezhető" műnyelvet. Az irodalomban leírt néhány esetben a műnyelv a kóros vallásosság talaján fejlődött ki. Megkíséreljük esetükben észlelt neologizmus patogenetikus magyarázatát adni. A schizophreniás beszédzavarok és így a neologizmusok megoldatlan kérdéseire is a pavlovi második jelzőrendszer törvényszerűségének behatóbb vizsgálata fogja megadni a választ.

HUN 1952;5(04)