Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 46

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

A kreatin foszfokináz és az adenil cikláz aktivitásának vizsgálata kisérletes epilepszia modellben

SZEGEDY László, FEHÉRVÁRI Éva

A szerzők metionin szulfoximin görcsökben fehérpatkányok kisagykérgének kreatin foszfokináz és adenil cikláz aktivitását vizsgálták. Megfigyeléseik szerint a kreatin foszfokináz aktivitása a kisagykéreg Purkinje sejtjeiben az epilepsziás konvulziók megjelenése és ismétlődése során fokozatosan emelkedett. Az adenil cikláz aktivitását jelző reakció-csapadék elektronmikroszkópos vizsgálataik során az arteriolák bazális membránjában, az idegsejtnyúlványok plazma-membránjában, illetve a szinaptikus membránokban jelent meg. Az epilepsziás görcsök kialakulásával párhuzamosan a vizsgált struktúrákban az enzim aktivitása egyenletesen fokozódott.

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁRCIUS 01.

Adatok a Werdnig-Hoffmann féle betegségnek, különösen kisagy-hipopláziával járó alakjának ismeretéhez

GARZUJ Ferenc, SZABÓ László, KÁDAS László

Vas megyében az elmúlt 17 év alatt 11 beteget találtunk, aki Werdnig— Hoffmann-kór miatt halt meg. A beteg gyermekek öt családhoz tartoztak. Egy gyermek sem élte meg a féléves kort. Valamennyinél történt boncolás. A tünetek arra utaltak, hogy a betegség már az intrauterin életben kezdődött, így a motoros sejtek degeneratív elváltozása mellett egyidejű hipopláziájuk lehetősége is felmerült. Egyik esetben a ganglionok elsőrendű érzősejtjei is degeneratív folyamatot szenvedtek. Két testvérnél feltűnő volt a kisagy fejletlensége a Werdnig—Hoffmann-kór szokványos patológiai képével együtt. Hasonló, neuropatológiailag is feldolgozott esetet eddig négyet közöltek. Ebből a hat esetből, valamint a többi testvér klinikai tüneteiből vonnak le a szerzők következtetéseket a kórképre. Klinikailag jellemző, hogy a hipotónia, mozgásszegénység, cianózis már megszületéskor igen kifejezett, a patológiai képben olivopontocerebelláris hipoplázia (és atrófia) társul a gerincvelő, illetve agyidegeknek a Werdnig—Hoffmann-kórban megszokott elváltozásaihoz. E betegség nem tekinthető a Werdnig—Hoffmann-kór variánsának, más génkárosodásával magyarázható csak, ezért javasolják a szerzők az első leíró után a Norman-féle betegség elnevezést.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

A basalis ganglionok és a corpus callosum angiomáinak műtéti kezelése

DR. JUHÁSZ János

Hat, a középvonali struktúrákat, ill. a basalis ganglionokat involváló angiomás betegünk műtéti eredményeit ismertetjük. Egy esetben csak a tápláló artéria klipelése történt, ez a beteg fél év múlva újabb vérzésben meghalt. A többi beteg esetében radikális eltávolításra törekedtünk, mely véleményünk szerint az egyetlen végleges és helyes megoldás. Egy betegünknél azonban a localisatio miatt csak subtotalis eltávolítás volt lehetséges. Négy betegnél az angiomát egészében sikerült eltávolítani. Az 5 beteg közül négy panasz- és tünetmentes. Egy betegnek van jelenleg is súlyos hemi-syndromája, mely azonban praeoperative is fennállt. Az utóbbi évekig ezen struktúrákban localisálódó angiomákat inoperabilisnak tartották. A pontos neuro-rádiologiai elemzés és ennek alapján felépített műtéti terv tette lehetővé a középvonali struktúrákat és a törzsdúcokat is érintő arterio-venosus malformatiok sikeres műtéti kezelését. A tanulmány igyekszik az irodalmi ismereteket és saját tapasztalataikat demonstrálni.

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

A gerincvelő hátsó gyökidegeiben előforduló granulomákról

BALÓ József

A spinalis ganglionok cystáinak vizsgálatával kapcsolatban kísértük figyelemmel azokat a granulomákat, amelyek a gerincvelő hátsó gyökeiben fordulnak elő. Bár ezekben a granulomákban idült gyulladásos komponensek is találhatók, bennük az arachnoidea endothelialis, vagy újabban meningothelialisnak nevezett sejtjei is felszaporodnak. Verga, valamint Rexed és Wennström szerint a spinalis ganglionok cystáinak keletkezésében ezek a granulomák, mint oki tényezők jelentőséggel bírnak. Veith a gyökidegekben egyéb szervek chronicus fertőző betegségeivel (chronikus polyarthritis, chronikus cholecystitis, továbbá malignus daganatok) kapcsolatban granulomákat észlelt, amelyeket nem specifikus eredetűeknek tart. Ő felvetette a kérdést, vajon a Richter-féle tabeses granulomák specifikus, vagy nem specifikus jellegűek. Pemphigus esetekben a gerincvelő hátsó gyökeiben hasonló granulomák fordulnak elő, mint amilyeneket Veith különböző chronikus fertőző betegségekben a gerincvelő gyökidegeiben leírt. Az a kérdés, hogy a Richter-féle specifikus syphilitikus granulomák azonosak-e a Veith-féle, chronikus fertőző betegségek következtében előforduló nem specifikus granulomákkal, további vizsgálatra szorul. A felvetett témával kapcsolatban sor került egy hasonló észlelés ismertetésére, amely arról szól, hogy idült gyulladással (tuboovarialis tályog) kezdődő megbetegedéshez a gyökidegekben granulomák csatlakoztak és a klinikai lefolyás a bőrnek multiplex neurotikus gangraenája képében vezetett halálhoz.

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Pemphigus esetekben a spinalis ganglionokban talált elváltozások

BALÓ József

Kiindulva a zoster esetek tapasztalataiból, az utolsó 20 év alatt összesen 82 pemphigus esetben vizsgáltuk a spinalis ganglionokat olyan szempontból, hogy lehet-e bennük olyan jelenségeket találni, amelyekből a bőr elváltozásai megmagyarázhatók lennének. A talált elváltozások részben makroszkopos, de főleg kórszövettani vizsgálatok alapján arra utalnak, hogy ilyen összefüggés a spinalis ganglionok elváltozásai és a bőrmegbetegedés között fennáll. A spinalis ganglionokban heveny jelenségek, továbbá idültnek minősíthető elváltozások egyaránt találhatók. A heveny gyulladás jelenségein kívül olyan idültnek minősíthető elváltozások mutathatók ki, amelyek az idegrostokra, dúcsejtekre, a ganglionok támasztószövetére és a meninxek elváltozásaira vonatkoznak. A spinalis ganglionok megbetegedése a bőrre vetítődik ki, ennek alapján a pemphigus a bőr trophoneurosisainak körébe tartozik. A morphologiai jelenségek megállapítása mellett az a kérdés, hogy létrehozásában milyen aetiologiai tényezők játszanak közre. Ennek megállapítása még a jövő feladata.

Ideggyógyászati Szemle

1957. OKTÓBER 01.

A spinalis ganglionok tömlős megbetegedéséről

DR BALÓ József

A tabes dorsalis okát a gerincvelő ideggyökeinek a pia materen való átlépésénél keresték. Ez a Redlich—Obersteiner-féle hely, ahol a pia gyulladása és az ebből származó nyomás váltaná ki a spinalis ganglionokból eredő érző rostok elfajulását.