Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 38

Magyar Radiológia

2008. SZEPTEMBER 20.

Rheumatoid arthritises betegek nyaki gerinc-röntgenvizsgálatának jelentősége és módszere a mindennapi gyakorlatban

NÉMETH Ildikó, BUDAY Ilona, MOLNÁR Éva, NYITRAI Márta, SAÁRY Krisztina, TARKOVÁCS Andrea, VARSÁNYI Nóra, FARBAKY Zsófia

Rheumatoid arthritisben a cervicalis ízületek pusztulása progresszív vertebralis instabilitáshoz vezethet. Ez súlyos formában a myelon kompresszióját okozhatja, sőt, hirtelen halál is előfordulhat. Az atlantoaxialis subluxatio a betegek nagy százalékánál sokáig tünetmentes lehet. A subluxatio valódi foka altatás közben nyilvánulhat meg, amikor az izmok ellazultak, és a védekező izomspasmus hiányzik. A nyaki elváltozások konvencionális, transoralis és funkcionális lateralis flexiós és extenziós röntgenfelvételeken jól ábrázolhatók.

Ideggyógyászati Szemle

2007. NOVEMBER 30.

A gerinccsatorna kétoldali „over the top” rekalibrációja féloldali feltáráson keresztül degeneratív háti és ágyéki gerinccsatornaszűkület esetén

BANCZEROWSKI Péter, LIPÓTH László, VERES Róbert

A degeneratív háti és ágyéki gerinccsatornaszűkület sebészi kezelésében a hagyományos műtéti beavatkozások a dorsalis csontos struktúrák - gyakran kisízületeket is érintő - elvételével, a ligamentum supraspinale és interspinalia szalagrendszerének megbontásával és a paraspinalis izomzat leválasztásával járnak, amelyek a megváltoztatott biomechanikai viszonyoknak köszönhetően tovább rontják a gerinc stabilitását.

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

A microsatellita-instabilitás kimutatásának jelentősége colorectalis carcinomában Kezdeti tapasztalataink

SZENES Mária, BALI Ottilia, RUZSA Ágnes, NAGY Gyöngyi, VATTAY Péter, VÖLGYI Zoltán, GASZTONYI Beáta

A colorectalis carcinomás betegek gyógykezelése kórházunkban multidiszciplinális diagnosztikus és terápiás együttműködés révén, a helyi onkológiai team koordinációjával valósul meg. E tevékenység keretén belül a napi rutinba bevezetésre került a microsatellita (MSI) immunhisztokémiai diagnosztikája.

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

A Parkinson-kór diagnosztikai kritériumai és differenciáldiagnosztikája

TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór diagnózisának felállítása a motoros klinikai tünetek (bradykinesis, rigor, tremor, tartási instabilitás) kombinációján alapul. A diagnosztikai bizonyosság három szintjét különböztetjük meg: lehetséges, valószínű és biztos Parkinson-kórt. Míg az első két esetben csak a klinikai tüneteket vesszük figyelembe, addig a biztos Parkinson-kór diagnózisa csak szövettanilag is igazolt esetekben állítható fel.

Magyar Immunológia

2002. DECEMBER 20.

Az öregedés szerepe az autoimmunitás etiológiájában

SEMSEI Imre, ZEHER Margit, BAKÓ Gyula

A betegségek több típusa - köztük néhány autoimmun betegség is - kapcsolható az általános öregedési folyamatokkal, hiszen ezek a betegségek jól meghatározható, idõsebb életkortartományban jelentkeznek a legfrekventáltabban.

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Nyaki elváltozások rheumatoid arthritisben

KORDA Judit, VERES Róbert

Rheumatoid arthritisben a nyak a harmadik leggyakrabban érintett régió. Már a betegség korai szakaszában is előfordul neurológiai tünetet okozó nyaki laesio, de megjelenése több mint tíz éve fennálló betegség esetén várható. Adott betegnél nehéz megjósolni a radiológiai progressziót, a betegek 16-80%-a esetében az instabilitás 5-10 év alatt romlik. A betegek nagy részénél évekig nem jelentkeznek neurológiai tünetek, azonban esetükben a neurológiai szövődmények, sőt a hirtelen halál fokozott kockázata áll fenn. A súlyos ízületi deformitások a korai neurológiai tüneteket gyakran elfedik, de ha a myelopatha kialakul, rendszerint gyors progresszió észlelhető. A rheumatoid nyaki betegségek kezelésénél elsődleges feladat az irreverzibilis neurológiai deficit kialakulásának a megelőzése. A korai neurológiai elváltozások rendszeres, gondos fizikális vizsgálattal a súlyos ízületi állapot ellenére is felismerhetők. Az oldalirányú funkcionális nyaki röntgenfelvételeken a subluxatiók dinamikája mérésekkel pontosabban nyomon követhető, elsősorban a posterior atlantodentalis távolság és a CII-CVII gerinccsatorna-átmérő csökkenése alapján szűrhetők ki a különösen veszélyeztetett betegek, akiknél további vizsgálatok, esetleg műtét szükséges. A műtét során dekompressziót végeznek és optimális helyzetben stabilizálják a nyakat. A műtét prognózisa lényegesen jobb, ha az opus előtt a betegnél nem észlelhető súlyos neurológiai deficit.

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Az atlantoaxialis régió transcervicalisl retropharingealis feltárása: egy feltárásból végzett dekompresszió és csavaros kisízületi stabilizáció

STEFANITS János

Az atlantoaxialis régió számos műtéti feltárási módja ismert. A ventralisan elhelyezkedő extraduralis kórfolyamatok megközelítésének leggyakrabban alkalmazott módja a transoralis út.

Ideggyógyászati Szemle

1998. SZEPTEMBER 01.

A nyaki gerinc orion-rendszerrel történő stabilizálása során szerzett korai tapasztalataink

CSÓKAI András, BARTA Tibor, EGYÜD László, PENTELÉNYI Tamás, ZSOLCAI László

A szerzők ismertetik a nyaki gerinc traumás és degeneratív elváltozásai okozta primer és szekunder instabilitás ellátását ORION-rendszerrel, mely monocorticalis csavarral ellátott korszerű rigid rögzítést nyújt.

Ideggyógyászati Szemle

1998. SZEPTEMBER 01.

A lumbalis gerinc fúziós műtéte utáni aktivitási program

FERENC Mária, VARGA Péter Pál

A szerzők ismertetik a szegmentális instabilitás fogalmát, típusait, valamint az instabilitás miatt végzett fúziós műtétek tünettani és patológiai indikációit.

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Hátsó atlantoaxialis transarticularis csavaros rögzítés

VERES Róbert, KENÉZ József, PENTELÉNYI Tamás

A craniocervicalis átmenet instabilitása potenciálisan életveszélyes állapot. A leggyakrabban előforduló forma az atlantoaxialis instabilitás, amit számos kórkép hozhat létre (posttraumás állapot, daganat, gyulladás, degeneratív folyamat). A szerzők ezen állapot kezelésére, a stabilitás helyreállítására kidolgozott módszert ismertetik részletesen. Áttekintik az irodalmi adatokat, és egy rheumatoid arthritis okozta atlantoaxialis instabilitás esete kapcsán szemléltetik a módszert.